A mentőknek nincs akadály
Az OMSZ évi kétmillió-hétszázezer szállításából mindössze tíz olyan eset fordul elő, amikor lakott területtől távoli, nehezen megközelíthető helyre kell kivonulni - felelte lapunk kérdésére Németh Alajos titkárságvezető. A mentőautók tíz százaléka terepjáró, megyénként három-négy ilyen van. Nagy hóban ezek is elakadnak, olyankor honvédségi páncélosokat vesznek igénybe.
A mentők legfontosabb tanácsa: ne induljunk egyedül elhagyott területre, hiszen ez esetben nincs, aki segítséget hívjon. Hegyvidéki, vízi, barlangi túrára célszerű mobiltelefont is vinni.
A miskolci mentőszolgálat ügyeletes vezetőjétől, Béres Józseftől megtudtuk: évente három-négy esetben kell a Bükk-hegységbe kimenniük terepjáróval, de a sérültet néha akár egy órán át is kézben kell vinni, ha a baleset helyét a terepjáró sem tudja jobban megközelíteni. Barlangi mentésre évente egy-két alkalommal van szükség, ilyenkor az önkénteseket hívják, akik ezt a munkát ingyen végzik. Béres József megnyugtat: a különleges mentéseket is az OMSZ végzi, így a sérültnek nem nyújtanak be utólag számlát.
A Pilis-hegység általában veszélyes helynek számít a sok szakadék miatt, különösen veszélyes a Rám-szakadék - mondja Popelyák József, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mentési osztályvezetője. Emellett a Bükk-hegységben fordulnak elő a sziklás helyeken balesetek, néha a barlangászok kerülnek bajba. Kötélen mozgatható hordágy szükséges a szakadékból való kimentéshez. Ehhez tűzoltók kellenek, ők rendelkeznek a különleges mentéshez szükséges technológiával. Többek között ezért is szorgalmazza a katasztrófavédelem, hogy minden településen legyen legalább önkéntes tűzoltószolgálat. Ha a költségek felét az önkormányzat állja, a másik felére pályázni lehet a Magyar Tűzoltószövetségnél. Jelenleg az eddig tűzoltókkal rosszul ellátott Börzsöny-vidéken: Szobon, Nagymaroson, Kismaroson folyik önkéntes állomások kiépítése.