Az eddigi tanulmányok a flavonoidok jótékony hatását a szív- érrendszeri betegségek-, a koleszterinszint csökkenése, valamint a szénhidrát háztartás javulása tekintetében már bizonyították. Emellett a flavonoidok antioxidáns, tumorellenes, baktériumellenes, vírusellenes, idegeket védő hatásai is kiemelendők.

Az, hogy a szervezetben ezeket a változásokat hogyan érik el, azaz mi a flavonoidok hatásmechanizmusa, eddig pontosan nem ismert. 

A kutatók legújabban egérmodellek segítségével vizsgálták a flavonoidok zsíranyagcserére gyakorolt kedvező hatását, melyek a szív- és érrendszeri, valamint az elhízással összefüggő betegségek kezelésében is hatékonyak lehetnek a közeljövőben.

Japán kutatók egy csoportja, egérmodellt alkalmazva kimutatta, hogy a flavonoidok hatására az ún. fehér zsírszövetből barna zsírszövet lesz.

Miért kedvező ez a hatás?

A zsírszövet elengedhetetlen része szervezetünknek. Három fajta zsírszövetről beszélhetünk. A fehér zsírszövet energiaraktárként működik, míg a bézs és a barna zsírszövet a testhőmérséklet fenntartásában játszik fontos szerepet.

A japán kutatók által megfigyelt hatás jelentőségét az adja, hogy a túl sok fehér zsírszövet elhízáshoz és szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. Ebből következik, hogy a fehér zsírszövet barnává alakulása az emberi szervezetben kedvező hatású.

A feltevés igazolása

A kutatók feltételezése tehát, hogy a flavonoidokban gazdag ételek fogyasztása révén kisebb valószínűséggel és később jelentkezik az elhízás és a szív- és érrendszer betegségei. 

A kutatócsoport korábbi eredményei arra engedtek következtetni, hogy a flavonoidokban gazdag ételek elfogyasztása után a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, mely csökkenti a fehér zsírszövet mennyiségét. 

Ezért merült fel a kutatókban az az elképzelés, hogy a flavonoidok fogyasztása csökkenteni tudja a szervezetben a fehér zsírszövet mennyiségét. Ezt azonban eddig még nem bizonyították.

A feltevés igazolására két kísérletet állított össze a kutatócsoport.

Az első kísérletben két egércsoportot különítettek el. Az egyik csoport egyszeri flavonoid adagot kapott, míg a másik csoport nem (kontrollcsoport). 

Mindkét csoport egereinél 24 órán keresztül gyűjtötték a vizeletet, hogy abban a szimpatikus idegrendszer aktiválódása esetén keletkező vegyületeteket (katekolaminok) mutassanak ki. 

A második kísérletben ismételten két egércsoportot különítettek el. Az egyik csoport 14 napon keresztül kapott rendszeresen flavonoidokat, míg a másik csoport nem (kontrollcsoport). 

A 14 nap elteltével mindkét csoport egereinél megvizsgálták a fehér és a barna zsírszövetet. Ezzel a flavonoidok által kiváltott zsírszöveti változásokat próbálták megállapítani.

Az eredmény értelmezése

Az egyszeri adag, flavonoid tartalmú élelem stressz választ váltott ki az állatokban, mely a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához vezetett, és így az erre jellemző vegyületek (katekolaminok) szintje is megemelkedett a vizeletben. 

A katekolaminok (adrenalin, noradrenalin, dopamin) olyan vegyületek, melyeket a szimpatikus idegrendszer bocsájt ki stressz hatására, hogy ezzel segítse a szervezet stresszre adott válaszát. 

Például ilyenkor az ember gyorsabban és tovább tud futni, erősebben tud küzdeni, mert a szervezet a rendelkezésére álló erőforrásait arra használja, hogy életben maradjon és ellenálljon a stresszt kiváltó hatásnak). A kutatásban a katekolaminok szintjének emelkedését a szimpatikus idegrendszer aktiválódásának bizonyítékaként tekintették.

A második kutatás pedig arra mutatott rá, hogy a szimpatikus idegrendszeri aktiválódás a zsírszövet barna típussá alakulását segíti elő.

Az első kísérletben a kontroll csoport egereinél a vizeletben gyűjtött katekolaminok szintje alacsonyabb volt, mint a flavonoid csoportban.

A második kísérletben a flavonoidot fogyasztó egerek barna zsírszövetében egy olyan anyag szintjének emelkedését tudták kimutatni, ami a barna zsírszövet kialakulásához kell. Továbbá a fehér zsírszövet egyes részeiben bézs zsírszövet kialakulását figyelték meg.

Mindezek alapján azt a következtetést vonta le a kutatócsoport, hogy a flavonoidok által kiváltott szimpatikus idegrendszeri aktiválódás a bőr alatti és a szervek körüli zsírszövet barna irányba történő eltolódásához vezet. 

A flavonoidok gyógyszerkutatások alapját is képezhetik majd a jövőben, noha még hosszú az út az állatkísérletektől a humán kísérletekig.