A Pécsi Tudományegyetem (PTE) pénteken, az MTI-hez eljuttatott közleményében Johannes Brug-ot, a projekt vezetőjét, az amszterdami orvosi egyetem professzorát idézve azt írta: "a helyi és bevándorló családok közötti különbségekre több lehetséges okot is találni. A bevándorlók gyermekeire inkább jellemző az üdítők fogyasztása, a rendszertelen étkezés, például a reggeli kihagyása. Emellett ők többet néznek televíziót, és kevesebbet mozognak".

A PTE utalt arra, hogy az ifjúság túlzott súlygyarapodásának megelőzését szolgáló, 2,9 millió euró európai közösségi támogatásból finanszírozott, Energy elnevezésű felmérésbe hét európai ország hétezer családját vonták be. Magyarországot az egyetem gyermekgyógyászati klinikája képviselte, amely több mint ezer, elsősorban a környező országok magyarlakta területeiről érkezett gyermeket vizsgált Baranya, Tolna és Zala megyében.

A szakemberek a kulturális és életmódbeli különbségek vizsgálatánál figyelembe vették a családok erőforrásait is, vagyis a készségeket, az iskolai végzettséget, az anyagi hátteret és a támogatásokhoz, illetve az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz való hozzáférést. Megállapították: az alacsonyabb iskolai végzettség mindenhol nagyobb rizikót jelent az elhízásra.

A kutatók ugyanakkor arra a következtetésre is jutottak, hogy bár a gyermekkori elhízás gyakorisága növekszik Európában, és általában nagyobb számban találni elhízottakat azon gyermekek körében, akiknek nem az adott ország nyelve az anyanyelvük, vagy a szüleik más országban születtek, e tendencia a déli országokban, azon belül Spanyolországban és Görögországban nem érvényesül.