Építő energia

A fehérje nem kifejezetten energiaforrás, a szervezet a belőle származó hőt használja fel, de csak hideg időben. Az elhasználódott fehérjét azonban naponta kell pótolni. Ez a testsúlyban kilogrammonként minimum 0,5 miligrammot jelent. A fejlődő szervezet rendkívül fehérjeigényes, a rendszeres testmozgás azonban segíti a beépülését az izomzatba. Ebből következik, hogy minél többet mozgunk annál több fehérjét kell magunkhoz venni, mely testünkben aminosavakra bomlik, felszívódik és ebből épül fel a szervezetben.

Hol találhatjuk meg őket?

Az állati eredetű fehérjéket: húsban, tojásban, halban, sajtban, a növényi eredetűeket pedig: kukoricában, rozsban, zöldségekben, mogyoróban, kakaóban, dióban. Mint mindenütt itt is nagyon fontos a helyes arány, a mérték. Túl sok fehérje fogyasztása esetén például fáradékonnyá, ingerlékennyé válunk, szervezetünkben hamarabb fogynak el a szénhidrát tartalékok. A legkedvezőbb hatású fehérjéket a tejből, tejtermékekből és a szín

húsokból nyerjük.

A szénhidrátok az izomerősítés alappillérei. Itt testsúlykilogrammonként körülbelül 10 grammra van szüksége egy átlagembernek, míg a rendszeresen sportoló esetében ennek az értéknek az ötszörösére.

A szénhidrát által nyújt ott fedezeten felül csak a zsírraktárainkból tudjuk pótolni energiaszükségleteinket.

A zsír tud a leghosszabb ideig energiát biztosítani a zsíroxidáción keresztül. Mindennapi életünk energiájának 90%-át zsírraktárainkból fedezzük. Ilyenkor csak annyi szénhidrátra van szükségünk ami megakadályozza a vércukorszint süllyedését.

A zsír is lehet állati, vagy növényi eredetű. Az állati eredetűek nehezen, míg a növény eredetű zsírok, a különféle olajok, margarinok könnyen emészthetőek, ráadásul a növényi zsiradékok jóval inkább bővelkednek a zsírban oldódó vitaminokban (A ,D, E, K). Éppen ezért lehetőleg arra törekedjünk, hogy ezeket fogyasszuk.

Egy átlagembernek a kutatók szerint 1:1:5 arányban kell bevinnie a fehérjét, a zsírt és a szénhidrátot. Sportolók, nagyon intenzív életet élők esetében ez az arány 1:1:4 -re módosul.

Végül egy-két jótanács az étkezési szokásokkal kapcsolatban. A legfontosabb szabály a mértékletesség. Soha ne együnk többet amikor már úgy érezzük, hogy jóllaktunk. Kevés sóval főzzünk, és utólag se sózzuk meg az ételt. Kerüljük a zsíros ételeket, sütéshez is növényi olajat, süteményekhez margarint használjunk. Nyers zöldséget, gyümölcsöt lehetőleg naponta fogyasszunk. A szomj legjobban az ivóvízzel oltható, a szeszes italok azontúl, hogy közismerten egészségkárosító hatásúak, felesleges energiatöbbletet is jelentenek. Végül nagyon fontos, hogy naponta legalább négyszer-ötször együnk, az elfogyasztott étel mennyiségét pedig lehetőleg egyenletesen osszuk el.

| energia, szénhidrát, zsír, táplákozás, étrend, Táplálkozási zavarok, Táplálkozás zavar, Táplálkozási zavar
2002-08-02 16:19:43
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop