Magyarország területének 80 százalékán az ivóvíz jódban szegény, az itt élők többsége jódhiányban szenved. Ma már minden élelmiszerboltban kapható jódozott só, a patikákban vásárolható jódtabletta. Ennek ellenére még mindig népbetegség a jódhiány.

A jód az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelem, hiánya esetén a pajzsmirigy megnagyobbodik, a szellemi és testi frissesség hanyatlik, a hízási hajlam nő, a nemző- és fogamzóképesség csökken, a gyermekek testi és szellemi fejlődése lassul, hajhullás, székrekedés alakulhat ki. A jódhiány és annak következményei - egyetlen kivétellel - teljes egészében megszüntethetőek. Ez a kivétel az anyaméhben fejlődő magzat és a másfél évesnél fiatalabb csecsemő jódhiánya. A jódhiány miatti lassabb idegrendszeri fejlődés a későbbiekben már nem korrigálható. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO és a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium körlevelet bocsátott ki, amelyben felhívják a figyelmet a terhesség és szoptatás alatti jódpótlás fontosságára. Már közepesen súlyos jódhiány esetén is kisebb a gyermekek intelligenciaszintje és tanulási motiváltsága. A szülőknek, a pedagógusoknak és az orvosoknak fontos feladata, hogy már kisgyermekkorban, illetve a terheseknél felfigyeljenek a jódhiány tüneteire, és felhívják a pótlás jelentőségére a figyelmet. Az Országos Közegészségügyi Intézet által kibocsátott jódtérkép a jódozott só dobozán és a patikákban szabadon vásárolható jódtabletta betegtájékoztatójában megtalálható. A tartós jódhiány leggyakoribb tünete, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodik, nyelési zavart vagy a légcső összenyomása miatt légszomjat okozhat. Ekkor a pajzsmirigy egy részét műtétileg kell eltávolítani. A golyva első jelére - a nyak megvastagodására - meg kell kezdeni a jódpótlást.

Az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársai az országban vizsgálták az alsó tagozatos iskolásfiúk egészségi állapotát. A 280 ezer gyermek majdnem tíz százaléka jódhiányos. A golyvatérkép szerint a legrosszabb helyzetben az egyes dunántúli és észak-magyarországi megyékben élők vannak. Itt számos településen 30 százalék fölötti a golyvagyakoriság, aminek az lehet az oka, hogy főleg a helyben megtermelt, jódban szegény élelmiszereket fogyasztják. Hazánkban két módon lehet tartósan a táplálékból és az ivóvízből hiányzó jódot pótolni: jódozott só és a patikákban szabadon vásárolható jódtabletta fogyasztásával. E két módszer együttes alkalmazásával lehet a legjobb eredményt elérni. A napi igénynél lényegesen nagyobb mennyiségben jódot fogyasztani felesleges, sőt néha káros. A felnőttek részére naponta 50 mikrogramm pluszjód bevitele szükséges és elégséges, gyermekeknek ennél kevesebb is elegendő. Pótlással a már kifejlődött tünetek megszüntethetők. A pótlást gyakran mellőzik a jódallergiától való félelem miatt, bár a jód a fenti dózisban és szájon át bevéve nem okoz allergiát. Jódallergiások is részesülhetnek pótlásban. Ha valaki jódban gazdag tengeri halat vagy kagylót fogyaszt, akkor sem lép fel allergiás reakció. A pajzsmirigy-túlműködésben szenvedő betegek kivételével bárki kaphat pótlást a jódhiányos területeken.

Dr. Bogye Gábor