Hirdetés

Diéta reumásoknak

Bebizonyosodott, hogy a táplálék mind gyulladáskeltő, mind pedig gyulladáscsökkentő összetevőket is tartalmaz, így a betegek a táplálkozási előírások betartásával kedvezően befolyásolhatják állapotukat.

gyulladáscsökkentő, reumatoid arthritis, PCP, arachidonsav, krónikus poliartrítisz |

InforMed Hírek19   InforMed | Varsányi, P.; Köteles, F.


A reuma elnevezés számos betegséget takar, amelyek rendszerint a mozgásrendszer fájdalmával, gyulladásával és funkciózavarával járnak.

A reumás betegségek négy csoportba sorolhatók:

    gyulladásos (pl. krónikus poliartrítisz, Bechterew-kór)
  • degeneratív (pl. a térdízület kopása)
  • az inak vagy izmok lágyrész-reumatizmusa
  • reumatikus betegségek mint más betegségek kísérő tünetei (pl. köszvény esetében).
Rheumatoid artritisz

A reumatoid artritisznek is nevezett elsődleges krónikus poliartritisz (PCP) a leggyakoribb forma. A betegség lassanként teljesedik ki, a folyamatos rosszabbodás közben akár éveken át tartó, csaknem teljesen tünetmentes időszakok is lehetnek.

A betegséget immunfolyamatok váltják ki, amelyek az ízületben duzzanattal, melegségérzettel és (elsősorban pihenésre rosszabbodó) fájdalommal járó gyulladásos reakciót idéznek elő.

Jellemző a merevségérzet, amely főként a reggeli órákban jelentkezik, de súlyosabb esetben akár egész nap is megmaradhat.

Az ízületek gyulladásában szerepet játszanak az arachidonsavból termelődő speciális vegyületcsoport, az ún. eikozanoidok (ide tartoznak pl. a prosztaglandinok).

Az eikozanoidok termelődését a táplálékkal is befolyásolni lehet. ebből következően a gyulladás intenzitása az arachidonsav-többlettel arányos: az eikozanoidok fokozott termelődése eredményezi.

Az arachidonsav egy többszörösen telítetlen zsírsav, mely a táplálékkal is felvehető, de a szervezet maga is elő tudja állítani. Kizárólag állati eredetű élelmiszerek tartalmazzák, a nyugati táplálkozási szokások mellett napi 200-300 mg kerül a szervezetbe, holott a napi szükséglet csupán 0,1 mg.

A fölös mennyiség a sejtekben halmozódik fel és az eikozanoidok fokozott termelődésével jár.

Az arachidonsav-bevitel csökkentése (ami az állati eredetű táplálékok fogyasztásának csökkentésével érhető el) e zsírsavak vérkoncentrációjának és az eikozanoidok termelődésének egyértelmű csökkenését eredményezi.

Vegetáriánusok vérében alacsonyabb arachidonsav koncentráció mérhető, ezért nem meglepő, hogy a vegetariánus étrend mellett javulnak a reumatoid artrítisz tünetei.

Még az 50 mg/napos arachidonsav-bevitel (ez a mennyiség heti két, húst is tartalmazó étkezéssel jut a szervezetbe) mellett sem erősödnek a tünetek, vagyis nem szülséges kizárólag növényi anyagokat tartalmazó étrend bevezetése.

Telítetlen zsírsavak

Az eikozanoidok képződése többszörösen telítetlen zsírsavakkal is csökkenthető, a leghatékonyabb gátlóanyag egy hosszúláncú omega 3 zsírsav, a többek között halolajban megtalálható eikozapentaénsav (EPA).

Mivel az EPA kémiai szerkezete nagyon hasonlít az arachidonsavéhoz, blokkolja azokat az enzimeket, amelyek az arachidonsav gyulladáskeltő eikozanoidokká történő átalakítását végzik.

Napi kb. 2-3 g-os EPA-bevitel a reumatoid artritiszes betegek állapotának javulását eredményezi, de ovolakto-vegetariánus (tejtermék, tojás, zöldség, gyümölcs) étrend mellett 90 mg-os bevitel is elegendő.

Táplálékaink rövidláncú omega-3-zsírsavakat (pl. alfa-linolénsavat) is tartalmaznak, amiből EPA állítható elő. Ezek nagyobb mennyiségben a szója-, repce- és lenolajban fordulnak elő.

Az EPA-képződés mellett az alfa-linolénsav gátolja a linolsav arachidonsavvá alakulását.

Az EPA-hoz hasonló kedvező hatású a dihomogamma-linolénsav (DGLA), amely omega-6 zsírsavként az arachidonsav előanyaga. A DGLA-t enzimek alakítják olyan eikozanoidokká, amelyek (szemben az arachidonsavból képződöttekkel) gyulladáscsökkentő hatással bírnak.

A gamma-linolénsavak (a DGLA előanyagai) megtalálhatók az állati zsírokban és nagyobb mennyiségben fordulnak elő borágó- és a ligetszépeolajban, valamint a fekete ribiszke magolajában. E növényi olajok pótlásával ugyancsak enyhíthető a betegség, még ha ez az enyhülés kevésbé határozott is, mint a halolaj esetében.

Antioxidánsok

Az előbbiek mellett az antioxidánsok is fontos szerepet játszanak a reumatoid artrítiszes betegek táplálkozásában. Az antioxidáns hatású anyagok közé tartoznak a C- és E-vitamin, a ß-karotin, valamint a szelén, a cink, a réz és a vas.

A reumatikus ízületi gyulladások esetében a prosztaglandinok és egyéb gyulladáskeltő anyagok mellett oxigéngyökök is nagyobb mértékben szabadulnak fel, ami a különböző ízületek károsodásához vezet.

Az E-vitamin a legfontosabb zsíroldékony antioxidáns, amely képes e gyököket megkötni, ezzel hatástalanítani, és így az oxidgyökök által kiváltott eikozanoid-termelődést is gátolja.

A megfelelő E-vitamin-bevitel mellett C-vitaminra, valamint az antioxidáns enzimek alkotórészeként szelénre, cinkre, rézre és vasra is szükség van.

Az E-vitamin a szabad gyökök elfogásával oxidálódik, az újraaktiválást a C-vitamin végzi. A folyamathoz a szelénre is szükség van. Tehát önmagában a C-vitamin pótlása nem elegendő a tünetek javításához. A krónikus poliartrítiszes betegek körében nagyon gyakori az alacsony C-vitamin-, valamint szelén-, réz- és cinkszint.

Élelmiszer túlérzékenység

Néhány beteg esetében élelmiszer-túlérzékenység lép fel. Ennek diagnózisát a teszt- diéta segítségével állapíthatjuk meg. Leggyakrabban a húsok, különböző zöldségek, a tej, a tojás és a kávé káros hatására derül fény.

A böjt kedvező hatása az arachidonsav csökkent bevitelére vezethető vissza, de túlsúlyos betegek esetében hozzájárulhat az ízületekre nehezedő túlterhelés enyhítéséhez is.

A panaszok a normális étrendre történő visszaállással kiújulhatnak, vagyis a javulás csak akkor lehet tartós, ha a böjt után sikerül hosszabb ideig vegetáriánus étrendre átállni.

Helytelen táplálkozás

A gyulladásos folyamatok miatt felgyorsul az anyagcsere, és nő a tápanyagszükséglet. Ráadásul a tápanyagok felszívódását befolyásolja a bélnyálkahártya állapota is. Fontos a mozgásszegény életmód, valamint és a pszichés terhelés is. A csökkent kalcium- és D-vitamin-bevitel, valamint a szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése okozza (a mozgáshiánnyal együtt) a krónikus poliartrítisz esetén gyakran fellépő csontritkulást.

Ennek megfelelően a gyulladásos reumás betegségek esetében elsősorban a kielégítő mennyiségű tápanyagot tartalmazó kiegyensúlyozott étrendre kell ügyelni, vagyis javasolható a vegetariánus táplálkozás.

Magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt tanácsos a gyümölcsök és zöldségfélék fogyasztása.

A húsok és hústermékek nagy mennyiségben tartalmaznak arachidonsavat, ezért fogyasztásukat csökkenteni kell, az állati zsírok helyett E-vitaminban és omega-3-zsírsavakban gazdag növényi (szója-, dió- vagy lenolajat) kell használni.

Az omega-3-zsírsavak fontos forrásai a tengeri halak, pl. a hering, a makréla vagy a lazac, és a halolajat tartalmazó étrend-kiegészítők.

Aktív reumatiod artrítisz esetében oda kell figyelni az E-vitamin, a cink és a szelén pótlására, a csontritkulás megelőzésében fontos a kalcium és a D-vitamin pótlása, és a lehetőleg szabad levegőn végzett mozgás is.

A túlérzékenységet okozó élelmiszereket kerülni kell és javasolható rövid böjtök beiktatása (az étkezési szokások átállításával kiegészítve), főként túlsúlyos betegek esetében.

RECEPTEK

Babos paradicsomsaláta

4 személyre, 400 kcal/adag
Hozzávalók: 2 doboz fehér bab (kb. 85 dkg), 2 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 4 evőkanál fehérborecet, 2 evőkanál citromlé, só, bors, 4 evőkanál olívaolaj, 4 nagy paradicsom, 10 dkg fekete olívabogyó, kevés bazsalikom.
A babot lecsepegtetjük és összekeverjük a kockára vágott vöröshagymával. A préselt fokhagymát elkeverjük a citromlével, ecettel, sózzuk, borsozzuk. Hozzáöntjük az olajat és a babra locsoljuk. 60 percig lefedve állni hagyjuk.
A babot még egyszer fűszerezzük, beletesszük az olívabogyót. A felszeletelt paradicsomokat koszorúszerűen tálra rakjuk, középre halmozzuk a babot. Olívabogyóval díszítjük, megszórjuk borssal és bazsalikommal.

Zellersaláta hallal

4 személyre; 310 kcal/adag
Hozzávalók: 2 zellerszár, 1 csokor retek, 2 sárga húsú paprika, 40 dkg füstölt hal, 1 fej vöröshagyma, 4 evőkanál majonéz, 1,5 dl sovány joghurt, 1 kávéskanál juharszirup, 2 kávéskanál mustár, só, bors.
A megmosott zellert száraira szedjük, kb. 1 cm vastag szeletekre vágjuk. Zöld leveleit tálalásig félretesszük. A retket negyedekre, a paprikát és a halat csíkokra (1 cm) vágjuk. A kockára vágott hagymát a majonézzel, joghurttal, sziruppal és a mustárral elkeverjük, sóval, borssal ízesítjük. A zöldségeket és a halat a mártásba keverjük és 10 percig állni hagyjuk.

Sárgarépás spenótsaláta

4 személyre; 190 kcal/adag
Hozzávalók: 30 dkg friss spenót, 2 nagy sárgarépa, 2 evőkanál málnaecet, fél narancs leve, só, bors, 4 evőkanál hidegen préselt olívaolaj, 1 kávéskanál mogyoró- vagy dióolaj, 2 evőkanál mandulaforgács.
A spenótot megmossuk, lecsepegtetjük. A sárgarépát durva reszelőn lereszeljük.
Összekeverjük az ecetet és a narancslét. Sóval, borssal fűszerezzük, majd állandó keverés mellett hozzáadjuk az olíva- és a dióolajat. Krémesre verjük egy habverővel és óvatosan a salátához keverjük. A mandulaforgácsot zsiradék nélkül megpirítjuk és a salátára tesszük.

gyulladáscsökkentő, reumatoid arthritis, PCP, arachidonsav, krónikus poliartrítisz

2022-06-09 10:36:18

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop