Amit jó tudni az élelmiszerekről

A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram "TÉT" Megyei Környezet-egészségnevelési Mintaprogram keretében, lakóhelyi környezettel foglalkozó cikksorozatunk következő részét olvashatják.

táplálék, élelmiszer, higiénia, műtrágya, szerves, vegyület, szervetlen, vegyület | Gyógy-ír   Kisalföld | Kaizer, P.

Közvetlen környezetünkért, egészségünkért mi magunk is tehetünk. Ezekből a lehetőségekből ajánlunk ismét néhányat az olvasók számára.

Az élelmiszer biztonságának, megfelelő minőségének szavatolása az előállító feladata. Ebből következik, hogy ha mindenki betartaná az előállítás, tárolás, szállítás, forgalmazás során a kötelező technológiai és higiénés szabályokat, élelmiszer közvetítette egészségkárosodással nem nagyon kellene számolnunk. És ha mi, fogyasztók megválogatnánk, hogy miből mennyit és hogyan fogyasszunk, kevesebb lenne - elsősorban - a szív-érrendszeri és daganatos megbetegedés.

Sajnos azonban ez koránt sincs így. Évről évre emelkedik például a szalmonellás megbetegedések száma, amelyek döntő többségét fertőzött élelmiszer fogyasztása okozza. Mit tehetünk ennek megelőzésére? Élelmiszert - főleg állati eredetűt - csak megbízható, ellenőrzött helyről vásároljunk. Követeljük meg például az élelmiszerboltban, hogy ne ugyanattól az elárusítótól kapjuk a nyers húst és a hentesárut, illetve ahol ez nem lehetséges, a nyers hús kiszolgálása után az eladó mossa meg és fertőtlenítse a kezét. Különösen veszélyes a nyers baromfi és tojás, mert gyakran fertőzött. Ügyeljünk arra, hogy ha baromfit dolgozunk fel, minden mást távolítsunk el a munkafelületről, utána pedig alapos kéz- és eszközmosás következzen.

A tojást a hűtő elkülönített részén tároljuk, és közvetlenül a feltörés előtt mossuk meg alaposan. Különösen veszélyesek azok az ételek, amelyek hőkezelés nélküli vagy csak kismértékben hőkezelt tojást tartalmaznak (például sodók, madártej, majonéz). Ezek veszélyét próbáljuk meg minimálisra csökkenteni hűkezeléssel, savanyítással (a savanyú közeg ugyanis nem kedvez a szalmonellák szaporodásának). Kitűnő tartármártást lehet készíteni felfőzött tojással! Fontos tudni, hogy a megfelelő ideig tartó és kellő hőmérsékletű főzés, sütés során a szalmonellabaktériumok nagy része elpusztul.

Természetes, hogy a védekezésnek ez csak egy kis (de a legfontosabb) szelete, és a bakteriális élelmiszer-ártalmak tekintetében sok már kórokozó is szerepet játszhat. Élelmiszereinket azonban különböző vegyi anyagok is szennyezhetik, amelyek nem közömbösek az egészségre. A növényvédő szerek használata szinte elengedhetetlen a különböző kártevők elleni védekezésben. Ugyanakkor maradékaik a zöldségfélékkel, gyümölcsökkel a szervezetbe kerülve ártalmasak. Mindenképpen be kell tartani használatuk során az egyes szerekre meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási időt, aminek letelte előtt a termést betakarítani, fogyasztani nem szabad. Ha piacon vásárolunk növényi eredetű élelmiszert, ne restelljük elkérni az árustól a permetezési naplót, amiből tájékoztatást kell kapnunk arról, hogy mivel és mikor kezelték az adott fajtát.

A nitráttartalmú műtrágyák bekerülhetnek a talajvízbe, az ásott kutakba. A nitrát nitritté alakulva a vér haemoglobinját átalakítja methaemoglobinná és ez csecsemőknél, kisgyermekeknél a nagyon veszélyes, esetenként halálos methaemoglobinaemiát okozza. Néhány növényünk is felveszi, raktározza a nitrátot (például saláta, retek, cékla és néhány sárgarépafajta), és ugyanolyan mechnizmussal okozhat methaemoglobinaemiát, mint a nitrátos víz.

Azon családoknál, ahol a kisgyermekek azonos fajtájú és termelési helyű sárgarépát fogyasztanak a megyei Tisztiorvosi intézet a család kérésére térítésmentesen elvégzi a nitrátvizsgálatot. Ha haszonállatot tartunk, és az betegsége esetén gyógyszert kapott, kérdezzük meg az állatorvostól, mennyi az adott gyógyszer lebomlási ideje és csak azután fogyasszuk az állat tejét, húsát.

Az úgynevezett adalékanyagokat szándékosan adják az élelmiszerekhez valamely kedvező hatás elérésére. Idetartoznak többek között a tartósítószerek, élelmiszer-színezékek, mesterséges édesítőszerek. Az iparilag előállított élelmiszerekhez használt adalékanyagokat a címkén a fogyasztó tájékoztatása céljából fel kell tüntetni az élelmiszertörvény rendelkezése alapján. Adalékanyagot csak meghatározott élelmiszerekhez és meghatározott mennyiségben szabad adni.

A szalicilt mint tartósítószert az élelmiszeriparban már nem szabad használni. Házi tartósításhoz se használjuk! Helyette más tartósítószerek is kaphatók az üzletekben. Az agyonhasznált sütőzsiradék sem veszélytelen, különböző ártalmas anyagokat tartalmaz. Ezért ne hevítsük füstölésig, folyamatosan végezzük a sütést, mert a melegítés, lehűtés fokozottan károsítja. Ne pótoljuk az elhasznált zsiradékot frissel, mert ezzel nem küszöböljük ki az ártalmakat. A tönkrement zsiradék veszélyes hulladéknak számít! Táplálkozástudományi szakemberek kidolgozták az egészséges táplálkozás alapelveit, amit itt most közreadunk:

  • Táplálkozzunk változatosan, étrendünket minél többféle élelmiszerből állítsuk össze.
  • Kerüljük a zsíros ételeket, a sertészsír helyett növényi olajokat, margarint használjunk. Fogyasszunk több baromfihúst és halat. Részesítsük előnyben a gőzölést, párolást, fóliában, cserépedényben való ételkészítést.
  • Kevés sót használjunk a főzéshez, utólag egyáltalán ne sózzunk.
  • Ételeinket ha lehet, cukormentesen vagy kevés cukorral készítsük, édességet csak ritkán fogyasszunk.
  • Naponta fogyasszunk legalább 1/2 l tejet vagy tejterméket.
  • Naponta 4-5 alkalommal étkezzünk, és egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges.
  • A szomjúság legjobban vízzel oltható. Az alkohol káros, és a szeszes italok energiafelesleget jelentenek.
  • A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a teljes tilalmát, de célszerű egyeseket előnyben részesíteni.

Kaizer, P.

| táplálék, élelmiszer, higiénia, műtrágya, szerves, vegyület, szervetlen, vegyület
2002-07-18 14:40:19
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop