A koraszülöttek esélyei

koraszülött, terhesség, neonatológus, koraszülött | Népszabadság   Népszabadság
A várandósság időszaka nem mentes a jövevény egészsége miatti szorongásoktól. A neonatológusok, szülész-nőgyógyászok szerint az egyéni aggodalmak egy részét indokolja, hogy évtizedek óta gyakori a koraszülés, azaz a vártnál korábban érkezett csecsemők aránya az élve születettek számához viszonyítva nagyon magas. Az elmúlt évtizedekben ez az arány nemhogy javult volna, inkább romlott.

A helyzet nemcsak azért elgondolkodtató, mert a koraszülés az anyára és a babára nézve kockázatos - a baba súlyos betegségétől a maradandó testi, szellemi károsodásáig, hosszú kórházi kezeléséig (az anya-gyerek kapcsolat sérülésével, a gyerek hospitalizációjával járhat együtt), esetleg a gyerek elvesztéséig, az anya, a szülők mentális sérüléséig -, hanem azért is, mert egy koraszülött gyermek nevelése számos komplikációval járhat.

Koraszüléshez vezethet a méhnyak zárási elégtelensége, méhen belüli fertőzés vagy pl. a helytelen életmód (stressz, alkohol- kábítószer-fogyasztás, dohányzás). Dr. Hajdú Júlia neonatológus, egyetemi docens, a Semmelweis Egyetemek 1. Sz. Szülészeti Klinika Neonatális Intenzív Centrumának osztályvezető főorvosa szerint a koraszülés jelenlegi okai között egy "új" is felbukkant: a gondozatlan terhesség. A várandós nők közül ugyanis sokan (a koraszülöttnek életet adó nők 25 százaléka ilyen!!) nem járnak terhesgondozásra. Szaporodik a szociális okokból veszélyeztetett terhesek és babák száma is. Ezekben a családokban nincsenek meg a terhesség kihordásának, az egészséges utód megszülésének egzisztenciális feltételei. Márpedig ha valamilyen okból a kilenc hónap kihordási idő letelte előtt indul meg a szülés, a magzat élete veszélybe kerülhet. Az intenzív centrum vezetőjének tapasztalatai szerint az elhanyagolt terhességekkel számos olyan kockázatot vállalnak a várandós nők, amely megelőzhető, elkerülhető lenne orvosi ellenőrzéssel. (A jóléti társadalmakban - pl. Franciaországban - egy "szigorító" intézkedés következtében a koraszülések száma jelentősen csökkent, ugyanis csak az a kismama kapja meg a "terhességi segélyt", aki rendszeresen megjelenik a szakrendeléseken.) A koraszülésnek tehát ma is nagyok a kockázatai az anya és a gyermek számára, hiszen a terhesség második-harmadik szakaszában idő előtt megindult szülés rengeteg "esetlegességet", így veszélyt hordoz. Ezeket a rizikófaktorokat a korszerű vizsgálati és életmentő műszerek, gyógyszerek alkalmazása sem tudja minden esetben elhárítani annak ellenére, hogy manapság már jóval több kis súlyú, a vártnál egy-két hónappal előbb érkezett babát sikerül "megmenteni" az életnek. Míg tíz-húsz évvel ezelőtt az 1500 gramm alatti súllyal világra jött és agyvérzést kapott csecsemők életesélyei a nullával voltak egyenlők, addig ma már ezeknek a babáknak a feléből egészséges felnőtt válhat. A két kiló alatti születési súllyal világra jötteknek számos szervük - agyuk, keringési, emésztő-, légzőszerveik, ideg- és immunrendszerük - fejletlen, ennek következményeként több betegség léphet fel (a mozgás- és érzékszervi károsodáson át a szellemi sérülésig). A koraszülöttek körében oly gyakori vakságot nem az inkubátor, hanem a szemideghártya fejletlensége, illetve a szervezet oxigénszintjének ingadozása (amely zavar az agyat is károsítja) okozza.

Mint a neonatológus mondja, a szervezet fejletlenségéből (pl. a magzat tüdeje a terhesség 24-28. hetére válik életképessé) adódó szervi károsodásokat olykor a legnagyobb gyógyító arzenál mozgósításával is igen nehéz kivédeni vagy megelőzni. Ez az oka annak, hogy az 1500 gramm feletti súllyal, a 28. terhességi hét után születettek életben maradási esélyei nagyobbak, mint a 24. vagy 28. hét között érkezőké, bár nőttek a nagyon kis súlyú - 1000-1500 grammos babák túlélési esélyei is. (Az egy kiló alatt születetteknek a legkisebbek az életkilátásaik, közülük csak minden második marad életben. Míg nőtt a koraszülések száma, addig a csecsemőhalandóság 39 ezrelékről 9 ezrelékre csökkent, ugyanakkor a fogyatékos, tartósan beteg gyerekek száma nem növekedett.) A "túlélőknek" életük első néhány évében rengeteg "behoznivalójuk" van. Ez nemcsak az egészségügy számára jelent nagy anyagi és erkölcsi próbatételt, hanem az őket nevelő családok számára is - mondja dr. Hajdú Júlia főorvos asszony. Bár ma már rengeteg születéskor fellépő szervi baj orvosolható (hiszen a tüdő felvevő kapacitását - szerencsés esetben - speciális orvosi készülékkel növelni, a szívproblémákat műtéti beavatkozással korrigálni lehet, a koraszülöttvakságot meg lehet előzni lézeres szemműtéttel, a méhen belülről "hozott" baktériumfertőzéseket antibiotikumokkal meg lehet gyógyítani), ám ha mondjuk a gyomor és bélrendszer fejletlen (nem termel emésztőnedvet a gyomor, a baba nem eszik, későn kezd "beindulni" a bélmozgása, ezért bélelzáródást kap), a mai orvostudomány sem tud segíteni. A nem nagyon kis súlyú (1500 gramm feletti) és nem nagyon korán (a 28. hét után) világra jött babák - és a koraszülött intenzív centrumok orvosai, ápolónői - ugyan általában győztesen kerülnek ki az életért folytatott küzdelemből, ám ezekre a gyenge immunrendszerű kicsikre életük első évében aránytalanul több veszély leselkedik, mint időben született társaikra. Az egyik ilyen, akár évente három-négy alkalommal is jelentkező "vészhelyzet" az RS-vírusfertőzés. E náthás tüneteket idéző hurutos betegséget előidéző kórokozó leginkább a gyenge immunrendszerű, inkubátorból hazakerülő, korábban géppel lélegeztetett csecsemőkre nézve lehet halálos kimenetelű. Nemrégiben nálunk is elérhetővé vált az RS kórokozója elleni védőoltás, amelyet a legveszélyeztetettebb csecsemők már a neonatális intenzív centrumokban, illetve a további, a megfelelő védettség eléréséhez szükséges oltásokat (kérvényezés után tb-támogatással) a gyermekgyógyász háziorvostól kaphatnak meg. A koraszülöttek többsége később is - legalábbis élete első hat-nyolc évében - különös figyelmet és törődést igényel.

Mint a neonatológus mondja, legtöbbjüknél indokolt - a kisiskoláskor végéig - a szemészeti, a fejlődésneurológiai, a mozgásfejlődési problémák "követése", illetve korrigálása. A koraszülöttosztályok orvosai rendszeresen "visszarendelik" a náluk világra jött hajdani koraszülöttet és szülőjét. Gyakran a közösségbe kerülésekor derül ki: a koraszülöttség hátrányait még nem küzdötte le a gyerek, még nem érte utol kortársait, baj van a koncentrációs képességével vagy a mozgáskoordinációjával. A korán érkezettek között sok a figyelemzavarral, tanulási nehézséggel kínlódó (írási, olvasási, számolási zavarral küszködő) kisiskolás is, ezért a szülőknek gondot kell fordítaniuk a folyamatos fejlesztésükre.

Gyakran az évek előrehaladtával a szülők hajlamosak elfeledkezni arról, hogy nem a gyerek, hanem az "indulás" okolható egy sor nevelési és tanulási, esetleg beilleszkedési problémáért.

| koraszülött, terhesség, neonatológus
2002-07-10 16:51:34

Web Design & Development Prowebshop