Déli tőkegomba
Agrocybe aegerita
Miként a neve is jelzi, főleg a déli országokban honos, de hazánkban is gyakran megjelenik. Bár tavasztól őszig terem, elsősorban meleg nyári időszakokban találkozhatunk vele. Különböző lombos fák törzsén, tuskóján vagy körülötte, többnyire csoportosan található. Legjobban a folyók vagy tavak menti nyár- és fűzfákat kedveli.
Kalapja 3-10 centiméter átmérőjű. Kezdetben félgömb alakú, domború, majd ellaposodik. Középen többnyire bemélyedő lesz és széle hullámossá, berepedezővé válik. Előfordul, hogy kisebb púp marad a közepén. Színe barnássárga, rozsdasárga, a széle felé fehéres. Felülete sima, de mivel a kalapbőre gyakran hasadozott és ráncos, sokszor tarkának látszik.
Vékony, sűrűn álló lemezei a tönkre ránőttek vagy arról kis foggal lefutnak. Színük fiatalon fehéres, majd a spórák érésével egyidejűleg sárgásbarnán át, fahéjbarnára változnak.
Karcsú tönkje 3-15 centiméter hosszú és 0,3-1,5 centiméter vastag. Gyakran görbe és lefelé kihegyesedik. Színe fehér, a tövénél általában barnás. Felülete a felső részen finoman szálas, alul pedig pikkelyes. Fejlett, de viszonylag keskeny gallérja kezdetben fehér, majd az idősebb gombán a kihulló spórák barnára színezik.
Húsa a kalapban fehéres, változó keménységű, de mindig rugalmas, a tönkben szálas, rostos és sárgásbarna színű. Jó íze és kellemesen sajátos illata van.
Már a rómaiak és a görögök által is nagyra becsült, kitűnő ízű étkezési gomba. Mivel azonban a tönkje szívós, rostos, ezért csak a kalapja fogyasztható ártalom nélkül. Főleg különböző gombás tojásételek, levesek, valamint tésztafélék és töltelékek elkészítéséhez kiváló. Télire sózva és fagyasztva egyaránt eltehető. Egyes déli országokban ezt a fajt termesztik is.
Sokak szerint mérgező gombával nem téveszthető, mégis mutassuk meg gyűjteményünket szakértőnek, mert a sárga kalapú és zöldes lemezű, fák tövén csoportosan termő, életveszélyesen mérgező "sárga kénvirággomba" kissé hasonlít hozzá.
2002-07-18 13:21:09