A derült égbolt vitaminja

A betegség első tudományos megközelítése McCollum és munkatársai nevéhez fűződik. 1914-ben vajzsírból egy zsírban oldódó alkotóelemet izoláltak, amelyet később „A-vitamin”-nak neveztek el. Az egészséghez szükséges zsírban oldódó alkotóelemek után kutatva Mellanby 1919-ben zsírszegény tejen és kenyéren élő kölyökkutyákon megfigyelte a csontbetegség kialakulását. A táplálékhoz hozzáadott vajzsír, vagy csukamájolaj csökkentette a betegség kifejlődését.

A kulcskísérletet 1922-ben McCollum és munkatársai végezték, amikor megfigyelték, hogy a felhevített tőkehalmájolajban az oxidáció során az A-vitamin megsemmisül, de a csont növekedéséért felelős alkotóelem nem. Ezt a hőálló, zsíroldékony alkotóelemet D-vitaminnak nevezték el.

Időközben, egy teljesen más gyógymód látott napvilágot a D-vitamin hiány kezelésére. 1921-ben Hess and Unger megfigyelték, hogy „ a D-vitamin hiány előfordulása szoros összefüggést mutat a napfény szezonális változásával”. Chick és munkatársai az előbb említettek alapján azt állították, hogy a napfénnyel ugyanolyan jól lehet kezelni a D-vitamin hiányt, mint a csukamájolajjal.

D-vitamin meghatározása és formái

A D-vitamin a szteroid hormonok családjába tartozó vitamin és ugyanakkor aktív hormon, amely zsírban oldódik és hővel szemben ellenálló. A napfény ultraibolya (UV) komponensének hatására az emberi szervezetben is képződik a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterinből, amely a bélben szintetizálódik koleszterinből. A növények ergoszterinjéből ugyancsak az UV sugárzás hatására jön létre D-vitamin. Így két formáról beszélhetünk:

• D2-vitamint (ergokalciferol), a táplálékkal vesszük fel.
• D3-vitamin (kolekalciferol), amely a bőrben napfény vagy mesterséges besugárzás hatására keletkezik az előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből, illetve a táplálékkal jut be a szervezetbe.

Az állati eredetű élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak.

A D3-vitamin-képzés az életkorral jelentősen csökken, a fiatalok bőrében a D-vitamin szintézis kb. kétszer olyan intenzív, mint az idősekében. Fekete bőrszínűeknél öt-tízszer több napsugárzásra van szükség az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. Ezt a folyamatot a bőrpigmentáció és a kor mellett befolyásolja a földrajzi szélességi fok, az évszak és a napszak, a felhőzet, a légköri szennyeződés, a szabadban töltött idő, a fényvédő krémek használata, árnyékolás, a fedetlen bőrfelület stb.

Tíz-tizenöt perces, az arcot, végtagokat, vagy a hátat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) napfény elegendő az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához. A mi égövünkön a reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása elenyésző.

A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D3-vitamin képzésére.

Miért fontos a D-vitamin?

A D-vitamin legfőbb szerepe, hogy elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Újabban génregulátor szerepet tulajdonítanak neki, szabályozza a sejtek növekedését, befolyásolja az immunfunkciókat, az inzulin és a vérnyomás szabályozásában közreműködő enzim, a renin termelését, és az endokrin működést. Hiánya számos krónikus betegség kialakulásának a kockázata, amelyekről a későbbiekben olvashat.

D-vitamin szint ellenőrzése a vérben

A vizsgálathoz vérmintát vesznek, a D-vitamin a vérszérumból és a vérplazmából egyaránt mérhető. A D3-vitamin féléletideje a keringésben két nap, a szervezet két-három hónapig raktározza a zsírszövetekben.

Normál értéke: Egy egészséges felnőtt vérében a plazma D-vitamin [25(OH)D] értéknek optimális esetben 40 és 70 ng/ml (100-175 nmol/l) között kell lennie. A 30 és 40 ng/ml közötti érték alacsonynak tekinthető, 30 ng/ml alatt D-vitamin-hiányról beszélünk. A D-vitamin szint felső határa 100-125 ng/ml fölött van, ennél magasabb koncentráció mellett már fennállhat a D-vitamin mérgezés veszélye.

Ajánlott D-vitamin bevitel

Hazai javasolt D-vitamin adagok

A 2012-es „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” című állásfoglalás alapján a referencia értéket tízszeresére emelték a különböző életkorokban.

Reprezentatív nagyságrendben Magyarországon eddig nem végeztek D-vitamin-szérumszintméréseket, ennek ellenére erősen valószínűsíthető, hogy a lakosság jelentős része, főleg télen-tavasszal D-vitamin hiányban szenved.

Magyarországon az egészséges, menopauza utáni nők között nyáron és ősszel 50%, télen és tavasszal 70% volt a D-vitamin-hiány.

1. táblázat D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon

Korcsoport	Egy napra javasolt dózis	Biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa
Csecsemők	400-1000 NE	1000 NE
Gyermekek (1-6 év)	600-1000 NE	2000 NE
Gyermekek (6 év felett)	600-1000 NE	2000 NE
Serdülők	800-1000 NE	4000 NE
Felnőttek	1500-2000 NE	4000 NE
Elhízott felnőttek	3000-4000 NE	4000 NE
Várandós nők	1500-2000 NE	4000 NE

1 NE = 0.025 µg D3-vitamin

Külföldi kitekintés

A WHO a gyerekeknek (0 hónapostól 18 évig) és 50 év alatti felnőtteknek napi 5 µg (200 NE) bevitelét javasolja (beleértve a várandós és szoptató nőket), az 51-65 éveseknek 10 µg-ot (400 NE), és a 65 évesnél idősebbek számára 15 µg-ot (600 NE).

Az amerikai Institute of Medicine of the National Academies (IOM) jelenleg napi 15 µg (600 NE) D-vitamin bevitelt javasol az 1-70 éveseknek (beleértve a várandós és szoptató nőket), és 20 µg-os (800 NE) napi adagot a 70 éven felülieknek.

Egy lengyel kutatókból és orvosokból álló testület 2013-ban közzétett „Gyakorlati iránymutatások a D-vitamin pótlás, és a hiány kezelésére Közép-Európában -

ajánlott D-vitamin bevitel a lakosságnak és a veszélyeztetett csoportoknak” című ajánlás, amely a magyar (2012), lengyel (2009) és német-osztrák-svájci ajánlásokra támaszkodva a magyar konszenzushoz hasonló dózisokat javasol.

2. táblázat D-vitamin beviteli ajánlások összehasonlítása

Korcsoport	WHO 2004	IOM 2010	Lengyel ajánlás, 2013
Csecsemők (0-12 hó)	5 µg (200 NE)	10 µg (400 NE)	10.0 µg (400 NE)
Gyermekek, serdülők (1-18 év)	5 µg (200 NE)	15 µg (600 NE)	5.0-25.0 µg (600-1000 NE)
Felnőttek	5 µg (200 NE)	15 µg (600 NE)	20.0-50.0 µg (800-2000 NE)
51-65 évesek	10 µg (400 NE)	15 µg (600 NE)	20.0-50.0 µg (800-2000 NE)
65-70 évesek	15 µg (600 NE)	15 µg (600 NE)	20.0-50.0 µg (800-2000 NE)
70 éven felülieknek	15 µg (600 NE)	20 µg (800 NE)	20.0-50.0 µg (800-2000 NE)
Várandós és szoptató nők	5 µg (200 NE)	15 µg (600 NE)	37.5-50.0 µg (1500-2000 NE)

A D-vitamin szint figyelembevételével a Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány (IOF) 2010-ben közzétett állásfoglalása szerint időseknél, 75-100 nmol/l D-vitamin-szérumszint elérése érdekében napi 20-25 µg (800-1000 NE), rizikócsoportoknak napi 50 µg (2000 NE) D-vitamin bevitel ajánlott.

3. táblázat IOF állásfoglalása az ajánlott D-vitamin bevitelről

Csoportok	µg/nap
idősek, szérumban 25(OH)D szint 75 nmol/L (30 ng/ml) eléréséhez	20- 25 (800-1000 NE)
megfelelő napsütésnek kitett egyének	kevesebb mint 20 (800 NE)
elhízottak, csontritkulásban szenvedők, nem megfelelő napsütésnek kitett egyének (intézményben élők, házhozkötöttek), felszívódási zavarban szenvedők, nem-európai lakosok, akiknél a nagyfokú D- vitamin hiány kockázata fennáll, mint Közel-Keleten és Dél-Ázsiában, vagy ilyen régiókból származó Európában élő bevándorlók	50 (2000 NE)

D-vitamin az élelmiszerekben

A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartoznak a zsíros halak, a halak mája, a halmáj olaj, a tojássárgája (4. táblázat), valamint a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, például a gabonakészítmények, tejkészítmények (5. táblázat).

Az élelmiszercímkéken feltüntetett ajánlott napi beviteli érték (RDA) százalékosan jelzi, hogy a felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékhez viszonyítva hány százalékot tartalmaz az adott termék.

2012. október 31-ét követően nem lehetnek jelen a piacon olyan élelmiszerek, melyek címkéjén feltüntetett tápanyagok (vitaminok és ásványi anyagok) nem a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 sz. előírásában foglalt ajánlott napi beviteli értékekhez - a D-vitamin esetében 5 µg (200 NE) - viszonyítottan adják meg azok mennyiségét.

4. táblázat Élelmiszerek D-vitamin tartalma és ajánlott napi beviteli értéke (RDA)%

Élelmiszer 100 gD-vitamin µg /100 g	Ajánlott napi beviteli érték (RDA) %*
Száraztészta, 4 tojásos	0,04	0,8%
Csiperke	1,9	38%
Vargánya	2,1	42%
Vaj	1,5	30%
Borjúhús	4	80%
Borjú-, marhamáj	2,0	40%
Csirkemáj	1,3	26%
Harcsa	0,5	10%
Kaviár (orosz)	5,9	118%
Lazac, konzerv	10,0	200%
Tőkehalfilé	2,5	50%
Tehéntej	0,06	1%
Aludttej, kefir, joghurt (zsíros)	0,03	0,6%
Tejföl	0,3	6%
Tejszínhab	1,1	22%
Tehéntúró, krémtúró (zsíros)	0,09	1%
Ementáli, Pannónia	1,1	22%
Tojás, egész	24,0	480%
Tojás, egész*	2,0	40%
Tojássárgája	60,0	1200%
Tojássárgája*	5,4	108%
Csukamáj, halolaj*	250	5000%
Hering, atlanti, főtt, szárított*	5.4	108%
Tonhal, olajos, konzerv*	6.7	137%
Anyatej kiegészítő tápszer por	10	200%
Folyékony tejpép	1,7	34%
Klinikai tápszerek	1,1-3,3	22%-66%

Forrás: Rodler I. (szerk.): Új Tápanyagtáblázat. Budapest, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005.
*USDA (Unites States Department of Agriculture) National Nutrient Database for Standard
Reference. URL: www.nal.usda.gov/fnic/foodcomp/search

Dúsított élelmiszerek

A dúsított élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyekhez a feldolgozás során vitaminokat, ásványi anyagokat, vagy egyéb táplálkozás-élettanilag fontos anyagokat adtak abból a célból, hogy annak tápértékét, biológiai értékét növeljék, függetlenül attól, hogy az adott anyag az élelmiszerben eredendően megtalálható, vagy sem.

A dúsított élelmiszerekben a vitaminoknak és ásványi anyagoknak jelentős mennyiségben kell jelen lenni a termék 100 g-jában, vagy 100 ml-ében, illetve ha a napi adag ennél kevesebb, akkor a készítmény napi adagjában. A jelentős mennyiség a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 sz. előírásában az „RDA” táblázatban közölt értékek legalább 15 %-a.

5. táblázat. Dúsított élelmiszerek D-vitamin tartalma és ajánlott napi beviteli értéke (RDA)%

Élelmiszer	D-vitamin µg/ 100 g	Ajánlott napi beviteli érték (RDA) %*
D-vitaminnal dúsított margarin	7,5	150%
D-vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek	3-8	60-160%
D-vitaminnal dúsított joghurt	0,75-2,1	15-42%
D-vitaminnal dúsított tejdesszert	1,25	25%
D-vitaminnal dúsított tejes italok	2,5	50%

A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartozik a zsíros halak, a halak mája, a halmáj olaj, a tojássárgája, és a dúsított élelmiszerek…

D-vitamin kiegészítés gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel

A vitamin, ásványi anyag kiegészítést egyénre szabottan kell alkalmazni. A D-vitaminpótlás esetén figyelembe kell venni az életkort, az egészségi állapotot, a gyógyszer kölcsönhatásokat, az évszakot, a szabadban töltött időt, a lakóhelyet, a táplálkozási tényezőket, stb.

A D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők egy vagy több ásványi anyaggal (pl. kalciummal, magnéziummal), vitaminnal (pl. A-vitaminnal) vagy egyéb anyaggal (pl. taurin) kombinálva jelentek meg a piacon. Választhatunk tablettát, kapszulát, rágótablettát, pezsgőtablettát, cseppet és különböző D-vitamin dózisú étrend-kiegészítőket (200 NE-2000 NE). Egészséges ember számára a legtöbb étrend-kiegészítő a felhasználási előírások követése mellett önmagában nem jelent nagy kockázatot, de a nagy dózisú D-vitamin-készítmények csak receptre válthatók ki.

Fontos, hogy ha étrend-kiegészítőt hívunk segítségül a betegség elkerülésére, mindig megbízható, pontosan meghatározott dózisú, jó minőségű terméket válasszunk.

D-vitamin felső határa, túladagolás

Az amerikai IOM és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) a tolerálható érték felső határát (UL érték) felnőtteknél (beleértve a várandós és szoptató nőket) és 11 év felett 100 µg-ban (4000 NE) maximálta. Az EFSA 1-10 éves korig 50 µg-ban (2000 NE), csecsemőknél 25 µg-ban (1000 NE), az IOM 4-8 éves korig 75 µg-ban (3000 NE), 1-3 éves korig 63 µg-ban (2520 NE), 6-12 hónaposoknál 38 µg-ban (1520 NE), 0-6 hónaposoknál 25 µg-ban (1000 NE) állapította meg a D-vitamin bevitel felső határát.

A fenti értékek megegyeznek a magyar konszenzusban foglalt korcsoportonként biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határával.

A D-vitamin túladagolása napfénnyel vagy táplálkozással nem, csakis mesterséges készítményekkel, étrend-kiegészítőkkel lehetséges.

A túladagolás tünetei közé tartozik az izomgyengeség, gyomor-bélrendszeri panaszok (hányinger, székrekedés, hasmenés), gyakori, illetve éjszakai vizelési inger, stb. Súlyos mértékű túladagolás esetén a csontok kalcium-tartalma csökken, a vérerekben és a vesében meszes lerakódások alakulhatnak ki.

Kinek kell odafigyelni a megfelelő D-vitamin bevitelre?

Egészséges embereknél megfelelő életmóddal és kiegyensúlyozott, változatos (bőséges D-vitamint tartalmazó) táplálkozással, ésszerű napozással, a téli-tavaszi hónapokban D-vitamin-kiegészítéssel megelőzhető a D-vitamin hiány kialakulása.

Számos betegséget: rachitis, csontritkulás, csontlágyulás, csonttörés, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok, autoimmun-, szív- és érrendszeri-, központi idegrendszer megbetegedések, fertőzéseket hoztak kapcsolatba a D-vitamin hiánnyal, amelyekben szükségessé válhat a D-vitamin kiegészítés. Bővebb információ a 2012-es hazai konszenzusban, és Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent „ A D-vitamin újonnan felismert funkciói” című cikkben olvasható.

Ha ellenőrizni szeretné a D-vitamin hiány vagy a csonttörés kockázatát (40 éven felülieknek) az alábbi linken teheti meg:
D-Vitamin-hiány kockázati teszt
www.shef.ac.uk

Tudta-e, hogy

• nyáron fürdőruhában történő napozáskor a bőr enyhe pirulását okozó napsugárzás hatására 10-20 000 NE D-vitamin képződik a szervezetben.
• a fekete bőrű embereknek öt-tízszer több napsugárzásra van szükségük ugyanannyi D-vitamin képzéséhez.
• a D-vitamint a szervezet két-három hónapig raktározza.
• a D-vitamin napi dózisa a 2012-es hazai konszenzus alapján 200 NE helyett 1500-2000 NE.
• ha megnézünk egy élelmiszercímkét, az ott feltüntetett D-vitamin ajánlott napi beviteli értéke (RDA) % a 200 NE-hez van viszonyítva.