Napi 5-6-szori étkezés szükséges. Ez megegyezik egyébként az egészségeseknek javasolttal. Ezzel cukorbetegeknél mérsékelhető az étkezést követő vércukor-emelkedés.

A táplálék több kisebb részben történő bevitele csökkenti a testsúlygyarapodás veszélyét is. Az a tapasztalat, ha valaki kihagy egy étkezést, a következőnél biztosan többet eszik a kelleténél és ha hajlamos rá, biztosan hízik.

Meg kell tanulni körülbelüli pontossággal megbecsülni az ételek szénhidrát- és kalóriatartalmát. Ez azért fontos, mert az egy étkezéssel bevitt szénhidrátmennyiség cukorbetegeknél nem haladhat meg bizonyos mennyiséget. Valamennyi szénhidrátot viszont minden étkezéssel kell bevinni, ez megakadályozza az inzulinnal, vagy tablettával kezelteknél a vércukoresést.

A csak diétán lévő betegeknél pedig az étkezéssel bevitt szénhidrát a hasnyálmirigy inzulin elválasztását fokozza.

Ismerni kell azt a jelenséget, hogy az azonos szénhidráttartalmú ételek a szőlőcukorhoz képest különböző vércukor szint emelkedést okozhatnak. Ezt a tulajdonságot glikémiás indexnek nevezik. A szőlőcukor glikémiás indexe a legmagasabb, ezt 100 százaléknak vesszük.

Intenzív főzés, pürésítés, aprítás, turmixolás, mely sérti a növényi sejtfalat, emeli a glikémiás indexet, vagyis az illető étel vércukoremelő képességét fokozza.

A modern konyhatechnikában alkalmazott kímélő főzés, párolás, vagy egyidejű fehérje- és zsírfogyasztás mérsékli az étel vércukoremelő hatását, csökkenti a glikémiás indexet.

Bőségesen vannak olyan alacsony szénhidrát- és energiatartalmú, sok növényi rostot tartalmazó zöldféleségek, melyek "szabadon fogyaszthatók". Ezek ismerete nagyon fontos, például a brokkoli, fejes saláta, uborka, karalábé, karfiol, káposzta, hagyma, paradicsom, sóska, retek, zöldpaprika stb.

Lehetőleg kerülni kell a gyors vércukor szint emelkedést okozó ételek fogyasztását. Reggel a legkisebb a szervezet inzulinérzékenysége. A reggel adott ugyanolyan mennyiségű szénhidrát ezért sokkal nagyobb vércukor-emelkedést okoz, mint délben. Reggel tehát kisebb szénhidrátmennyiséget javasolt fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára.

Fontos a bevitt energia becslése is, normális testsúlynál ez a fizikai aktivitás és az életkor függvényében számítható ki. Túlsúlyos cukorbetegeknél, ide tartozik az idősebb korban jelentkező II. típusú betegek jó része, alacsony energiatartalmú diéta segítségével fogyás javasolt.

A fogyókúra alatt a minimum napi 5 étkezést javasoljuk a kalóriabevitel arányos korlátozásával. Ha a testsúlycsökkentés eredményes volt (ez vonatkozik az egyébként egészséges elhízottakra is), a diéta ugyan bővíthető, de az illető soha nem ehet már annyit, mint korábban, mert akkor visszahízik. A napi étkezésekben 50 százalék szénhidrát, 20 százalék fehérje és 30 százalék zsír kalória megoszlás az ideális.

Nem igaz, hogy a fehérjefogyasztás korlátlanul megengedhető. A cukorbeteg egyen "húst hússal" elv már régen megdőlt. Nagy mennyiségű fehérjebevitel jelentős energia bevitelt és rejtett zsírbevitelt is jelent és az esetlegesen szövődményként meglévő vesekárosodást is fokozhatja.

A fehérjefogyasztás fele növényi eredetű legyen. Amennyiben lehetséges, a cukorbetegek diétájukból iktassák ki az állati zsírok fogyasztását. A növényi zsiradékok (light margarinok) fogyasztása egészséges, de vegyük figyelembe, hogy kalóriatartalmuk "energiaszegénységük" mellett is magas.

Cukortartalmú, "édes" alkoholos italok fogyasztása nem ajánlott. Száraz borból vagy tömény italokból maximum egy ital engedélyezhető naponta. Az alkoholok energiatartalma magas, előbbinél nagyobb mértékű fogyasztásuk testsúlygyarapodást okozhat.

Az alkoholfogyasztás nagy veszélye inzulinos vagy tablettás cukorbetegeknél a hirtelen vércukoresés, mivel a máj cukorleadását az alkohol gátolja. 1-2 kávé vagy tea, ha más betegség nincs, nyugodtan fogyasztható.

A mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát) folyadékok (tea, citromlé) ízesítésére alkalmazhatók. Az ezekkel készült energiamentes szénsavas üdítőket cukorbetegek is fogyaszthatják. Vegyék figyelembe, hogy a "diétás" rostos üdítők körülbelül 5 százalék szénhidrátot tartalmaznak.

Ha lassan felszívódó szénhidrátokat, úgynevezett cukorhelyettesítőket (fruktózt, szorbitot) tartalmazó "diabetikus" készítményeket fogyaszt a beteg, ezek szénhidrát- és jelentős kalóriatartalmát be kell számítani a diétába. A fruktóz vagy a szorbit ugyan kevésbé emeli meg a vércukrot, mint a szőlőcukor, de az emelkedés tartósabb.