Négy kórházban volt járvány

kórház, járvány, fertőzés | Népszabadság   Népszabadság
Senki nem vonható felelősségre a kórházakban előfordult MRSA-baktériumfertőzések miatt - mondta lapunknak a szaktárca államtitkára.

Ebben az évben már négy helyen fordult elő kórházi járvány az MRSA-baktérium miatt. A székesfehérvári Szent György Kórházon és a gyulai Pándy Kálmán Kórházon kívül még két intézményben. A járványt mindenütt sikerült megfékezni - mondta dr. Böröcz Karolina, a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ kórházi járványügyi osztályának vezetője, aki nem kívánta megnevezni a járványban érintett további két kórházat.

Mint ismeretes, tavaly október és idén április között 22 beteg szervezetében találtak MRSA-baktériumokat a székesfehérvári kórházban - nyolcan elhunytak, de az intézmény főigazgatója, dr. Nyári Ildikó szerint csak kettőjük halála hozható összefüggésbe a baktériumfertőzéssel. A főigazgató és a megyei tiszti főorvos szerint e járvány miatt költöztették új helyre a kórház több osztályát, ami ellen az orvosok és az ápolók is tiltakoztak.

A belgyógyászati osztály vezetője, Simon Kornél megtagadta az intézkedés végrehajtását, emiatt fegyelmivel elbocsátották. Az átszervezést főképpen finanszírozási problémákkal indokolták, a járvánnyal kapcsolatos információk csak a napokban kerültek nyilvánosságra. A Magyar Orvosi Kamarát sem tájékoztatták. A kamara Fejér megyei szervezete tudott a fertőzésekről - mondta a kamara egyik névtelenséget kérő tagja. Nem tartották azonban szükségesnek, hogy erről értesítsék az országos kamarát: a járvány, a halálesetek nyilvánosság előtti részletezése akadályozta volna a kórházban folyó gyógyító munkát. Nyári Ildikó, a Szent György Kórház főigazgatója szerint a fertőzésekkel kapcsolatos híreket háttérbe szorította az átszervezés miatti botrány.

A gyulai kórházban huszonegy betegnél észleltek MRSA-fertőzést. Az utolsó megbetegedés július 3-án fordult elő a Pándy Kálmán Kórházban. Az ÁNTSZ szerint a járvány három halálesetben játszhatott szerepet. - Néhány pozitív leletből még nem lehet járványra következtetni, ezért csak részben érzem igaznak, hogy a kórház későn értesítette az ÁNTSZ-t - mondta dr. Kovács József helyettes orvos igazgató. Hozzátette: nem titkosították a járvánnyal kapcsolatos híreket, de fölösleges lett volna riadalmat kelteni.

A gyulai kórház június 6-án értesítette az ÁNTSZ Békés megyei intézetét a fertőzésről - mondta tudósítónknak dr. Kiss Viktória tiszti főorvos. Az első észlelés után megtették a szükséges járványügyi intézkedéseket, de tény, hogy az ÁNTSZ haladéktalan értesítése elmaradt. A tiszti főorvos megjegyezte: semmi sem írja elő, hogy nyilvánosságra kell hozni a fertőzésről szóló hírt.

Horváth Zsolt, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint senki sem vonható felelősségre a baktériumfertőzés miatt, mivel nem történt mulasztás. Az európai viszonyokhoz képest Magyarországon jóval kevesebb az ilyen fertőzés, és mindkét kórházban azonnal megtörtének az intézkedések a baktériumtörzs kiirtására. Tavasszal, a fehérvári átszervezéskor is köztudott volt a fertőzés ténye, csak - mint mondta - "a sajtó akkor ennek nem tulajdonított jelentőséget, szakmai részletkérdésnek ítélte".

Böröcz Karolina, az epidemiológiai központ osztályvezetője elmondta: az MRSA, amely a kifejezetten kórházi körülmények között terjedő betegségek közé tartozik, azért különösen veszélyes, mert sok antibiotikummal szemben ellenálló. 1993 és 1999 között kilenc esetben regisztrálták. Összesen 75-en betegedtek meg, és tíz halálos áldozata volt a fertőzésnek. Évente átlagosan 42-43 - nemcsak MRSA - kórházi járványt jelentenek az egészségügyi intézmények, ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A kórházak sok esetben nem jelentik be a járványt, gyakran nem is tudnak róla. Járványnak számít minden olyan eset, amelyben kettőnél többen betegednek meg azonos kórokozótól, ugyanazon a helyen és időben.

Az egészségügyi törvény előírja: mindenkinek joga van arra, hogy az ellátás jellemzőiről, elérhetőségéről, igénybevételének feltételeiről tájékoztatást kapjon - jelentette ki kérdésünkre Kolláth György. Az alkotmányjogász hangsúlyozta: a kórháznak a felvétel előtt tájékoztatást kell adnia. A jogszabály azt nem írja elő, hogy a kórházakban uralkodó viszonyokról mindenkinek tételesen be kell számolni, ám az egészségügyi törvényből levezethető: a betegjogok érvényesüléséhez adott esetben erre is szükség lehet. A beavatkozás kockázatát - ami nemcsak a műtéti rizikót, hanem például a fokozott fertőzésveszélyt is jelenti - ugyanis a páciens viseli, és ha nem rendelkezik megalapozott ismeretekkel, nem élhet például a kezelés elutasításának, más intézmény választásának vagy a kórház elhagyásának jogával sem. Valószínű tehát, hogy a tájékoztatás elmulasztásával a két kórházban megsértették az egészségügyi törvényt - véli Kolláth.

| kórház, járvány, fertőzés
2002-07-10 16:14:03
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop