Vegetáriánus család - Nehézségek a mindennapokban...
Richard Dawkins ateista evolúcióbiológus szerint a vallás kártékony vírus, amelytől meg kell szabadítani az emberiséget.
A vegetarianizmus is vallás, hiszen a vallásokhoz hasonlóan terjed, tudományosan nem bizonyítható elgondolásokon alapszik, és részben választ ad az élet nagy kérdéseire is. Márpedig, ha ez így van, s egy pillanatra osztjuk Dawkins nézetét, a vegetarianizmustól is meg kell menteni az emberiséget...
Ha jobban mélyére nézünk a dolgoknak, rá kell ébredjünk, egy szülőtől az lenne a furcsa, ha nem önmaga hite, meggyőződése, tapasztalata alapján nevelné a gyermekeit... Minden család, függetlenül a vallásos meggyőződésétől, egyedi vonásokat hordoz. A szülők hatnak a gyermekeikre, de a gyermekek is visszahatnak a szüleikre. Ez adja a család egyéni karakterét.
A szülő legfontosabb feladata pszichikailag, szellemileg és fizikailag növelni, felnevelni, kibontakoztatni a gyermekét. Ennek a feladatnak saját meggyőződésével, világnézetével szemben, gépiesen, pusztán a társadalmi elvárások szerint nem tudna eleget tenni; csak érett, önálló személyiség képes az emberi igényeknek megfelelően komplexen nevelni.
A jó szülő számára a gyermeknevelés nem üzlet, nem befektetés, hanem életfeladat. Nyilván, a vallásosságtól bizonyos szempontból független az, hogy a gyermek milyen hivatást fog találni magának; egy vegetáriánus gyermekből is lehet orvos, de akár jó órásmester is.
A vegetáriánus szülők természetesen azt szeretnék, hogy gyermekük kövesse a példájukat, ne egyen húst, ne bántsa az állatokat, s lehetőség szerint hozzájuk hasonló nézeteket is valljon. Természetesen ennek előfeltétele, hogy mindkét szülő vegetáriánus legyen, s egyetértsenek a gyermeknevelés lényeges kérdéseiben.
A táplálkozás mint életcél?!
A vegetarianizmus olyan speciális „vallás”, mely a komplex nevelés mindhárom területére kihat, nemcsak lelkileg és szellemileg, de testileg is befolyásolja a gyermek fejlődését. Pont emiatt szokták leginkább a vegetarianizmust támadni, mondván, a vegus szülők megfosztják gyermeküket a változatos táplálkozástól, s ezzel hiánybetegségeket idéznek elő.
Nem véletlen, hogy a szocialista-ateista Magyarországon a nyolcvanas években éppen a vegetarianizmus felbukkanása, a vegetáriánus családok megjelenése keltette a legnagyobb értetlenséget, megütközést.
Egyes ügybuzgó ellenzők - védőnők, gyermekorvosok - fel is jelentették a vegetáriánus szülőket: szerették volna, hogy a részeges szülők gyerekéhez hasonlóan a vegus gyermekek is gyámság alá kerüljenek, megszabaduljanak a „vegusvírustól”, a negatív befolyásoltságtól. Szerintük csak a szülőktől távol biztosítható a gyerekek egészséges fejlődése.
Ma már ilyen gondok nincsenek, a vegus szülők gond nélkül megőrizhetik gyermekük „tisztaságát” lelki, szellemi és fizikai értelemben egyaránt. Az már a vegus szülők felelőssége, hogyha tényleg jelentkeznek a gyermeküknél fizikai problémák - például kiderül, allergiás a gabonamagvakra, vagy nem fejlődik megfelelően -, hogyan hidalják át a problémát.
A vegetáriánus szülőknek azonban még napjainkban is szemére vethető, hogy többségük számára a táplálkozás életcél. Minden gondolatuk a táplálék körül forog, mit, mikor, miért egyenek (vagy ne egyenek, s ez a táplálkozási monománia, a túlzott földiesség az egészséges, komplex nevelés rovására megy. Ráadásul az elfojtott agresszió, a látszólagos szelídség sem jó tanácsadó...
A gyermek lehetősége
A vegetáriánus családba született gyermek, hasonlóan valamilyen más „felekezetbe” születetthez, akaratán kívül egy ideig kénytelen követni a családi hagyományokat - a szülők életvitele, táplálkozása modellül szolgál számára. A kisgyermek hatéves korig, különösen, ha nem viszik bölcsődébe vagy óvodába, nem szembesül azzal a ténnyel, hogy korosztályának többsége húsevő.
Ám ha tagja egy, a szülők által befolyásolhatatlan közösségnek is, adódhatnak problémák. A kisgyerekek a másságra elég érzékenyen felfigyelnek, és sajnos intoleránsan reagálnak. Nem értik, hogy a másik miért nem olyan, mint ők. Persze egy erős karakterű, jól felvértezett vegus gyerek képes elviselni a kezdeti nehézségeket és spontán elfogadtatni a másságát, illetve önmagát a többiekkel.
Egészséges kinézete, frissessége látványos bizonyítékul szolgálhat arra, hogy neki van igaza, a vegetáriánus étkezés hasznosabb az emberi szervezet számára, mint a vegyes táplálkozás. A csendes, visszahúzódó vegus gyerekek azonban életre szóló sérüléseket szerezhetnek, elveszíthetik önbizalmukat s a szüleikbe vetett hitet is.
Külön probléma még, hogy a vegus gyermekek a családon kívül nem tudnak megfelelően táplálkozni, hiszen az intézmények, tömegkonyhák nemigen tudnak egyedi kosztot biztosítani. Alapítványi óvodák, bölcsődék ellenben már érzik a váltás szükségességét, s nyitottak a vegetáriánus gyermekek fogadására és ellátására is.
Az általános iskolában a nagyobb - ötödikes - napközis vegus gyermekek számára ismét problémát jelenthet az étkezés, végtére is nem vihetnek magukkal ételhordóban ebédet. Ugyanakkor éppen a vegus gyermek táplálható a legegyszerűbben, s egy gabonafasírtos szendvics vagy egy lekváros palacsinta elfér a táskában is. A probléma a közös étkezéseknél adódhat, amikor látványosan nem kér a többiek által fogyasztott ételből, előveszi a magáét, s ez így úgy tűnik, mintha nem akarna a közösséghez tartozni...
Természetesen manapság ez egyre kevésbé jelent problémát, hiszen mind több a vegetáriánus gyermek, s ezek az osztályban egymást segíthetik. Igazából a különbségeket nem is szabadna kiélezni, egy jó pedagógus, osztályfőnök zökkenőmentesen át tudja hidalni a problémákat.
Hely a farkastörvényű világban
A legtöbb gyermek kamaszkorában lázadni kezd, próbál megszabadulni adott családi kötelékeitől, s megpróbálja megtalálni a saját egyéniségét, egyéni útját. Ez a vegetáriánus család számára is válságos időszak lehet, de ha a szülők a gyermeket tényleg szeretettel nevelték, érvényesült a családon belüli összhang, stabil alapot adtak gyermeküknek, s ráadásul tudatosítani tudták benne a vegetarianizmus értékrendszerét, a leválási szándék nem fogja kikezdeni a családot.
A stabil hátterű, testileg-lelkileg-szellemileg jól felkészített gyermek mind a kamaszkor, mind a társadalmi beilleszkedés nehézségeit - más, stabil hagyományú családok gyermekéhez hasonlóan - könnyedén leküzdi.
Ám a gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő vegus szülő, elsősorban egy gazdaságilag rossz helyzetben lévő nő, nehezen tudja kezelni gyermeke önállósulási törekvését, különösen akkor, ha „elnevelte” a nem vegus apától. Az apakép nélkül felnövő vegus gyerek számára nem igazán jelent stabil talajt önnön mássága, s ha az élet egyéb területein sikertelenséget tapasztal, talán megpróbál felhagyni az anyját is megtestesítő vegetarianizmusával, addigi életével.
Sajnos a problémáival magára maradó, csonka családból kikerülő, lelkileg és szellemileg a való világ ellen nevelt, szelídségre kötelezett ifjú felnőttnek nehezebb megtalálnia a helyét a farkastörvényű világban.
Kilógni a sorból
A probléma a közös étkezéseknél adódhat, amikor a gyerek látványosan nem kér a többiek által fogyasztott ételből, előveszi a magáét, s ez így úgy tűnik, mintha nem akarna a közösséghez tartozni...
Váczi Gábor
2020-01-02 13:04:52