Az egri nővérek és a perek

- Örülünk, hogy két év után végre döntöttek az ügyünkben, de a számunkra megítélt összeget megalázóan alacsonynak tartjuk - mondja Antal Éva, aki az egri Markhot Ferenc Kórház csecsemő- és koraszülöttosztályán dolgozik nővérként. A dolgozók azért indítottak munkaügyi pert a kórházzal szemben, mert álláspontjuk szerint az osztályon előforduló daganatos megbetegedéseket az ott használt gázsterilizáló okozta. Az elmúlt 12 év alatt kilenc itt dolgozó nővér hunyt el daganatos megbetegedésben, és többeket ma is súlyos tünetekkel kezelnek. A Miskolci Munkaügyi Bíróságon harminc nővér ügyében eddig 29, nem jogerős ítélet született, amelyekben - három kivételével - 200 ezer és 700 ezer forint közötti nem vagyoni kártérítést ítéltek meg számukra. A három nővér esetében a bíróság nem döntött a megbetegedett ápolónőknek járó pénzösszegről, csupán annak jogalapját állapította meg.

Az ítélet szerint a nem vagyoni kártérítés azért jár a nővéreknek, mert éveken át félelemben éltek, s ez a pszichés állapot önmagában is oka lehet betegségek kialakulásának. A nővérek ezzel szemben azt állítják: éveken át egy szabálytalanul üzemeltetett sterilizálókészülékkel dolgoztak. Ma már tudni lehet, hogy a sterilizálók kis légterű helyiségben nem helyezhetők el, nos, náluk, a nővérszobában évekig kettő is üzemelt. Az is biztos, hogy a gázsterilizálót nők nem kezelhetik. Egy 1993-as vizsgálat pedig egyértelműen megállapította: a készüléket rosszul kötötték be, mert nem volt megfelelő kivezetése a szabadba, így a gáz egy része a szoba belsejébe áramlott. Az etilén-oxid - a gázsterilizáló ezzel működik - rákkeltő hatású.

Először az 1980-as évek végén figyeltek föl arra, hogy az osztály dolgozói körében egyre több a rákos megbetegedés. 1993-ban az Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézet vizsgálatot folyatott az osztályon és megállapította: a nővérszoba levegőjében a gázkoncentráció a megengedett köbméterenkénti egy milligramm helyett annak 200-260 szorosa. A gázsterilizátor használatát ekkor megszüntették.

Néhány évvel később ismét tumoros megbetegedéseket észleltek az osztályon dolgozók körében. 1998-ban az intézményt fenntartó Heves megyei önkormányzat úgy határozott, hogy meg kell szervezni a dolgozók laboratóriumi vizsgálatát. Gógl Árpád akkori egészségügyi miniszter bejelentette: felkéri az Egészségügyi Tudományos Tanácsot, hogy vizsgálja meg az egri újszülött- és csecsemőosztályon történt sorozatos megbetegedések okát.

Eközben döntöttek arról is, hogy a gyermekosztályt arra az időre, amíg elvégzik az épületben a sugármérést, átköltözetik a kórház egy másik épületszárnyába. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a Sugárbiológiai Intézet vizsgálata nem talált semmi olyat az épületben, aminek egészségkárosító hatása lenne. Ezután az osztályt visszaköltözött a helyére.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács e célra létrehozott bizottsága tavaly számolt be a vizsgálatok eredményéről. "Az ETT elnökségének jelentése az egri Markhot Ferenc Kórház csecsemő- és koraszülöttosztályán halmozottan előfordult rosszindulatú megbetegedések ügyében" című jelentésben leírják: a vizsgált időszakban az országos szinthez képest itt hatszor-hétszer annyi daganatos beteg volt. Rámutatnak arra: volt összefüggés a daganatos emlőbetegségek gyakorisága és a gázsterilizátor használata, valamint szabálytalan elhelyezése között. Ezt részben azzal indokolják, hogy a sterilizáló megszüntetése után a kromoszómakárosodások gyakorisága csökkent. Összegzésként azt írják: "Valószínűsíthető, de nem bizonyítható, hogy az egri kórház dolgozói között a nagyobb halálozásban a sterilizátornak is szerepe van."

Háromévi betegség után, 1998 őszén csontrákban meghalt Kriván Istvánné, az osztály 45 éves főnővére. Ő már a betegsége kezdetén jelezte a szakszervezetnek, a minisztériumnak: valamit tenni kell a dolgozók egészségének megőrzése érdekében. Halála után férje elsőként tett büntetőfeljelentést az egri kórház ellen, és 20 millió forint kártérítést kért. A nyomozás során nem sikerült megállapítani, hogy az asszony halála összefüggésben áll-e a munkahelyével, ezért nem emeltek vádat a kórház ellen.

A nővérek 1998 decemberében döntöttek úgy, hogy pert indítanak munkáltatójuk ellen. Az Egri Munkaügyi Bíróságra benyújtott keresetet - elfogultság miatt - a Miskolci Munkaügyi Bíróságon tárgyalták. Pál András ügyvéd, aki a perben a nővéreket képviseli, azt mondja: a bíróság nem egyben tárgyalta a nővérek keresetét, hanem "személyekre bontotta az eljárást", amit azzal indokolt, hogy mindegyik felperes esete más és más. Majd igazságügyi orvos szakértőt rendelt ki. A szakértői vizsgálat szerint - érintőlegesen és kis valószínűséggel - megállapítható az összefüggés a betegségek kialakulása és a munkahelyi körülmények között.

A pert végül harmincan vitték végig, közülük öt olyan nővér van, akinél nem állapítottak meg kisebb-nagyobb elváltozásokat. Az egyik felperes viszont már gyógyíthatatlan.

A nővérek azt mondják, belefáradtak a reménytelennek tűnő harcba. Antal Éva megjegyzi:

- Az osztályon dolgozók nyolcvan százalékánál kromoszóma-rendellenességet mutattak ki, ami hajlamosító tényezőként szerepelhet a tumorok kialakulásában. A bíróság mégsem veszi ezt figyelembe.

A nővérek és ügyvédjük elhatározták: fellebbeznek. A számukra megítélt pénzt arcpirítóan kevésnek találják.

| nővérek, egri, dolgozók, megbetegedéseket, osztályon, kórház, Munkaügyi Bíróságon, sterilizálókészülékkel
2002-07-10 16:38:06
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop