Heveny és idült hepatitisek

Étrend: kiváltó októl függetlenül az étkeztetési szempontok azonosak. A fogyasztható étrend általános szempontjai nem különböznek az egészséges táplálkozás fogalmát tartalmazó javaslatoktól. Nincsenek szigorú diétás előírások, különleges konyhatechnológiai előírások, kifejezetten tiltott ételek. A fűszerek használatát sem kell korlátozni, csak a csípős, erős, tehát erősen izgató hatásúakat kell kihagyni az ételkészítés során. Ízletes legyen az étel.

A napi étrend tápanyagtartalmának javaslata:

Energia: 2200–3200 kcal/nap
Fehérje:0,9,-1,0–1,2 g/ttkg (pl. 60 kg-os beteg 60–72 g/nap)
Zsír: viszonylag zsírszegénység (napi energia: ~ 30 %-a, 40 – 50 g)
Szénhidrátok: 50–55 %–ban összetett szénhidrát (keményítő).
A-, D-, E-, K-, B1 vitamin megemelt bevitele szükséges.

A máj bármilyen okból (vírusok, alkohol, bizonyos gyógyszerek, vegyszerek, ismeretlen eredetű, autoimmun stb.), bekövetkezett gyulladása esetén az étkeztetési szempontok azonosak, hiszen azonosak a jelentkező tünetek is. Az általános rossz közérzet mellett jellemző a hányinger, emésztési problémák, puffadtság, étvágytalanság. Nehéz elkülöníteni az akut és lábadozó szakasz étrendjét, mert a kettő között nincs éles határvonal, fokozatosan lehet bővíteni az ételek, élelmiszerek sorát, mely függ a beteg állapotától, étvágyától. Egyénenként erősen változó, hogy meddig tart a heveny ill. a lábadozó időszak.

Az étrenddel a megváltozott tápanyagszükséglet biztosítjuk.

A májban lévő glikogén raktárak jelentik a szervezet számára a tartalék-energiát. Legfontosabb, hogy a betegnek könnyen felszívódó szénhidrátokat adjunk, mert a máj glikogén-raktárát minél előbb fel kell tölteni.

Glukóz = monoszacharid (egyszerű cukor). Előfordulása: gyümölcsök, méz,

Glikogén = számos glukóz molekula összekapcsolódása

Bőséges folyadék, könnyen emészthető szénhidrát, vitamin és ásványi anyag gazdagságról kell gondoskodni. A vitaminok közül különösen: a C-, az A-, és a K- vitamin fogyasztása nagyon fontos. (C-, vitamin: friss gyümölcsök, zöldségfélék, nyári burgonya, A-vitamin: máj, tojás, mély-sárga főzelékfélék, elővitaminja, a karotin: sárgarépa, sütőtök, K-vitamin: zöld levelű főzelékek, brokkoli, fejes saláta, paraj, kevesebb a tejben, húsban, gyümölcsökben, gabonafélékben).

Nagyfokú étvágytalanság: citromos-mézes teát, gyümölcslevet, gyümölcsszörpöt, alacsony zsír %-t tartalmazó tejet, tejeskávét, aludttejet, kefirt, joghurtot kapjon a beteg.

Javuláskor: Bőséges zöldség és főzelékféle bevitel. Majd következhetnek a sovány sajtok, sovány túró, tojásfehérje, a sovány színhús (pl. csirke, pulyka), sovány hal. Az étvágytalanság megszűnésekor lehetőleg az ételekbe csak minimális hozzáadott zsiradékot tegyünk, azt is növényi olaj és margarinkészítményeket formájában. Az utóbbival a zsírban oldódó vitaminok egy részét is pótolhatjuk.

További javulás esetén visszatérhet a beteg a korábbi egyéni táplálkozási szokásaihoz, mely lehetőleg igazodjon az egészséges táplálkozás követelményeihez. A dietetikus feladata, amennyiben erre lehetőség adódik, hogy felvilágosító beszélgetést folytasson a beteggel.

Naponta többször kell keveset enni (4-5-6-szor) hogy ne terheljük meg az emésztőrendszert.

Étvágytalan ember tányérjára soha ne tegyünk sok ételt, inkább nagyon keveset, mert a nagyobb mennyiség láttán még az a kevés éhségérzete is elmúlik, ami esetleg volt. Akkora adag kerüljön elé, hogy azt érezze, ha ezt megeszi, éhes marad. Inkább kérjen még!

A idült (krónikus) hepatitisek étrendi kezelése és célja

Akkor beszélünk elhúzódó májgyulladásról, ha az akut hepatitis 3 hónapnál tovább tart, ill., ha a heveny májgyulladás időnként kiújul. (az utóbbi esetben ha beteg olyan állapotba kerül mint az előző fejezetben említettekben, rossz közérzet, hányinger, étvágytalanság, puffadás, stb. természetesen az ott leírtakat kell ismét követni, majd fokozatosan bővíteni).

Krónikus esetekben a betegek soványak, alultápláltak. Feladat: a beteg feltáplálása, májműködés támogatása, glikogén raktár „feltöltése”, a vitamin és ásványi anyag-háztartás zavarainak rendezése, energia-, fehérje-, szénhidrát gazdag, viszonylag zsírszegény, megemelt vitamin és ásványi anyag bevitel, könnyű-vegyes, alkoholtilalommal.

A szénhidrátok, mint energiaforrások szolgáltatják a legtöbbet a napi kalória-szükségletből. Elősegítik a májsejtek megújulását, energiát adnak a fehérjék beépüléséhez.

Napi javasolt bevitel 6-8 g/ttkg: 350 g – 500 g/nap 60 kg-s betegnél

Gyorsan felszívódó szénhidrátokat minél többet adjunk. Fokozottan figyelni a glikogén- raktárak feltöltésére („tartalék” energia), a szervezet éhezésekor ebből biztosítja az optimális vércukorszintet is.

Összetett szénhidrátok legismertebb formája a keményítő: minden lisztes áru kb. 75%-ban tartalmazza. A főzelékek, és zöldségfélék keményítő tartalma kb. 5%.

A szénhidrátokkal a diétásrost mennyisége is biztosítva van.

Ha emésztési problémák jelentkeznek, ki kell hagyni az étrendből az illóolajokat tartalmazó élelmiszereket és durva rostokat. A zöldségféléknél az egyéni tűrőképesség határozza meg, mit tud a beteg elfogyasztani, meghatározó szerep jut a szezonális különbségeknek is. A többi főzelékféle adása vitamin és rosttartalmuk miatt különösen fontos. Elkerülhető a székrekedés. Főzelékfélékből télen a gyorsfagyasztott terméket kell használni az ételkészítéshez, nincs benne tartósítószer, és jobban megőrzi természetes vitamin tartalmát, mint az üveges termékek. A gyümölcsöknél figyelembe kell venni az idényszerűséget, hiszen nagyon sok van, ami csak nyáron érhető el, és nem, vagy nehezen fagyasztható.

Az étrend nagyobb részben gabonaipari termékekből, zöldség és főzelékfélékből, gyümölcsökből, tej és tejtermékekből álljon, megfelelő, napi kb.: 1,5-2 liter folyadékbevitellel.

Fehérjegazdagság: napi javasolt bevitel: 1,0 g -1,5 g/ttkg = 80 g -90 g/nap ennek kb. 50 %-t állati eredetű fehérjékből kell fedezni. A húsokról a látható zsírszöveteket és a szárnyasok bőrét mindig el kell távolítani! A tej és tejtermékekből az alacsonyabb zsír % tartalmút kell megvásárolni. A gombáknak viszonylag magas a fehérjetartalma, de ezt „kitin páncél” veszi körül, ezért a felszívódás gátolt. Inkább élvezeti értéke, aromája, „fűszerhatása” miatt értékes önálló ételként és ételek ízesítésénél.

A fehérjéket alkotó aminosav-összetételnek, a krónikus májgyulladások étrendjének összeállításánál jelentős szerepe van, a beteg lehetőleg bőven fogyasszon túrót, tojásfehérjét, sajtokat (ha nincs só bevitel megszorítás).

Zsírszegénység: a javasolt bevitel nem különbözik az egészséges ember számára ajánlott beviteltől! A tápanyagok közül a legtöbb energiát szolgáltatja. Túlzott fogyasztása azonban erősen megterheli az emésztést, elhízáshoz, a vér magas koleszterinszintjének kialakulásához vezethet egészséges embereknél is, májbetegségekben, pedig romlik a beteg állapota, lassítja a betegség egyensúlyban tartását. Javasolt napi bevitel: 0,8g-0,9g/ttkg = 50g-70g/nap. (testsúlytól függ). Fogyasztásane haladja meg a napi energiaszükséglet 30%-át. Az állati eredetű zsiradékok (melyek telített zsírsavakat tartalmaznak), helyett, lehetőleg növényi eredetű olajokat, margarinkészítményeket (melyek főként telítetlen zsírsavakból állnak), lehet beiktatni az ételek sorába (napraforgó-, szója-, tökmag és olívaolaj-saláták ízesítéséhez). Margarinfélék széles skálája található meg az üzletek polcain, választhatók az ún. „light” és vitaminokkal dúsított készítmények, és már kapható zsírszegény kockasajt is.

Vitaminok: megemelkedik a zsírban és vízben oldódó vitaminok napi szükséglete

Az ásványi anyagok: főként a kalcium, magnézium, cink és vas megemelkedett bevitelére van szükség

Diófélék, olajos magvak: nincs tiltva, egyszerre kevés mennyiség fogyasztása javasolt. Darálva, sütemények dúsítására is jól felhasználhatók.

A fűszerek étvágygerjesztők, emelik az ételek élvezeti értékét és emésztést elősegítő hatásuk van. Az étrend nem fűszerszegény, csak a nagyon erős, csípős fűszerek használatát kell kerülni, de ezek az egészséges szervezetre sincsenek jó hatással.

Élvezeti szerek: alkohol tilos, tea, kávé észszerű határokon belül fogyasztható.

Ásványvizek, gyógyvizek: ihatók. Néhány kivételével mindegyik tartalmaz nátriumot, erre oda kell figyelni. Ez nem vonatkozik arra, ha valaki naponta 2-3 dl-t iszik (kivétel: ha nátrium szegény diétán van). Szénsav nélkülit vagy szénsavval enyhén dúsítottat jobb inni, és célszerű az ivóleveket, szörpöket, limonádét, vizes turmixokat ezekből készíteni ásványi anyag tartalmuk miatt.

Naponta gyakran (4-6-szor) kell étkezni, kíméli a szervezetet, ill. kisebb terhet ró az emésztőszervek működésére. Egyszerre kevesebb étel kerüljön a tányérra, kerülni kell a bőséges „lakomát”

Amennyiben az étkezések számával, és az ételek mennyiségével mégsem pótolható a megemelkedett tápanyagszükséglet, a kezelőorvossal megbeszélve az orvos ajánlhat különféle megfelelő gyári készítményeket, a dietetikus pedig különféle ízesített és nem ízesített tápszereket a betegség stádiumának megfelelően. A por alakú tápszereket bele lehet keverni, pl. a megfőzött ételbe anélkül, hogy rontaná annak íz hatását, élvezeti értékét. Önállóan sohasem szabad döntenie a betegnek, ki kell kérni a szakemberek véleményét (orvos, dietetikus).

Összefoglalás: idült májgyulladásokban a fogyasztható étrend általános szempontjai nem különböznek az egészséges vegyes táplálkozás fogalmát takaró javaslatoktól, csak az előzőekben említett tápanyagok napi bevitelének mennyiségét kell megemelni.