Dr. Muhammad Amer belgyógyász professzor és társainak vizsgálata szerint a vérben keringő D-vitamin mennyiségének növekedése a szív- és érrendszeri gyulladást jelző anyag, a C-reaktív protein (CRP) csökkenésével jár együtt.

A kutatók több mint 15 000 táplálkozástudományi felmérésben részt vett felnőtt adatait vizsgálták. Fordított összefüggést találtak a D-vitamin és a CRP között a szív- és érrendszeri betegség tüneteit nem mutató, de viszonylag alacsony D-vitaminszinttel rendelkező felnőttek körében. A gyulladást jelző CRP alacsonyabb szintjét figyelték meg azoknál, akiknél normális vagy közel normális volt a D-vitamin szintje, ám a 21 nanogramm/milliliteres 25-hydroxyvitamin D szintnél (ami a normális tartomány alsó értéke) magasabb érték esetén a D-vitamin szint növelése a CRP szint emelkedéével járt együtt. A magas CRP-szint az erek rugalmatlanságával, keménységével van összefüggésben, és fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Úgy tűnik, magasabb D-vitamin szint esetén már nem érvényes a D-vitamin gyulladáscsökkentő hatása – mondja dr. Amer. – Egyértelmű, hogy a D-vitamin jót tesz a szívnek, különösen, ha alacsony a vér D-vitamin szintje. Csökkenti a szív-érrendszeri gyulladásokat, az érelmeszesedést sőt, a halandóságot is, ám úgy tűnik, egy bizonyos mennyiség után jóból is megárt a sok.

Napi 100 IU D-vitamin a vér 25-hydroxyvitamin D szintjének egy nanogramm/milliliteres emelkedését vonja maga után. Fontos, hogy a D-vitamint csak azok szedjék, akiknek valóban szükséges, mert bár a szó szoros értelmében nem toxikus, előre nem látható egészségi következményei lehetnek.

Mivel az emberek egyre több időt töltenek zárt helyiségekben, felmerül az aggály, hogy egyre többen vannak a D-vitamin hiányosak. Ezért az orvosok gyakran írják elő a szedését, a páciensek pedig, akik csak a D-vitamin szedés előnyeiről tudnak, nem figyelnek oda az adagolásra.