A lázas beteg étvágytalan. A nagyfokú izzadás következtében szomjas, kívánja a hűs, üdítő folyadékot.

Bőven adjunk citromos teát, limonádét, csipkebogyóteát. A jelentős sóveszteség miatt gondoskodni kell a megfelelő sópótlásról is. Ásványvizekkel, sós teákkal, még inkább sós, habart rántott levesekkel pótolhatjuk az elvesztett sómennyiséget.

A változatos formában elkészített folyékony-pépes ételek (tavaszi leves áttörve vagy turmixolva, rizspüréleves, almakrémleves, húspüréleves, tejsodó, húsos sárgarépaturmix stb.) átsegíthetik a beteget az első napok étvágytalan szakaszán.

Néhány nap múlva szívesen fogyasztja a kétszersültet, a kekszet, a piskótát, a lágy tojást, a tejberizst, a főzelékpüréket. Ahogy a láz megszűnik és erősödik a beteg, úgy emelhetjük az ételek tápértékét.

A lázas szakaszban alkalmazott kemoterápiás gyógyszerek miatt gondolni kell a bélflóra épségben tartására. Ezért adjunk a betegnek naponta savanyú tejterméket, joghurtot vagy kefirt.

Lázas állapotban fokozott a szervezet fehérjéinek lebontása, ezért részesítsük előnyben a tejből és gyümölcsből készült turmixitalokat, amelyek mind a fehérje-, mind pedig az ásványi anyagok és megnövekedett (vitamin-igény kielégítésére is alkalmas. A beteg felerősítésére a fehérjegazdag étrendet adjuk.