Vérvizsgálat helyett nyálvizsgálat

A tűtől viszolygó emberek számára a laborvizsgálat, melyhez egy egész kémcső vér helyett elegendő egyetlen nyálcsepp, egy nap megkönnyíti majd az orvoshoz vagy fogorvoshoz bejelentkezés folyamatát. A kutatók technikai bravúrokkal a rákos betegségeket korai szakban kimutató, illetve más betegségek kórismézésére is alkalmas nyálvizsgálatokat dolgoztak ki.

nyálteszt, vizsgálómódszerek | InforMed Hírek6   InforMed | Perjési, L.
Amerikai kutatóknak sikerült először sikerült kifejleszteniük a nyál alapú diagnosztikában használható ultraszenzitív optikai fehérjeérzékelőt (szenzort). Az érzékelő beépíthető egy speciálisan erre a célra kifejlesztett chip-laborba, és tetszés szerint, előre meghatározható módon kötődik egy adott fehérjéhez.

A molekula kapcsolódásakor pedig tartós fluoreszcens jelet bocsát ki. A mikroszkóp ezt követően leolvassa a fluoreszcens fény intenzitását, ami megfelel a fehérje nyálmintában mérhető összkoncentrációjának. A kutatók még kalibrálják, vajon a nyálban mérhető koncentráció egyezik-e a kialakulóban levő betegség esetén regisztrálható szintekkel.

Első vizsgálataikban a kutatók az interleukin-8 (IL-8) fehérjére „élesítették be” az optikai érzékelőt, mivel a szájüregi rákok esetén a normálisnál magasabb IL-8 szint mérhető a nyálban. Tíz egészséges és tíz, szájüregi daganatos beteg nyálmintáját megvizsgálva a szenzor pontosan képes volt elkülöníteni a betegeket az egészségesektől.

Fontos és kiemelendő, hogy az IL-8 esetében a szenzor detektálási küszöbe durván 100-szor jobb volt, mint a szérum alapú ELISA teszté, a jelenleg a testfolyadékok fehérjekoncentrációjának mérésére hitelesített vizsgálómódszeré.

A detektálási küszöb (limit of detection – LOD) a módszer által felismert legalacsonyabb koncentrációt jelzi, mely jelenlétében képes elkülöníteni a fehérjét vagy más keresett molekulát a háttérjelektől.

A kutatók azért törekedtek ilyen alacsony kimutatási küszöbre, mert a nyál normálisan sokkal alacsonyabb koncentrációban tartalmaz fehérjéket, mint a vér, és a kutatók olyan kitűnő érzékenységet kívántak elérni, ami valószínűleg elvárható lesz majd a jövő nyál alapú diagnosztikai eszközeitől.

Egy teszt érzékenysége (szenzitivitása) azt a legkisebb anyagmennyiséget (például fehérjét) jelöli, amelyet a módszerrel még ki lehet mutatni. A kutatók reményei szerint módszerük szenzitivitását a femtomoláris (egymilliárd atomnál kisebb mennyiségű) tartományba sikerül kitolni.

Az alapkísérletek szintjén a kimutatási folyamat jelenleg egy óráig tart.

Az idő körülbelül 90%-át a minta előkészítése, és nem a teszt elvégzése veszi igénybe. A módszer további fejlesztésével és automatizációjával a folyamat időtartama jelentősen lerövidíthető lesz majd.

National Institutes of Health
| nyálteszt, vizsgálómódszerek
2008-08-29 06:15:34
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop