Diéta és fogyás – tévhitek és cáfolatuk

Kép: Freepik

Az alábbiakban bemutatunk néhány tévhitet az étrenddel és a fogyással kapcsolatban.

1. tévhit: A túlsúlyt a kalóriák okozzák, nem az étel minősége

Egy floridai vizsgálat szerint azoknak, akik több antioxidánst fogyasztanak, alacsonyabb a testtömeg-indexük, karcsúbb a derekuk és alacsonyabb a testzsír-százalékuk, mint azoknak, akik kevesebbet, bár mindkét csoport azonos mennyiségű kalóriát fogyasztott.

Ez azt jelenti, hogy a kalóriát adó tápanyagnak fontos szerepe van az anyagcsere-folyamatban.

Más kutatók is erre az eredményre jutottak: a Wake Forest-egyetemen elvégzett vizsgálatnál kiderült, hogy a sok transzzsírt fogyasztó majmok négyszer annyit híztak, és 30 százalékkal több volt a hasi zsírjuk, mint a növényi olajon élőknek.

Ez bizonyíték arra, hogy az 500 kalóriányi feldolgozott vagy gyorséttermi készítménynek nem ugyanaz a hatása a szervezetre, mint a gyümölcsből, zöldségből, teljes kiőrlésű gabonából és sovány fehérjéből összeállított 500 kalóriás étkezésnek.

2. tévhit: A matematika egzakt tudomány

Kimutatták, hogy kalóriaérték kiszámítására alkalmazott százvalahány éves képlet ugyancsak elavult. Egyes ételekben kevesebb lehet a kalória annál, mint amit eddig gondoltunk, mert vannak emészthetetlen részeik.

A mandula például 30 százalékkal kevesebb kalóriát tartalmaz, mint ami a csomagoláson fel van tüntetve, míg más élelmiszerekben több lehet. Ráadásul az olyan fűszerek, mint a gyömbér és a chili, felpörgetik az anyagcserét. Ezek szerint 2 x 2 néha bizony 5.

3. tévhit: A számok nem hazudnak

A kalóriaszámok pontosságában esetenként akár 20 százalék eltérés is lehet. A mélyhűtött kész vacsorák például akár 68 százalékkal több kalóriát is tartalmazhatnak.

4. tévhit: A kalóriák számolgatása biztos stratégia a fogyáshoz

A kaliforniai egyetem vizsgálatában 121 nő vett részt, akiket négy csoportra osztottak, az első számolta a kalóriákat, és napi 1200-at engedett meg magának.

A második csoport hagyományosan étkezett, de felírta az elfogyasztott kalóriákat.

A harmadik csoport is 1200 kalóriát evett, de nem kellett róla feljegyzést készítenie, a negyedik pedig minden megkötöttség nélkül étkezett.

A kutatók azt tapasztalták, hogy ha a kalóriaszámot korlátozták, sőt, ha csak számolgatták is, emelkedett a kortizon nevű stresszhormon szintje. A kortizonról ismert, hogy fokozza az étvágyat, és a zsíros valamint édes ételek iránti sóvárgást. A hatás itt tehát éppen az ellenkezője volt a kívántnak.

5. tévhit: Minden kalória egyforma

Szervezetünknek háromféle kalóriára van szüksége: szénhidrátokra, fehérjére és zsírra. Mivel mindnek más a funkciója, nem felcserélhetők, azaz fontos, hogy mindegyikből megfelelő mennyiséghez jussunk.

Ha például túl kevés fehérjéből származó kalória és túl sok szénhidrátból származó jut a szervezetbe, a fehérjék által ellátott funkció csökken, a szénhidrát feleslegből pedig zsír lesz.

Ez hízáshoz okoz, továbbá az izomtömeg csökkenéséhez vezet, kiszárad a haj és a bőr, felborul a hormonegyensúly, legyengül az immunrendszer. Számos kellemetlen és káros mellékhatása lehet, ha nem megfelelő az elfogyasztott kalória fajtája.

6. tévhit: Számolni kell a kalóriákat

Egy felmérés szerint a felnőtteknek csupán 12 százaléka volt képes pontosan megmondani, mennyi kalóriára van szüksége korát, magasságát, testsúlyát és fizikai aktivitásának szintjét figyelembe véve. Ha valaki túlbecsüli a kalóriaszükségletét, akkor a számolgatásnak nincs semmi értelme.

Felesleges akkor is, ha a kalóriák időzítése, egyensúlya vagy minősége nem megfelelő. Nem szabad tehát teljesen figyelmen kívül hagyni a kalóriák számát, de nem is szabad megszállottan ragaszkodni hozzá.

Fogyasszunk inkább sok gyümölcsöt, zöldséget, nyersen vagy párolva, ügyeljünk a szénhidrátok, a sovány fehérjék és az egészséges zsírok egyensúlyára.