Édes élet
Diétás tanácsok cukorbetegeknek

A cukorbetegség – orvosi szakkifejezéssel: diabetes mellitus – világszerte egyre nagyobb méreteket ölt, egyike a civilizációs betegségeknek. Becsült adatok szerint a lakosság mintegy 5-6%-a cukorbeteg, ez Magyarországon mintegy félmillió embert jelent!

| InforMed Hírek 2006 ;4:16-17   InforMed | Lakosi, G.

A cukorbetegség összetett anyagcserezavar, lényege, hogy a hasnyálmirigy által termelt hormon, az inzulin hiányzik a szervezetből, vagy jelen van, de vércukorszint-szabályozó hatását nem tudja kellőképpen kifejteni.

A kóros anyagcserét legszembetűnőbben a vércukorszint emelkedése jelzi. A diabetessnek két fő típusát ismerjük. Az I. típusú cukorbetegségben az inzulin kevés vagy teljesen hiányzik, jellemzően fiatal életkorban alakul ki.

Ezek a betegek rendszeres inzulinadagolás nélkül életveszélyben lennének A II. típusú cukorbetegségben a hasnyálmirigy termel ugyan inzulint, de az nem tudja hatását kifejteni, ezért emelkedik meg a vércukorszint.

A II. típusú diabetes mellitus felnőtt és idősebb korban kezdődik, lassan, fokozatosan alakul ki. Az ebbe a csoportba tartozó betegek túlnyomó többsége elhízott, a cukorbetegséghez gyakran magas vérnyomás társul, emelkedett a vérzsírszint.

A cukorbetegség e formája előfordulási gyakoriságának gyors emelkedése életmódbeli tényezőkkel függ össze, a helytelen táplálkozási szokásokkal és a mozgásszegény életmóddal.

A túlsúlyos cukorbetegek elsődleges kezelési módja a helyes életmód kialakítása, a diéta és a rendszeres testmozgás. Ha diétával nem sikerül a testsúlyt és az anyagcserét normalizálni, akkor szükség esetén egyénre szabott gyógyszeres kezelés, illetve inzulinpótlás válhat szükségessé.

Az inzulinkezelést nem igénylő, többségében túlsúlyos, II. típusú cukorbetegek esetében talán minden másnál fontosabbnak tűnik a diétás kezelés, lehetőség szerint rendszeres testedzéssel kiegészítve. A továbbiakban a II. típusú diabétesszel, illetve annak étrendi kezelésével foglalkozunk részletesen.

Mikor gyanakodjunk?

A betegség tünetei évek alatt, lassan fejlődnek ki, sokszor a betegnek semmi panasza sincsen, és csak laboratóriumi vizsgálat derít fényt az emelkedett vércukorszintre.

Nem ritka, hogy a cukorbetegséget 10-20 éves fennállás után fedezik fel valamilyen késői szövődmény megjelenése kapcsán. A leggyakrabban megjelenő tünetek

  • §  fokozott szomjúságérzet
  • §  megnövekvő étvágy
  • §  nagy mennyiségű vizeletürítés
  • §  viszketés, száraz bőr
  • §  nehezen gyógyuló sebek
  • §  gyakori fertőzések

A lehetséges késői szövődmények hátterében a kis- és nagyerek, valamint az idegek károsodása és a védekezőképesség csökkenése áll. Kialakulhatnak szív- és érrendszeri betegségek, látáskárosodás, vesebetegségek, szexuális zavarok.

A II. típusú cukorbetegség kezelése

Kezdetben a II. típusú cukorbetegek nagyrészt csak diétás kezelést igényelnek. A diétás kezelést illetően az elmúlt évekhez-évtizedekhez képest a szakmai állásfoglalásokban bizonyos hangsúlyeltolódások tapasztalhatók.

Az egyik az, hogy a cukorbetegeknek nem kell speciális diétát tartaniuk, a hangsúly az elhízott betegek esetében a testsúlycsökkentésen van, a diéta alapelvei gyakorlatilag megegyeznek az egészséges táplálkozás elveivel.

A másik változás az, hogy a diabéteszes étrend nem szénhidrátszegény, hanem inkább szénhidrátban gazdag. A szakemberek legújabban azt javasolják, hogy az összes elfogyasztott táplálék 50%-a legyen szénhidrát.

Ajánlott kalóriatartalom

Legfontosabb szempont az elfogyasztott táplálék energiatartalma. Ez függ a beteg nemétől, életkorától, testmagasságától, a jelenlegi és ideális testsúlyától, a végzett fizikai tevékenységtől, a gyógykezelés céljától, azaz a diétának testre szabottnak kell lennie.

Az energia- és szénhidrátbevitelre vonatkozóan minden cukorbetegnek egyénre szabottan javaslatot kell kapnia kezelőorvosától.

A súlyfelesleggel rendelkezőknél a kezelés legfőbb célja a fogyás, ezért étrendjüknek kevesebb energiát kell tartalmaznia, mint amennyi a testsúly megtartásához szükséges.

Az elhízás csökkenti a szövetek inzulinérzékenységét, az inzulintermelődés fokozódik, emiatt az étvágy nő. Ehhez hozzáadódik a mozgásszegény életmód is. Mindezek a testsúly további növekedéséhez vezetnek.

Az elhízásos cukorbetegség ördögi köréből csak a diétás rendszabályok betartásával, a testsúly csökkentésével lehet kitörni. Fontos a fogyás üteme, lassú, havi átlag 1-2 kg-os fogyás javasolt.

A túlsúlyos diabéteszes nők számára a 4200 kJ-t, vagyis 1000 kcal-át tartalmazó fogyókúra ajánlott, súlyfelesleggel rendelkező férfiak és normális testtömegű hölgyek részére az 5900 kJ-t, azaz 1400 kcal-át tartalmazó, míg a normális testtömegű férfiak és fizikailag aktív nők számára a 7600 kJ-t, 1800 kcal-át tartalmazó étrend javasolható.


Normális testsúlyú, fizikailag aktív cukorbetegek számára olyan mértékű napi energiafelvétel és szénhidrátbevitel az ideális, amellyel képesek testsúlyukat tartani.

Milyen gyakran szabad enni?

Naponta 5-6-szori, étkezéssel egyrészt csökkenthető az étkezések utáni vércukor-emelkedés mértéke, másrészt a táplálék több kisebb részre osztásával csökkenhet az elhízás esélye.

Az inzulin nélkül kezelt II. típusú cukorbetegek tehát a reggeli, ebéd, vacsora mellé tízórait és uzsonnát is fogyasszanak, 7600 kJ (1800 kcal) körüli vagy a feletti energiabevitel mellett pedig utóvacsora beiktatása is javasolt.

Milyen legyen az összetétel?

A táplálékból felvett energia felét (50-55%) szénhidrátokból, 15-20%-át fehérjékből, 30%-át zsírokból fedezze a cukorbeteg.

Kivétel ez alól a krónikus vesebetegségben szenvedő beteg, ilyenkor a fehérjebevitelt kell csökkenteni, illetve a magas vérzsírszint, ekkor a zsírszegényebb a diéta.

Napi 30 g rostbevitel javasolt, mivel a vízben oldódó élelmi rostok előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét a vércukorszint és az inzulinigény csökkentésével, valamint csökkentik a koleszterin- és a triglicerid-szintet. A rostok hatására a szénhidrátoknak kisebb hányada szívódik fel.

A szénhidrátok döntő többsége legyen szilárd és összetett szénhidrát, mert lassabban szívódnak fel, így kevésbé emelik meg az étkezés utáni vércukorszintet.

Magas szénhidráttartalmuk ellenére különösen javallottak a teljes kiőrlésű (héjastul őrölt) gabonából készült sütőipari termékek és pelyhek, mivel ezek egyszerre több, fent említett szempontnak is megfelelnek, valamint ásványi anyagokat és vitamint is tartalmaznak.

A diabéteszesek számára ehhez hasonlóan kedvező tulajdonságokat egyesítenek mindenekelőtt a zöldségek, illetve általában a gyümölcsök is. A zöldségféléket akár nyersen, akár főzelékként vagy pároltan, főételként, levesben, salátaként vagy köretben egyaránt fogyaszthatják.

Átlagosan legalább napi 20-30 dkg-ot feltétlenül javallott elfogyasztani. Nem tartozik ide a burgonya, amelyet köretként célszerű zöldségekkel helyettesíteni, a rizs és tészta sem. A természetes formában előforduló cukrok, gyümölcsök fogyasztása nem tiltott, de mennyiségüket szabályozni kell a magas szénhidráttartalmuk miatt.

A naponkénti gyümölcsfogyasztás – banán és szőlő kivételével – a zöldségeknél írt mennyiségben ajánlott, de az így elfogyasztott szénhidrátmennyiséget a napi adagok számításánál figyelembe kell venni.

Az étrend zsírtartalma a napi összes energiamennyiség 30%-át ne haladja meg! A bevitt zsírok 20%-a álljon telítetlen zsírsavakból (étolaj, kukoricacsíra-, lenmag-, szója-, tökmag-, mogyoróolaj, „light” margarinok). Főzéskor ajánlottak a zsírszegény nyersanyagok: sovány húsok, sovány felvágottak, csökkentett zsírtartalmú tejtermékek.

A bő zsiradékban való sütés helyett (rántott hús, fasírt) javasolt a főzés, a párolás, az alufólia, a sütőzacskó, a római cseréptál, AMC-edény használata. A konyhai előkészítés során is csökkenthetjük a táplálék zsírtartalmát, pl. a tej fölének eltávolításával, a húsok zsírtalanítása vagy a bőr lehúzása révén.

A bevitt táplálék fehérjetartalma az összes energia 20%-a, ennek fele pedig növényi eredetű legyen. Az állati eredetű fehérjék bomlástermékeinek kiválasztása megterheli a vesét, ezenkívül rejtett zsírokat is tartalmaz, ez a növényi eredetű fehérjékre nem jellemző.

Az állati eredetű fehérjék közül mindig a zsírszegények ajánlottak (pl. gépsonka, baromfi, hal, kefir, joghurt, 0%-os gyümölcsös joghurt, sovány sajtok, csökkentett zsírtartalmú tej, félzsíros túró).

Fontos!

A szénhidrátok között vannak, amelyek kevéssé, és vannak, amelyek jelentősen megemelik a vércukorszintet. Az utóbbi évtizedben került előtérbe a glikémiás index fogalma, mely az egyes szénhidráttartalmú ételeknek az azonos mennyiségű szőlőcukorhoz viszonyított hatását adja meg százalékban kifejezve.

A magas glikémiás indexű táplálékokat lehetőség szerint kerülni kell, míg az alacsony glikémiás indexszel rendelkező ételek fogyasztása ajánlott a diétán belül.

Az élelmiszerek glikémiás index szerinti csoportosítása:

Magas glikémiás indexű élelmiszerek: méz, főtt burgonya, gabonapehely, kukoricapehely, puffasztott rizs, fehér kenyér, pékáru.

Alacsony glikémiás indexű élelmiszerek: legtöbb hazai gyümölcs, lencse, bab, szójabab, borsó, korpás müzli, dió, mogyoró, színes főzelék, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom.

Mesterséges édesítőszerek, cukorhelyettesítők

Mesterséges édesítőszerek kiválóan alkalmazhatók az ételek és italok készítésénél nemcsak a cukorbetegek részére, de fogyókúrában is, mivel energiát nem tartalmaznak. Négyfajta mesterséges édesítőszer kapható különféle kereskedelmi termékekben: a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartam.

Kétféle cukorhelyettesítő ismeretes: az egyik a gyümölcscukor (fruktóz), a másik a szorbit. A fruktóz a diétás édesipar első számú alapanyaga. A vércukrot csak kismértékben emeli, ezért használják „diétás” cukorként. Mivel szénhidrát, a napi szénhidrátmennyiségbe beszámítva maximum napi 50 g fogyasztása javasolt. A szorbit a vércukrot a fruktózhoz hasonló mértékben emeli.

Hátránya, hogy – egyéni érzékenységtől függően – nagyobb mennyiségben puffadást, hasmenést okozhat. Javasolt napi mennyisége maximum 30–50 g. A súlyfelesleggel rendelkező cukorbetegeknek a cukorhelyettesítőkkel készült termékek nem ajánlottak, mivel ezek energiatartalma megegyezik a szőlőcukoréval, és ahhoz hasonló mértékben hizlalnak.

Dr. Lakosi Gabriella

| diabetes, cukorbetegség, diéta
2019-11-28 20:06:05

Web Design & Development Prowebshop