Az egészségügyben keveslik a forrásokat

kamara, EDDSZ, egészségügy | Népszabadság   Népszabadság
Csalódottak az egészségügy érdekvédelmi szervezetei, mert a kormány sem a Széchenyi-tervben, sem a készülő 2001. évi költségvetésben nem ad prioritást az ágazatnak. Kupcsulik Péter, az orvosi kamara elnöke levélben fordult a gazdasági, valamint a szociális miniszterhez. Az EDDSZ pedig az ágazati érdekegyeztetésen követelte: a szaktárca hirdessen rendkívüli állapotot, és a kormánytól kérjen többletforrást a bérek emeléséhez.

Kupcsulik Péter lapunknak elmondta: szerinte tarthatatlan, hogy a középtávú kormányzati programokban, így a Széchenyi-tervben, de a 2003-ig készült költségvetési tervezetekben sem szerepel kiemelt területként az egészségügy. Ezért levélben ismertette a gazdasági és a szociális miniszterrel az ágazat problémáit. Leírta azt is, hogy az elmúlt tíz évben az egészségügyi kiadások vásárlóértéke a felére csökkent. A köztestület szerint ahhoz, hogy megállítható legyen a népességfogyás, és a hazai egészségügy az európai unióbeli országokkal összehasonlítható szinten működjön, évente legalább 1500 milliárd forintot kellene az ágazatra fordítani. A kamara elfogadja, hogy a jelenlegi forrásokat csak fokozatosan lehet ilyen nagyságúra emelni, de az emelést azonnal meg kellene kezdeni.

- A szükséges 1500 milliárd forintnak egyelőre a harmada sem kerül az egészségügybe - állítja Kupcsulik Péter. Elmondta: a Világbank közelmúltban napvilágra került jelentése is megjegyzi, hogy a rendszerváltozás óta tapasztalható egészségromlás tovább növeli a Magyarország és az EU-országok közötti különbséget. A kamara elnöke a levelére eddig még nem kapott választ.

Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szervezetének (EDDSZ) elnöke lapunknak elmondta: ágazati érdekegyeztetést kezdeményeztek, mert az idei költségvetésből legalább 22,7 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy az intézményvezetők ki tudják fizetni a kormány által ígért 8,25 százalékos bértöbbletet, illetve legalább a tavalyi szinten biztosíthassák az intézmények működését. Az inflációs hatások kivédésére egyetlen fillért sem kaptak ugyanis a kórházak, a rendelők vezetői. Az EDDSZ levélben kérte a tárca vezetésétől, hogy április végéig írásban tájékoztassa a szakszervezetet arról, miként valósulhat meg ilyen körülmények között a kormányzat által hangoztatott keresetnövekedés. A KSH adatai szerint az egészségügyben dolgozó szellemi foglalkozásúak bére 37 ezer forinttal, a fizikaiaké 11 ezer forinttal marad el a nemzetgazdaság más ágazataiban velük összehasonlítható munkakörben foglalkoztatottak fizetésétől. Ahhoz, hogy ez a lemaradás megszűnjön, több tízmilliárdos többletre lenne szükség. Az EDDSZ azt kérte a szakminisztertől, hogy mondja ki: "az ágazat rendkívüli helyzetben van, és mint ahogyan más területeken szokás, kérjen a kormánytól pluszforrást a katasztrófahelyzet megszüntetésére".

Pusztai Erzsébet politikai államtitkár lapunknak elmondta: a szaktárca az egészségügyi dolgozók bérének rendezését tartja az egyik legfontosabb feladatának.

| kamara, EDDSZ, egészségügy
2002-07-10 15:32:37


data-full-width-responsive="true">