Hirdetés

A fekete tea egészségvédő, betegségmegelőző hatásai

A tea fogyasztása az emberiség történetében hosszú múltra tekint vissza. A több ezer éves kínai emlékek után Európába a XVII. században jutott el, míg Magyarországon az 1800-as években kezdett elterjedni. A világ legnagyobb tea termelői India és Kína, legnagyobb importőr az Európai Unió, ezt követi az Egyesült Államok. Az átlagfogyasztás teából a világon 0,5 kg., évente és egy főre számítva.

fekete tea, antioxidáns |

InforMed Hírek 2006 ;4   InforMed | Kolumbán, Zs.; Major, T.; Julow, J.

A világon és Európában Írországban és Angliában fogyasztanak a legtöbb teát (2,5 kg/év). Magyarország az európai listán középen helyezkedik el, a 70-es évek 10 dkg fogyasztásához képest, ma már évente 0,5 kg-ot fogyasztunk. A teák közül egyértelmű a fekete teák vezető szerepe, Japánban inkább a zöldteáké, de a gyógyteák, gyümölcsteák is mindinkább előtérbe kerülnek.

A tea piac viszonylag szezonális, télen fogy a legtöbb, de mióta előtérbe kerültek a hűtött teák („Ice Tea”) azóta ez is változott, az Egyesült Államokban a legújabb adatok szerint a fekete tea legnagyobb részét jeges tea formájában fogyasztják el.

Egészségügyi szempontból a teákban legfontosabb az antioxidáns – polifenol tartalom (1 l tea átlag 0,9 g polifenolt tartalmaz), melynek ún. antioxidáns gyökfogó képessége elsősorban a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek megelőzésében játszik szerepet. Esetenként hangsúlyozzák, hogy a zöld tea flavonoid tartalma magasabb, azonban a fekete teáé is alig marad el ettől és mivel sokkal többen fogyasztják, sokkal szélesebb körben terjed kedvező hatása. A teák koffeint és teofilint is tartalmaznak, hasonlóan a kávékoz azonban egy csésze teában csak fele mennyiségben van jelen (kb. 50 mg), mint egy adag kávéban (kb. 100 mg) és az sem szívódik fel olyan hirtelen, mint a kávé koffeinje.

A teában kevés nátrium, több kálium, valamint magnézium és kalcium is található, így a kalcium csonterősítő hatása is érvényesülhet. Emellett magasabb arányban van jelen fluor is.

A szív- és érrendszeri és a daganatos betegségek megelőzése

A szív- és érrendszeri betegségek fő rizikófaktorai a dohányzás, a magas koleszterin szint, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség és a fizikai inaktivitás. Kétségtelen, hogy ezeknek is van szerepük a daganatos betegség keletkezésében is, de megközelítőleg sem olyan mértékben, mint ahogy korábban gondolták és ahogy a szív- és érrendszeri betegségekben bizonyított.

A daganatos betegségekben emellett főleg növényi eredetű táplálékokban található anyagok, vagy főleg azok hiánya játszanak szerepet. Utóbbiak egyik formája az ártalmas, instabil, oxigént tartalmazó ún. szabad gyökök fokozott termelése, melyek a szervezet stabil molekuláihoz kapcsolódva sejtkárosodást, újabb szabad gyökök felszabadulását eredményezik, amelyek károsítják a szöveteket, elősegítik az öregedést és a daganatos betegségek, bizonyos szívbetegségek, az Alzheimer kór, izületi gyulladások, asztma keletkezésében is szerepet játszhatnak. Szerencsére léteznek antioxidáns természetű vegyi anyagok, melyek csökkenthetik az oxidációs folyamatokat.

Vizsgálatok bizonyították, többek között a 118 000 amerikai ápolónő táplálkozási és egészségügyi állapotát felmérő Nurses Health Study, hogy azok között, akik magas antioxidáns tartalmú tápanyagokat fogyasztottak, a szív- és érrendszeri és bizonyos daganatos betegségek előfordulása is ritkább volt.

Antioxidánsok előfordulhatnak élelmiszerekben, mint természetes anyagok, de mesterséges antioxidánsként a laboratóriumokban is előállíthatók. Természetes antioxidánsok főleg a következők: E-vitamin: forrás: növényi olajok, búzacsíra, levélzöldségek, tojássárgája, margarin, hüvelyes zöldségek. C-vitamin forrás: citrusfélék, paradicsom, káposzta, zöldpaprika. Cink forrás: sertéshús, belsőségek, bab, tengeri ételek (pl. osztriga). Magnézium forrás: borsó, répa, gabonafélék, dió- és mogyorófélék. Szelén forrás: marhahús, vadhúsok, tengeri ételek. Mesterséges antioxidánsokat különböző kapszulák, tabletták, táplálék.

Vannak, akik azt szorgalmazzák, hogy mesterséges antioxidánsok tablettában történő bevitelével fejtsünk ki védelmet a betegségek ellen. Ez azonban nem igazolódott, mert kiderült, hogy eredményesebb és biztonságosabb természetes úton növényi formában bejuttatni ezeket, így feltehetően jobb a hasznosulásuk, sőt valószínű még egyéb nem ismert kedvező hatású anyagokat is tartalmaznak és ha a táplálkozásban túlsúlyba kerülnek a növényi elemek, akkor ebből következően kevesebb állati eredetű sok telített zsírt tartalmazó ételt fogyasztanak.

A Lyon Diet Heart Study-ban azt tapasztalták, hogy infarktuson átesett betegekben azok között, akik mediterrán étrenden voltak egy szokványos western diétához képest, többszörösen szignifikánsan csökkent az újonnan fellépő infarktusok száma, úgy hogy a nagy különbség miatt 27 hónap után a vizsgálatot meg kellett szakítani, hiszen nem lett volna etikus infarktusos betegeket a mediterrán diéta előnyeiből kizárni.

Ugyanakkor E-vitamint, vagy pl. béta karotint szedőkkel történt vizsgálatban nem csökkent a szív- és érrendszeri ill. daganatos betegségek előfordulása sőt, béta karotin mellett éppen nőtt is. Ezért előtérbe kerülnek azok a természetes módon felvételre kerülő ételek, amelynek antioxidáns tartalma magas. Ilyenek többek közt a zöld tea, a fekete tea, a brokkoli, a káposzta, a vörösbor, az áfonya, citromfű, spenót, a tökmagolaj, homoktövis, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, paradicsom, a papaya, a feketeribiszke, a narancs.

A fekete tea kedvező hatásai

Úgy a zöld teáról, mint a fekete teáról mindtöbb kedvező egészségvédő hatást mutatnak ki. Időnként a zöld tea került előtérbe főleg a Japánban szerzett tapasztalatok és vizsgálatok alapján, de mindinkább hasonló kedvező hatásokat bizonyítottak a teafogyasztás döntő többségét kitevő fekete teákról is. Sőt amikor általában a teafogyasztás hatását vizsgálják a különböző betegségek megelőzésére, akkor az eredményeket a teafogyasztás ¾ részét kitevő fekete tea javára írhatók.

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában egy rotterdami tanulmányban kimutatták, hogy azok között, akiknek a teafogyasztása meghaladta a napi 3,75 dl-t, azoknál szignifikánsan kevesebb szívinfarktus, vagy szív- és érrendszeri halálozás fordult elő, mint akik kevesebbet, vagy egyáltalán nem fogyasztottak. Laboratóriumi méréseket is végeztek és az antioxidáns flavonoidok szintje nőkben kifejezetten alacsonyabb volt azok között, akik szívinfarktusban szenvedtek.

Egy másik, kórházban infarktussal kezelt 1900 beteg körében végzett vizsgálatban azt találták, hogy 3,8 éves követés során szignifikánsan kevesebb újabb szív- és érrendszeri esemény és halálozás fordult elő azok között, akik legalább napi 2 teát fogyasztottak a nem fogyasztókhoz képest.

Az egyik legnevesebb orvosi lapban, a Circulation-ban megjelent közlemény arról számolt be, hogy 66 betegben hasonlították össze 4,5 dl tea ill. ivóvíz rövid és hosszú távú hatását az erek működése vonatkozásában. Az erek belső felületét ún. endothel fedi, melynek a funkciójától függ, hogy képes e sz.sz-i értágulatra, vagy ellenállni az érelmeszesedés folyamatokkal szemben. Ezt mérhető egy olyan vizsgálattal, amikor az erek tágulékonyságát az alkaron ultrahanggal mérik.

Úgy a rövid távú vizsgálatban (4,5 dl tea hatása 2 óra múlva), mint a hosszú távú vizsgálatban (9 dl tea 4 hétig) kimutatható volt, hogy a teafogyasztás szignifikáns áramlásjavulást és értágulatot hozott létre az alkar ereiben az ivóvíz fogyasztással szemben. Azt, hogy ez nem a teában levő koffein hatására következett be, bizonyítja, hogy koffein tabletta adásával ezt nem lehetett kiváltani. Egy 2004-ben Amerikában közölt vizsgálatban kimutatták, hogy néhány órával a teafogyasztás után a szívkoszorúerekben kimutathatóan növekszik a véráramlás. Ugyanakkor a vér antioxidáns flavonoid szintje a teafogyasztás után emelkedett. Egy másik vizsgálatban a 1,5 pohár teát fogyasztók között 40%-al kevesebb volt a szívrohamok aránya, mint a nem fogyasztók között.

1507 beteg követése során azt találták, hogy 46%-al kevesebb volta magas vérnyomás kialakulásának aránya azok között, akik napi 120-600 ml teát fogyasztottak naponta és 65%-al kevesebb azok között, akik több mint 600 ml-t, a nem teázókkal szemben.

Átfogóbb eredményt kapunk, ha több vizsgálat eredményét hasonlítjuk, illetve vonjuk össze. Ezek az ún. metaanalízisek. Az Egyesült Államokban végzett 17 vizsgálat eredményeit összevonva megállapítható volt, hogy a napi 3 adag teát fogyasztóknál 11%-al kevesebb szívinfarktus fordult elő, mint a nem ivóknál. Hasonló eredmények az európai országokban is kimutathatók voltak. Egy 2003-as kutatás szerint, akik naponta 2-4-szer fogyasztottak fekete teát, azoknál 8-13%-al kisebb volt a szívinfarktus veszélye. Vannak adatok a teafogyasztás mérsékelt koleszterin csökkentő hatásáról is.

Daganatos betegségek

A fekete tea kedvező hatású lehet a daganatos betegségek megelőzésében. Rákmegelőző – ún. precancerosus – állapotokban a fekete tea fogyasztása 59 ilyen betegben gátolta a rákba való átmenet folyamatát.

Egerekben és patkányokban végzett vizsgálatok szerint fekete teával ki lehetett védeni vagy hátráltatni a tüdőrák kialakulását, nikotinhatással szemben is. A teák antioxidáns hatásukkal csökkentik az ún. oxidatív stresszt, mely különösen dohányzókban fordul elő.

Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok szerint a fekete és a zöld tea patkány kísérletben gátolta a nagyon korai rákmegelőző állapot előrehaladását.

A teában levő antioxidánsok neutralizálják a szabad gyököket, amelyek a test sejtjeit károsítják és betegséghez vezetnek. Két nagy nemzetközi tudományos szimpózium is foglalkozott a tea hatásaival, melyen két tanulmányt is bemutattak, mely szerint a rákmegelőző hatása a teában levő antioxidánsoknak szignifikánsan hatásosabb, mint ami a gyümölcsökben és zöldségekben kimutatható, egy pohár teában lévő jelentősen felülmúlhatja egy alma hasonló hatását. A két szimpózium közül az első 1991-esen még a zöld tea volt előtérben. A II. 1998-as szimpóziumon már a fekete teával közölték a legtöbb vizsgálatot. A két tea azonos növényből ered hasonló kémiai kompozícióval és hasonló antioxidáns hatással.

Fogszuvasodás, izületi gyulladás, csontritkulás

A fekete teának egyéb kedvező hatásai is vannak. Miután a baktériumok növekedését pl. a szájban jelentősen gátolja, ezért fogyasztása kivédheti ez elszaporodó mikrobák által okozott kellemetlen leheletet. Egyúttal a fogon levő plakkokban a baktérium koncentráció növekedését is gátolja, mely fogszuvasodás megelőzéséhez is hozzásegít, melyben a jelentős fluortartalom is segítséget nyújthat.

Vannak adatok arra vonatkozóan is, elsősorban idősebb hölgyek köréből, hogy a tea fogyasztók között 60%-nál ritkábban alakul ki sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritis), mint a nem ivók között. A fekete tea magasabb kalcium tartalma hozzásegíthet az osteoporosis megelőzéséhez. Egyesek szerint a fekete tea fogyasztása, vagy a vele történő gargalizálást növelve az immunvédekezés, a vírus infekció ellen is adhat bizonyos védelmet.

A teában található polifenolokban levő kemikáliák a catechinek és theaflavinok. Catechinek a zöld és a fekete teában egyaránt, míg a theaflavinok dominánsan a fekete teában találhatók, mely a legelterjedtebb ital a világon az ivóvíz után.

Összefoglalásul elmondható, hogy általában a tea fogyasztás, ezen belül a fekete tea fogyasztása, akár hűtött formában („Ice Tea”) is az orvosi irodalomban fellelhető vizsgálatok szerint is elősegítheti a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek megelőzését, de emellett kedvező hatásuk lehet a magas vérnyomás, gyulladásos izületi betegségek, fogászati betegségek megelőzésében is. Miután kedvezőtlen mellékhatás nem várható, csak a koffeintartalmat kell bizonyos fokig figyelembe venni, így napi 2-4 fekete, vagy zöld tea fogyasztása széles körben ajánlható.

fekete tea, antioxidáns

2006-08-01 16:01:23

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop