A megállapítás 14 országban - köztük Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Japánban, Indiában, Afganisztánban, Ausztráliában és Kanadában - 11 ezer résztvevővel végzett 25 klinikai vizsgálat eredményeinek új elemzésén alapul. Külön-külön ezek a kutatások ellentmondó eredményekre jutottak, egyesek kimutatták, hogy a D-vitamin véd a légzőszervi megbetegedésektől, mások semmiféle ilyen hatást nem tudtak igazolni.

A D-vitamin pótlás védő hatásai a legerősebbek azoknál, akiknek szervezetében a legalacsonyabb a D-vitamin szint, és a pótlást napi vagy heti szinten kapják, nem pedig ritkábban, így alátámasztja azt az intézkedést, hogy az élelmiszereket D-vitaminnal dúsítják például az Egyesült Királyságban, ahol általános a súlyos D-vitaminhiány.


A D-vitamin úgy véd a légúti fertőzésektől, hogy emeli az antimikrobiális peptidek szintjét a tüdőben. Ezek15-40 aminosavból álló peptid láncok, amelyek a kórokozók sejtmembránján fejtik ki baktériumölő hatásukat.

A nátha és az influenza általában télen és tavasszal lép fel, amikor a szervezet D-vitamin szintje a legalacsonyabb. Ez magyarázhatja azt is, miért véd a D-vitamin az asztmás rohamok ellen, amelyeket légzőszervi vírusok váltanak ki.

A napi vagy heti D-vitaminpótlás felére csökkentette az akut légzőszervi gyulladás kockázatát azoknál, akiknek legalacsonyabb a D-vitamin szintjük. Mérsékeltebben védi azokat, akiknek szervezetében magasabb a D-vitamin szint, 10 százalékkal. A kutatók szerint a D-vitaminpótlással egyenértékű az influenzaoltás védő hatásával.