Tb-mérleg - államosítás után

önkormányzat, rendszer, Frajna, finanszírozási, társadalombiztosítás | Népszabadság   Népszabadság
Közel két év telt el a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése óta. A társadalombiztosításért felelős államtitkárt, a Kórházszövetség elnökét és az egykori egészségbiztosítási önkormányzat volt alelnökét kértük: értékeljék a kialakult helyzetet. Annál is inkább időszerű a számvetés, mert az ÁSZ jelentése szerint a társadalombiztosítási alrendszer finanszírozási gondjai nem csökkentek.

Azzal, hogy a járulékbeszedési rendszer átkerült az APEH-hez, megszűntek a folyószámla-egyeztetést jellemző balkáni állapotok - hangsúlyozta az elmúlt két év történéseivel kapcsolatosan Frajna Imre, a társadalombiztosításért felelős államtitkár. Szerinte a folyószámlák nyilvántartási rendszerét, ha még nem is százszázalékosan, de sikerült naprakész állapotba hozni. A járulékbeszedés átadása a rendszerváltás óta a legnagyobb közigazgatási átszervezést jelentette. A kérdésre, hogy ennek az intézkedésnek eredményeként javult-e a behajtás hatékonysága s a járulékfizetési fegyelem, Frajna azt válaszolta: az első év tapasztalataiból korai lenne messzemenő következtetéseket levonni.

Az államtitkár úgy véli: a társadalombiztosítási alapok kincstárhoz kerülésével az államháztartás harmadát kitevő alrendszernél megoldott a nettó finanszírozás. Ez szintén hatékonyabbá, olcsóbbá tette a gazdálkodást, mert így nem keletkeznek olyan kamatkiadások, amelyek végső soron a járulékfizetőket terhelnék. Hozzátette: működőképes állapotba hozták a vényellenőrzést, amely most már összekapcsolható országos rendszerré.

Az egészségügyi alap kiadásait - Frajna összegzése szerint - hosszú évek óta először tavaly sikerült az előirányzaton belül tartani. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a gyógyszerkasszánál túllépték a kiadási tervet, de, mint mondta, itt is elérték azt a célt, hogy az árak növekedési ütemét a felére szorították, míg korábban ez az ütem meghaladta a fogyasztói áremelkedést.

Tény ugyanakkor, hogy a lakosság gyógyszerkiadásai majd’ ötödével nőttek, tehát a jelek szerint ők fizették meg ennek a "győzelemnek" az árát, ám ezt a tb-t felügyelő államtitkár elsősorban a gyártók számlájára írja. Mint mondta, a népszerű termékek egy részét kivonták a támogatott körből, így ezeknek a gyógyszereknek az ára esetenként megsokszorozódott. A fix támogatás bevezetésével több patikaszer ára drágult, ám ez nem járt a "fogyasztási szokások" változásával. Ráadásul tavaly kitört egyfajta vásárlási láz is, tehát az év egészében a szokásosnál több gyógyszer fogyott.

A sikerek közé sorolta az államtitkár, hogy tavaly bevezették a gyógyászati segédeszközöknél is a taj-számon alapuló elektronikus nyilvántartási rendszert, idén a fix támogatásokat, valamint elkészült a szakorvosok számára a termékkatalógus. Ez utóbbi az orvos és a beteg számára is ellenőrizhetővé teszi azt, hogy a gyártótól valóban a megrendelt eszközt kapják-e, mert ezzel is gyakori volt a visszaélés. Mindennek eredményeként tavaly egy hónapnyi megtakarítást értek el ebben a kasszában, így 200 új terméket felvettek a tb támogatási körbe. A külön keretes gyógyszereknél - amelyek egy-egy speciális betegség gyógyítására szolgálnak, vagy még nincsenek törzskönyvezve nálunk - az árakat visszaszorították a három évvel ezelőtti szintre, Így sikerült elérni, hogy - a sclerosis multiplex kivételével - megszűntek a várólisták.

A tb vagyonának eladása során az előirányzottnál jóval magasabb bevételre tettek szert, és a megkötött szerződéseket egy esetben sem támadták meg a vesztesek. Példaként Frajna legfrissebb tranzakciójukat, az Autóker eladását hozta fel, amelyet az eszközérték felett félmilliárd forinttal tudtak értékesíteni.

A kérdésre, hogy mikorra várható az önkormányzatok megszüntetésekor tett ígéret valóra váltása, tehát a tb-alapok társadalmi vagy parlamenti ellenőrzésének megteremtésére, Frajna azt mondta: az alapok gazdálkodása a jelenlegi rendszerben a korábbinál jóval hatékonyabb, így ennek a szisztémának a változtatását most nem tervezik.

A kórházak számára a valóban érzékelhető változást a finanszírozási helyzet javulása jelentené, ám erről nincs szó, hiszen a finanszírozás alapjául szolgáló HBCS- (homogén betegségcsoportok) pontokra jutó összeg az elmúlt négy évben 50 százalékot veszített értékéből - kezdte dr. Ajkay Zoltán, a Kórházszövetség elnöke, aki öt évig az egészségbiztosítási önkormányzat elnökségének tagja volt. Mint mondta, azt is nagy gondnak érzi, hogy a gyógyszerár-tárgyalásokon az OEP csak a támogatott gyógyszerek köréről folytatja az alkut. A gyógyszergyártók pedig a támogatott cikkek körében elszenvedett árveszteséget a nem támogatott körben történő nagyobb áremeléssel kompenzálják. Ez azonban mind a kórházak, mind a lakosság részére többletkiadásokat jelent.

A járulékbehajtás átadása az APEH-nek - Ajkay szerint - nem fűzte be a hatékonyság javulásához fűzött reményeket. Ugyanakkor az a módosítás, aminek következtében a késedelmes járulékbefizetésre kirótt kamatokat az APEH adóként kezeli, azt vetíti előre, hogy ezek az összegek a jövőben nem a tb-alapokhoz kerülnek.

Dr. Ajkay Zoltán emlékeztetett, hogy a tb-nek juttatott vagyon sorsáról is kevés az információ. Nem tudni, hogy a biztosító Wesselényi utcai irodaépülete más kormányszerveknek történő átadását valamilyen módon ellentételezték-e, és ugyanez a helyzet a Club Aligával is. A tb-alapok feletti társadalmi kontroll megszüntetésével kapcsolatosan pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ minden korszerű biztosítási rendszert működtető országában a befizetők pénzével való gazdálkodást civil és érdekvédelmi szervezetekből álló testület felügyeli.

Simsa Péter, a megszüntetett egészségbiztosítási önkormányzat volt alelnöke arra emlékeztetett, hogy az önkormányzat annak idején rendszeresen tartott sajtótájékoztatókat. Így - véleménye szerint - az önkormányzat döntései nyomon követhetőek, ellenőrizhetőek és számon kérhetőek voltak. Úgy látja: az irányítás átláthatósága az elmúlt években romlott. Például nem tudni, milyen a feladatmegosztás a pénzügyi és az egészségügyi tárca között, ami az egészségügyért való felelősség megosztást "elkeni", a reformot pedig hátráltatja. Az egészségügyi törvényben rögzített betegjogok terén sem történt előrelépés.

Simsa véleménye szerint az informatikai rendszer kiépítésében sem történt értékelhető előrelépés, az országos vényellenőrzési rendszer már korábban is működött, megyei szinten pedig - ami az ellenőrzés alapfeltétele lenne - ma sem működik.

Az önkormányzat volt alelnöke úgy látja, hogy a közpénzek elszivárgását sem sikerült igazolni. A számtalan feljelentés közül, amit kezdetben hetente sajtótájékoztatón ismertettek, egy sem jutott még bírósági szakba. A talán legnagyobb port felkavart Wesselényi székház ügyében a Fővárosi Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, mi több, ebben a határozatában, néhány tételben azt állapította meg, hogy intézkedésükkel veszteségtől óvták meg az alapot.

A számvevőszék szerint a tervezés egyes elemei megalapozatlanok

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a társadalombiztosítási alrendszer finanszírozási gondjai nem csökkentek. A saját bevételek, alapvetően a folyamatos finanszírozás alapját képező források megteremtésének korlátai miatt, nem fedezik a nyugdíj- és egészségbiztosítás kiadásait. A kiadási oldal legkritikusabb pontja évek óta az Egészségbiztosítási Alapból gyógyszerekre fordított összeg. A másik súlyos gond, hogy a járulékrendszer a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében nem biztosítja a kiegyensúlyozott működéshez szükséges fedezetet.

Az ÁSZ megállapította, hogy az ellátórendszer finanszírozásának gondjait az egészségügyi reform késedelme is fokozza. Ráadásul az egészségügyben a magánosítás folyamata részben spontán, nem megfelelően szabályozott módon és ellenőrizetlenül kezdődött meg. Az úgynevezett "funkcionális", tehát az eszközökre, gépekre, műszerek felhasználására irányuló privatizáció lépései megbontották a diagnosztikai és gyógyítási technológia egységes finanszírozását. Mindez a társadalombiztosítási alap részére kényszerhelyzeteket okozott és okoz ma is. Az ÁSZ szerint ez a rendelkezésre álló források jogszerű és célszerű felhasználása szempontjából aggályos.

Az ÁSZ jelentése úgy fogalmaz, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetése szigorúbb feltételek mellett, de a korábbinál reálisabb elképzelésekre épül. Az előirányzatokat a tervezéshez meghatározott közgazdasági mutatók és a jogszabályok alapján alakították ki. Egyes bevételi és kiadási tételek vizsgálata ugyanakkor a tervezés egyes elemeinek megalapozatlanságát, bizonytalanságát jelezte, továbbá jelentős kockázatvállalásra utalt. Az ÁSZ szerint a bevételeknél az 1999. évi várható - a tervezés szempontjából bázisjellegű - adatok, a kiadásoknál pedig a természetbeni egészségbiztosítási ellátások - gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatása - tartalmaztak feszültségforrásokat. Kockázati tényezőt jelent a társadalombiztosítás kintlevőségeinek hiányos nyilvántartása, e kinnlevőségek behajtásának eredményessége, az egészségügyi hozzájárulás előirányzatainak felültervezése és a tervezett vagyonbevételek teljesülése.

F. J.

| önkormányzat, rendszer, Frajna, finanszírozási, társadalombiztosítás
2002-07-10 15:32:04
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop