A skandináv országban hirtelen olyan népszerű lett egy zsírban gazdag étrenden alapuló fogyókúrafajta, hogy a lakosság veszi a vajat, mint a cukrot, illetve venné. Októberben még csak 20 százalékkal ugrott meg a zsiradék kereslete, novemberre már 30-cal.

Mármost a nyár annyira esős volt az idén Norvégiában, hogy a szokásosnál rosszabb a takarmány - főként a széna - minősége, emiatt kevesebb tejet adnak a tehenek (napi 25 millió literrel), így aztán megszokottnál jóval nagyobb kereslet kisebb kínálattal szembesül.

A zsiradék ára ennek következtében igencsak megemelkedett. A norvégok odáig jutottak, hogy netes vajárveréseket is tartanak egymásnak a norvégok, ezeken már az indulási ár a normális négyszerese: negyed kiló vajat közel 3 ezer forintnyi norvég koronáért kínálnak.

Mindezek tetejébe közeledik a karácsony, amikor a norvégok hagyományosan sok vajas süteményt készítenek - és nem csak a zsíros fogyókúrások. Van ugyan vajban gazdag szomszéd, Dánia, ám a norvég boltok igen "zsírszegények" az importárut tekintve, mivel Norvégia - egyedüli skandináv országként - nem tagja az Európai Uniónak és igen magas vámokkal védi saját termelőit.

A "vajtalankodó" Norvégia amúgy a világ második leggazdagabb országa az egy főre számított hazai össztermék alapján. Köszönheti ezt főként annak, hogy kőolajban gazdag.