Hirdetés

A kis bűvész kék napokon operál

- Most pedig átvarázsolom a pénzt az asztallapon keresztül - mondja, de mire a mondat végére ér, az ötvenest már elő is húzza alulról, ott csillog a bal kezében. Elképedt tekintetem láttán játékosan biccent, mintha a közönség tapsára számítana, s meghajolna.

Mágusok egyesülete

bűvész, Mayo Klinika, műtét |

Népszabadság   Népszabadság

A szemünk lassabb, mint a kezünk. Nem hiszi? - kérdezi a Gerbeaud teraszán mosolyogva a zöld inges, farmernadrágos férfi, és egy ötvenforintost vesz a jobb tenyerébe. Hirtelen ökölbe szorítja a kezét, aztán kinyújtja, majd villámgyorsan megfordítja, és ráfekteti az asztal lapjára, méghozzá úgy, hogy hallom a fémpénz koppanását a márványlapon. Bal tenyerével közben megfogja az asztal alját.

Gloviczki Péterre még ma is nagyon sokan emlékeznek. Ő volt a "kis bűvész", aki 1962-ben alig tizennégy évesen megnyerte az első Ki Mit Tud egyéb kategóriáját. Nem mások, mint Kern András és Hacki Tamás előtt diadalmaskodott.

Amúgy a világ egyik leghíresebb kórházának, az amerikai Mayo Klinikának érsebészeti osztályát ma dr. Gloviczki Péter vezeti, és azt állítja, hogy már tízévesen pontosan tudta: sebész lesz belőle.

Az ötvenest persze dr. Gloviczki, a hajdani kis bűvész varázsolta át az asztallapon. Azért látogatott haza néhány napra, hogy meghívókat hozzon a magyar orvosoknak a szeptemberi Mayo érsebészeti világkongresszusra, amelyet ő szervez.

- Szinte mindenki orvos volt a családban, az apám, nagyapám, nagybátyám, de a bátyám is az volt - meséli. - Ezért kétség sem fért hozzá, hogy belőlem is csak orvos lehet. A bűvészkedés jó játék volt. Amikor az első Ki Mit Tudot meghirdették, már három éve tanultam bűvészkedni. Nem lényegtelen, hogy a Magyar Amatőr Mágusok Egyesületében egy belgyógyásztól lestem el a trükköket. Nem is tudom, miért pont én nyertem, talán a személyiségem is segített, mosolygós, határozott kölyök voltam. A Ki Mit Tud akkoriban óriási népszerűséget, ismertséget hozott, hiszen a döntőt szinte az egész ország látta a tévében. Szívesen vállaltam fellépéseket, de közben beiratkoztam Pannonhalmán a bencés gimnáziumba, majd orvosi egyetemre jelentkeztem. Merthogy kicsi korom óta orvosnak készültem. Mint bűvész bármilyen rangos felkérést habozás nélkül visszautasítottam, ha orvosként fontosabb szakmai kötelezettségem akadt.

Egy megoldás volt

Gloviczki Péter 1972-ben vette át a diplomáját. Akkor még nem sejtette, hogy tizenöt év is eltelik majd, mire önálló érsebész lesz belőle. Tulajdonképpen véletlenek sorozatának köszönheti, hogy Amerikába került. Az első: jól beszélt angolul, és kezdő orvosként kapott egy egyéves párizsi ösztöndíjat. Nemzetközi szaktekintélyekkel ismerkedhetett meg, a külföldi orvosprofeszszorok pedig szimpatikusnak találták a törekvő, tehetséges, lelkiismeretes magyar fiatalembert. A Mayo Klinika egyik orvosa - akinek édesapja "természetesen" magyar származású volt - meghívta Gloviczki Pétert a világhírű amerikai kórházba. Ő azt válaszolta: köszöni a meghívást, de nem tud elmenni. Próbálta elmagyarázni, hogy olyan politikai rendszerben él, ahonnan nem lehet csak úgy hosszabb időre külföldre utazni, és ott munkát vállalni. Tehát egy megoldás van - javasolta -: ha már a professzor meghívta őt Amerikába, akkor intézze el azt is, hogy kiengedjék. A klinika egyik betege kutatói ösztöndíjat ajánlott fel, az amerikai professzor pedig Gloviczki Pétert jelölte ki erre.

- Először egy évet töltöttem kint, aztán további hat hónapot. Amikor megkérdezték: nem akarok-e még maradni, habozás nélkül igent mondtam. A pénz nem érdekelt, a szakmai lehetőségek viszont erősen vonzottak. Pontosan tudtam, hogy ez életem nagy lehetősége, egyszeri esély, amely nem mindenkinek adatik meg. Azt hiszem, bárki más ugyanígy döntött volna a helyemben. Pokolian nehéz évek következtek. Szinte az összes tantárgyból újra le kellett vizsgáznom az egyetemen, aztán újra végigcsinálhattam az általános sebészeti gyakorlatot is. Évek alatt, kemény munkával lépkedtem előre a ranglétrán, csak 1987-ben neveztek ki tanársegédnek.

A Mayo Klinika hatalmas intézmény. A székhelye Minnesotában, Rochesterben található, és még két további kórház tartozik hozzá. Számunkra szinte felfoghatatlan, mi mindennel rendelkezik: az anyaintézményben naponta ezer új beteget vizsgálnak meg, a három klinikán évente egymillió-nyolcszázezer pácienst látnak el, mellette másfél millió röntgenfelvételt készítenek. Rochesterben évente 45 ezer műtéttel számolnak, a fő kórház 53 műtőjében naponta átlagosan 160-180 beteget operálnak. Csak az anyaintézményben 18 ezer ember dolgozik, a Mayo alapítványnál összesen 32 ezer. Rochesterben hetvenezer ember él, a város lakosságának csaknem negyede a Mayo Klinika alkalmazottja.

Gloviczki Péter egy zsebnoteszből olvassa ki ezeket az adatokat, amelynek első lapján az orvosok teljes névsora megtalálható. Ám különös megosztásban. Vannak, akiknek kékkel, másoknak pirossal írták a nevét. Ez vajon milyen minősítés?

- Ha tovább lapozok, láthatja, hogy az év minden napjának van külön színe, kék vagy piros - magyarázza. - Ez azt jelenti, hogy a "kék" doktorok a kék színű napokon operálnak, és a piros színűvel jelölteken ambuláns rendelést tartanak. A "piros" doktorok meg fordítva. Ha tehát jelentkezik nálam egy új beteg, akkor csak felütöm a noteszt, és először egy piros napra rendelem be, hogy megvizsgáljam, operálni viszont kék napon fogom.

A Mayo Klinikán amerikai elnökök, szenátorok, sztárok, királyok kezeltetik magukat.

- Meg persze egyszerű, hétköznapi emberek - teszi hozzá Gloviczki doktor -, csupa olyan beteg, akinek a biztosítója fedezi a számlát. Nem mi vagyunk a legdrágább klinika Amerikában, hozzánk tényleg bárki bejuthat.

A klinikán az orvosok fix fizetést kapnak (a betegektől nem fogadhatnak el egyetlen fillért sem). A bérük az első öt évben fokozatosan emelkedik, aztán az ötödik éve ott dolgozó sebész már ugyanannyit keres, mint a húsz éve praktizáló professzor. Az elvárások szerint egyformán jó teljesítményt kell nyújtaniuk. Amerikában a legproduktívabb kornak a 40-es, 50-es éveket tartják, vezető beosztásba általában ilyen életkorban neveznek ki valakit. Íratlan szabály, hogy tíz év után illik lemondani, és a fiatalabbaknak át kell engedni a terepet. Operálni 65 éves korig lehet. Kicsit illetlen a kérdésem, de nem tudok ellenállni a kíváncsiságomnak. Szeretném megtudni, vajon mekkora az az "egyforma" fizetés a Mayo Klinikán. A válasz udvarias - és elutasító.

- Egy mondás szerint a csak a főnököd meg a feleséged tudhatja, mennyit keresel. Amerikában egy kezdő sebész szakorvos bére átlagosan 100-120 ezer dollár évente.

A klinika büszke és kényes a jó hírére. Külön jogi osztály foglalkozik a betegek panaszaival. Az alkalmazott orvosoknak nincs biztosításuk, de műhibaperekben az intézmény felel a munkájukért. Dr. Gloviczki Péter úgy tudja: az elmúlt negyven évben kevesebb mint tíz esetben marasztalta el a bíróság a Mayo Klinikát.

Bizonyára sok orvos szeretne ilyen helyen, ilyen körülmények között dolgozni. De vajon menynyit is kell dolgozni ezen a klinikán egy átlagos napon?

- Nézze, aki bejut egy ilyen helyre, annak nem ötször nyolc órából áll a heti munkaideje. Én például reggel fél hétkor kezdek, és legkorábban este hét óra után, vacsorára szoktam hazaérni. Amikor elcsendesedik a ház, még legalább három órát olvasok, írok. Két könyvem jelent eddig meg, az egyik érsebészeti szaklap főszerkesztője vagyok, a világ négy legnagyobb szakmai lapjának a munkájában is részt veszek. Emellett kongresszusokra járok, és kongresszusokat szervezek. Ez a munka az életem. De hát élvezem.

Virtuóz sebészek

Dr. Gloviczki Péternek két kamasz gyermeke van, mindketten született amerikaiak, de tökéletesen beszélnek magyarul. A felesége, Mátray Márta keramikusművész is magyar, színésznő volt, húsz évvel ezelőtt együtt vágtak neki a nagyvilágnak.

A bűvészkedést még ma is gyakorolja, de csak otthon, baráti társaságban vagy az orvoskongresszusokon szórakoztatja vele a kollégáit. A virtuóz sebészeknek gyors, ügyes kezük van, mondja, nem véletlen, hogy többen is az amatőr bűvészek táborát gyarapítják. Oliver Beahrs - Reagan elnök háziorvosa -, az amerikai sebészkollégium elnöke is jó bűvész hírében áll - meséli.

Aztán lopva az órájára néz, családi program várja, szabadkozik, két nap múlva repül haza, Amerikába. Csak egy utolsó kérdést, kérlelem, mit gondol, miről beszélgetnénk most, itt a habos kávénk mellett, ha annak idején nem megy el Magyarországról?

- Valószínűleg a magyar egészségügy borzasztó helyzetéről, hiszen abban biztos vagyok, hogy orvos volnék - válaszolja, majd sokáig hallgat, mintha a pincért keresné a tekintetével, de közben a fejét csóválja. Így folytatja: - A hasi értágulatokat ma már úgy is meg lehet operálni, hogy nem nyitjuk fel a hasat, hanem a combéren keresztül egy érprotézist teszünk be. Az új eljárás jóval drágább, mert amíg a hasi műtéthez a műér csak 600 dollárba, emez tízezerbe kerül. Csakhogy a beteg nem szenved annyit, és már másnap hazamehet a kórházból. A biztosító sem jár rosszul, hiszen a műtét drágább ugyan, de a több mint egyhetes kórházi ellátást megspórolja. Megkérdeztem itteni érsebész kollégáimat, hogyan vélekednek erről. Azt mondták, ismerik, sőt néhányszor használták is, csak éppen nem tudják a protézist megvenni. Ez számomra elképzelhetetlen.

bűvész, Mayo Klinika, műtét

2002-07-10 16:12:02

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop