Hirdetés

Együnk több rostot!

A táplálkozástudományi kutatások eredményei bebizonyították, hogy a növényirost-fogyasztásnak fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban, de egyes betegségek diétás kezelésében is.

diéta, táplálék, növényi, rost, vastagbél |

Gyógy-ír   Kisalföld

A vastagbél megbetegedései és a rostok

A táplálkozástudományi kutatások eredményei bebizonyították, hogy a növényirost-fogyasztásnak fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban, de egyes betegségek diétás kezelésében is.

Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy a hús, a zsír, a finom őrlésű lisztféleségek és a cukor fogyasztása nő, ugyanakkor a növényi rostot tartalmazó élelmiszereké csökken. A kívánatos 30-50 g rost jut a szervezetbe.

Mit nevezünk növényi rostnak?

Azokat az emésztőenzimeknek ellenálló növényi sejtfalakat és sejt közötti állományt alkotó anyagokat, melynek fő összetevői a cellulóz, hemicellulóz, pektin és lignin. Az utóbbi kivételével nem hasznosuló szénhidrátoknak is nevezzük őket.

Most ezek után joggal feltehetik a kérdést: ha a szervezet nem tudja hasznosítani őket, akkor miért van szükség rá? Nos, pont ebben rejlik jelentősége. A szervezetnek ugyanis szüksége van olyan anyagokra, amelyek ballasztanyagként viselkednek, ellenállnak az emésztőenzimeknek és élettani hatásuk nélkülözhetetlen a szervezet számára.

Melyek ezek az élettani hatások?

1. Vízkötő képesség

2. Toxikus anyagok megkötése

3. Az emésztő enzimek aktivitásának csökkentése

4. A felszívódás késleltetése

5. Epesavak megkötése

6. Szérumkoleszterin-szint csökkentése

7. A széklet tömegének növelése

A pektin a koleszterinszint csökkentésében, a cellulóz és a lignin a vastagbélfunkció szabályozásában, a hemicellulóz és a pektin a zsírháztartásban játszik szerepet.

A rosthiányos táplálkozás veszélyei

1. Székrekedés

2. Divertikulózis (a vastagbélfal kiboltosulása)

3. Vastagbélpolip és -rák

4. Epekőbetegség

5. Magas vérzsírszinttel járó kórképek

6. Elhízás

7. Cukorbetegség

Korunk egyik népbetegsége a székrekedés, melynek oka a kevés növényi rostot tartalmazó étrend. Ha ugyanis nincs elég salakanyag a vastagbélben, akkor a bél mozgása lelassul. Ezen többnyire hashajtók szedésével igyekeznek javítani, holott ma már egyértelmű, hogy a székrekedés csupán gyógyszeres kezeléssel nem orvosolható. De jelenleg még egyszerűbbnek tűnik beszednünk a gyógyszert, mint megszeretnünk, megszerettetnünk a zöldségeket, gyümölcsöket, barna kenyeret.

Pedig ellustult emésztőrendszerünknek, rendetlenkedő epénknek, magasra szökő vérkoleszterin- és -cukorszintünknek ellenszere lehetne, ha hagynánk, hogy "kiseprűzze, felporszívózza" szervezetünkből azt, ami nem kell hogy bennünk maradjon.

Számos megfigyelés hozza kapcsolatba a rosthiányos táplálkozást a vastagbél daganatos betegségeivel. A több rostot fogyasztó népek köreiben ritkább a vastagbél rákos megbetegedése. Ugyanis a magasabb rosttartalmú étel rövidebb idő alatt halad át a tápcsatornán, ezért csökken a rákképző vegyületek bélfalra kifejtett hatása. Különösen fontos ez, ha a zsírfogyasztás függvényében nézzük a táplálék rosttartalmának alakulását, mivel a bélben lévő epesavak töménysége nagymértékben függ a táplálék zsírtartalmától, ez pedig jelenlegi táplálkozásunkban jóval magasabb, mint a kívánatos mennyiség.

A koleszterin és a rostok

A növényi rostok a vérszérum koleszterinszintjére is hatnak. A magas rostfogyasztás csökkenti a szérumkoleszterin-szintet.

A cukorbetegség és a rostok

Összefüggés van a cukorbetegség és a rostfogyasztás között is, amely sokszor az elhízás miatt alakul ki. A cukorból és a finomlisztből készült ételek kevés rágást igényelnek, igen gyakran felszívódnak és ezáltal elhízáshoz, vércukorszint-emelkedéshez, az inzulinelválasztás fokozódásához és kimerüléshez vagy az inzulin felhasználásának csökkenéséhez vezethetnek.

A fogszuvasodás és a rostok

A rágás hiánya sem közömbös a szervezetre. A finomélelmiszereket fogyasztó emberek körében sokkal gyakoribb a fogszuvasodás, mint azoknál, akik növényi rostban gazdag rágást igénylő ételeket fogyasztanak.

A fogyókúra és a rostok

A rostok többféleképpen akadályozzák meg a fölösleges energiafelvételt:

1. Csökkentik a vékonybél felszívófelületét, ezáltal a táplálékból kevesebb energia hasznosul.

2. A rostok laktató hatással rendelkeznek, ezáltal kevesebbet eszünk.

3. Csökkentik az emésztőenzimek hatását, ezáltal szintén lassul az energiát szolgáltató tápanyagok felszívódása.

Rostforrásaink

Rostban gazdag élelmiszerforrásként tartjuk számon a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyereket és sütőipari termékeket. A zöldség- és főzelékfélék közül a petrezselyemgyökérnek, a sárgarépának, a karalábénak és a káposztaféléknek van magas rosttartalmuk. A gyümölcsökben leginkább a pektin fordul elő, s rosttartalmuk azért jelentős, mert viszonylag többet fogyasztunk belőlük.

Fontosabb élelmiszerek rosttartalma

(Az adatok 100 g tisztított élelmiszerre vonatkoznak g-ban)

gabonák zöldségek 100 g/g gyümölcsök 100 g/g
búzakorpa 54,0 petrezselyemgyökér 8,0 málna 9,1
búzacsíra 20,0 sárgarépa 3,7 ribizli 7,8
Graham-liszt 19,0 zöldborsó 7,0 körte 6,2
rozskenyér 9,8 karalábé 5,1 szilva 5,7
Bakony barnakenyér 10,0 kelkáposzta 4,5 szőlő 5,4
Cracottes 16,1 zöldpaprika 4,2 meggy 4,2
zöldbab 4,2 alma 3,7
paraj 4,0 kajszibarack 3,6
káposzta 3,4 egres 3,5
paradicsom 2,2 eper 1,7
diéta, táplálék, növényi, rost, vastagbél

2002-07-18 13:28:33

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop