Havonta másfél hetet túlóráznak az orvosok

orvosok, túlmunka, ügyelet, bér, túlmunka, ügyelet | Népszabadság   Népszabadság
Az orvosok átlagosan 900 óránál is több ügyeletet teljesítenek, ami a törvényben megengedett évi 200 órás túlórakeret többszöröse. Mivel a doktoroknak ezt a túlmunkát sem pénzben, sem pihenőidőben nem ellentételezik megfelelően, évente mintegy félmilliárd forinttal nő az intézmények túlmunkadíj- adóssága. Az orvosi kamara és az MSZP is azt szorgalmazza, hogy az ügyeletben eltöltött órák számítsanak bele a nyugdíjszerző időbe.

Miközben a gazdasági tárca a munka törvénykönyvének módosításával kétszázról háromszáz órára növelné az évente végezhető túlmunkaidőt, az MSZP az egészségügyre vonatkozóan speciális szabályozást sürget. Kökény Mihály (MSZP), a parlament egészségügyi és szociális bizottságának elnöke elmondta: javaslatuk az orvosok évi túlmunkakeretét kétszázról nyolcszáz órára növelné azzal, hogy ezt az időt számítsák be a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe. Szerdán az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának valamennyi tagja a gazdasági tárca tervezetével szemben a szocialisták javaslatát támogatta.

Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára szerint mivel a doktoroknak a túlmunkát sem pénzben, sem pihenőidőben nem ellentételezik megfelelően, a köztestület támogatná a szocialista javaslatból a túlmunkának a nyugdíjba való beszámítását. Viszont ellenzik, hogy az évi kétszáz óra túlórakeretet megnégyszerezzék.

Miközben a hazai politikusok jogszabály-módosítással növelnék az évi túlmunkakeretet, az Európai Bíróság minapi döntése szerint az unióban dolgozó orvosok készenléti ideje teljes műszaknak számít, függetlenül attól, hogy mennyi időt töltenek ténylegesen gyógyítással. Mánya Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselője szerint az egészségügyi bizottság szerdai döntése akár egy köztes út lehet ahhoz, hogy eleget tegyenek az Európai Bíróság ítéletének. A túlmunka nyugdíjba való beszámításától már csak egy lépés, hogy a kórházakat terhelő ügyeletekből teljes műszakot szervezzenek.

Ajkay Zoltán, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az ítélet sajátos helyzetet teremthet az uniós csatlakozás után a magyar egészségügyben is. Ahhoz ugyanis, hogy a hazai kórházakban az ügyelet, illetve a túlmunka helyett műszakban dolgozzanak az orvosok, a jelenlegi 37 ezer szakorvos másfélszeresét kellene alkalmazni. Most a magyarországi nyolcvanezer kórházi ágyon éjszaka 1000-1500 orvos látja el az összes beteget. A belgyógyászati, az ideggyógyászati, a kardiológiai, a fertőző- és a tüdőgyógyászati osztályokon ötven-száz ágyra osztanak be egy ügyeletes orvost. Az egyéb sürgősségi feladatokra szakosodott betegellátó helyeken éjszakánként két-három szakorvos és egy műtéti csoport is tartózkodik. Az egészségügyi intézmények nagyobb hányada már az év közepétől nem tudna ügyeletet adni, ha megtartanák a túlmunkára vonatkozó munkajogi szabályokat. Az orvosok évente átlagosan kilencszáz órát is ügyelnek, miközben a munka törvénykönyve szerint legfeljebb évi kétszáz óra túlórára kötelezhetők. A kórházigazgatók a túlmunkakeret kimerítése után vállalkozói minőségükben foglalkoztatják a gyógyítókat.

Az egészségügyi túlmunkával kapcsolatos, két éve végzett ügyészségi vizsgálat is megállapította: ugyan az ügyelet nem jár folyamatos igénybevétellel, az orvosok egy része a teljes időt végigdolgozza. Ezért sokszor valójában műszakot kellene szervezni erre az időre. Az ügyelet viszont olcsóbb, mint a teljes műszakért járó bér. A kórházaknak pedig gyakran a túlmunka kifizetése is gondot okoz. A szaktárca kérésére 1999-ben a Magyar Orvosi Kamara felmérte, hogy az egészségügyi intézmények mintegy húszmilliárd forintot meghaladó túlóradíjjal és kamataival tartoznak dolgozóiknak. Gógl Árpád volt egészségügyi miniszter akkor azt ígérte, ha a kamara személyre szólóan összegyűjti ezt a béradósságot, akkor a tartozást a költségvetés rendezi. Cserébe a miniszter azt kérte, hogy az orvosok ne forduljanak bírósághoz a ki nem fizetett túlmunkadíjak ügyében. A kórházak zömét ugyanis csődbe sodorná, ha bírósági ítélet kötelezné az intézményeket, hogy az 1996 óta halmozódó tartozásaikat kifizessék.

- Az utóbbi öt évben mintegy száz alkalommal jutottak bírósági ítélettel túlmunkadíjukhoz az orvosok, illetve más egészségügyi szakdolgozók - közölte lapunkkal Gyenes Géza, a köztestület főtitkára. Tavaly a szaktárca rendezte az állami egészségügyi intézményekben a béradósságot, ám az önkormányzati tulajdonú intézmények továbbra is 14-15 milliárd forint túlóradíjjal tartoznak szakdolgozóiknak. A kamara becslése szerint ez a béradósság évente félmilliárd forinttal növekszik.

| orvosok, túlmunka, ügyelet, bér
2002-07-10 16:42:49

Web Design & Development Prowebshop