A fővárosban magasabb az életszínvonal, sokan tisztában vannak a rendszeres és egészséges táplálkozás fontosságával. Ennek ellenére sokan lényegében hamburgeren és szendvicsen élnek és alig mozognak. A táplálkozáskutatók szerint újabb generációváltásra van szükség ahhoz, hogy ez megváltozzon.

A táplálkozástudósok szerint legalább ötször kellene asztalhoz ülnünk, de ezt nagyon nehéz megvalósítani - mondta Antal Emese, az Egészséges Magyarországért Egyesület dietetikus szaktanácsadója. Jellemző a fővárosiakra, hogy az állandó rohanás miatt rengeteg gyorsételt fogyasztanak. Ez a szokás az albérletben élő fiatalok körében a legnépszerűbb, de az agglegények is szívesen főznek zacskós ételeket vagy mirelit pizzát. Korábban végzett felmérések kimutatták, hogy súlyos problémát okoz az elhízás. A zsíros étrend mellett a már korábban említett sportolás hiánya is nagy szerepet játszik a túlsúlyosságban. A lakosság csaknem fele - a két évvel korábbi helyzethez hasonlóan - egyáltalán nem sportol. A fizikai munkát végzők az átlagnál is kevésbé foglalkoznak ezekkel a dolgokkal.

A káros szenvedélyek terén sincs javulás, a lakosság harmada rendszeresen dohányzik, hetven százaléka pedig naponta többször kávézik. Az elmúlt két évben viszont nőtt a gyümölcs- és zöldségfogyasztók, a barna, rostokban gazdag kenyérféléket fogyasztók tábora. Többen esznek halféléket, valamint sovány húsokat (bőr nélküli csirkét, zsírtól megtisztított sertést) és sonkaféléket. Úgy tűnik, hogy a korszerű húsok, húskészítmények egyelőre csak kiegészítik, de nem váltják fel a hagyományos húsokat a magyar lakosság étrendjében. A hagyományos ételek mellett egyre nagyobb szerep jut a korszerű, egészséges ételtípusoknak is.

Az egyesület októbertől ismét felmérést végez az általános iskola ötödik osztályos tanulóinak körében - tette hozzá Antal Emese. Az oktatásban csaknem százezer diák vesz részt országosan. A gyerekeket először megkérdezik, milyen a mostani táplálkozási szokásuk. Ezután a tanítóknak különböző kiadványokat adnak, amelyek segítségével a gyerekeket egészséges táplálkozásra nevelhetik. A program végén pedig újabb felmérést végeznek arról, hogy a gyerekek menynyire fogadták meg a tanácsokat. A felvilágosító füzetek azt is elmagyarázzák, hogy miért nem jó sok zsírt fogyasztani, és ennek milyen következményei lehetnek.

Korábbi felmérések szerint a gyerekek harmada hétköznapokon általában háromszor, körülbelül ugyanennyien négyszer, s hasonló arányban ötször étkeznek. A községekben élő gyerekek nagyobb része eszik ötször, mint a városban lakóké. A főétkezések közül a reggeli marad el a legtöbb esetben, az ebéd és a vacsora általánosnak mondható. A tavalyi felmérés szerint a felvilágosítás után kevesebben ettek zsíros kenyeret, nőtt a zöldség- és gyümölcsfogyasztás aránya is.

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogyan kellene egészségesen táplálkozni, de hatalmas a különbség a tudás és az alkalmazás között - állítja a dietetikus szaktanácsadó.