Nemrég zárult le az előadásokból és személyes tanácsadásból álló hároméves program, az Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak (E3), amellyel az egészséges táplálkozást és életmódot népszerűsítette az egyetemisták körében. A programban 5174 hallgató vett részt.

Az állapotfelmérésből kiderült, hogy az egyik legfontosabb mutató, a testtömeg-index (BMI) alapján a vizsgált egyetemistáknak mindössze 65 százaléka tartozott a normál tartományba, több mint ezren túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, míg majdnem négyszázan alultápláltnak bizonyultak.

A hasi zsír aránya alapján 243 hallgatónak kell fokozott szív- és érrendszeri kockázattal számolnia. Köztudott, hogy ez a fajta zsír a szív- és érrendszeri megbetegedéseken kívül számos más anyagcserezavar, többek között a cukorbetegség, továbbá a magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszik.

A hasi zsírréteg alakulását előnyösen befolyásolja a rendszeres, napi többszöri étkezés, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a teljes kiőrlésű gabonafélék beépítése az étrendbe.

A túlzott alkoholfogyasztás viszont elősegíti ezt a fajta zsírképződést, így a szív- és érrendszeri kockázat kialakulását is. Érdekesség, hogy a cukortartalmú ételek fogyasztása és a hasi elhízás fokozott kockázata között ebben a felmérésben nem volt kimutatható összefüggés.

A résztvevő egyetemisták 14 százalékának van valamilyen krónikus betegséggel, leggyakrabban az ételallergia (169-nél) és a szív- és érrendszeri betegségek (83-nál) fordultak elő.

A nemek között lényeges eltérést a magas vérnyomásnál és az ételallergiánál lehetett látni. A magas vérnyomás főleg a férfiakra, az ételallergia inkább a nőkre volt jellemző. A szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségeknél nem volt különbség.

A hallgatók táplálkozási szokásairól megállapította a felmérés, hogy nem fogyasztanak elég zöldséget és gyümölcsöt, 71 százalékuknál a bevitel az ajánlott napi mennyiség alatt marad. Teljes kiőrlésű gabonát csak 39 százalékuk fogyaszt rendszeresen.

Sokan követnek valamilyen diétát, legnépszerűbb a szénhidrátszegény és a laktóz-, valamint glutén mentes étrend. Az utóbbi divatjellegére utal, hogy a glutén mentes étrendet nem csak a lisztérzékenységben szenvedők követik, hanem az indokoltnál jóval többen.

A testmozgás szempontjából ennél a korosztálynál még jobb a helyzet, mint a hazai felnőtt lakosság átlagánál, hiszen 45,5 százalékuk rendszeresen, 44,7 százalékuk alkalomszerűen sportol. Ugyanakkor látszik, hogy miután a kötelező testneveléssel járó iskolai éveket maguk mögött hagyják, sokan a rendszeres testmozgásnak is hátat fordítanak - írta közleményében az MDOSZ.