Korrupció vagy üzletpolitika?
Mit adnak a gyógyszergyártók a magyar egészségügynek? - erre a kérdésre is választ kell majd találni abban a szakmai vitában, amely a következő hetekben alakulhat ki a cégek és az egészségügyi kormányzat között. Mikola István miniszter ugyanis azt tervezi, hogy korlátozza a gyógyszergyárak reklámtevékenységét.
Az egészségügyi miniszter néhány héten belül megjelenteti azt a rendeletet, amely korlátozni fogja a gyógyszergyártók reklám- és promóciós tevékenységét. Mikola István rendelete és a tiszti főgyógyszerész ellenőrzési javaslata szigorítaná az orvosok receptírási szokásait, korlátozná az orvoslátogatók tevékenységét, a patikai reklámozást, megszüntetné, hogy a cégek utaztassák külföldi kongresszusokra a gyógyítókat. Ha a rendelet életbe lép, a doktorok nem fogadhatnának el csak legfeljebb 400 forint értékű ajándékot.
A cégek egyetértenek az egészségügyi miniszter tervezett korrupcióellenes intézkedéseivel, de arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy a gyártók támogatása nélkül a magyar egészségügy még szegényebb lenne. Az Egészségügyi Kutató Intézet tavaly nyári nem reprezentatív felméréséből kiderült: a kórházak az évi 25 milliárdos gyógyszerforgalmuknak körülbelül 30 százalékához térítés nélkül jutottak hozzá, azaz a gyártók ekkora mértékű kedvezményt adtak.
A nemzetközi gyógyszergyártókat tömörítő szövetség öt évvel ezelőtt vizsgálta, hogy a Magyarországon forgalmazó cégek mennyit költenek kongreszszusokra, könyvkiadásra, orvosi kutatások támogatására. Akkor ezt az összeget 20-22 milliárd forintra becsülték. A szakemberek állítják: azóta ez az összeg csak növekedett.
Nagy Józsefnek, az Egészségügyi Kutató Intézet igazgatójának becslése szerint a gyártók bevételük 25-30 százalékát fordítják a termék eladásának ösztönzésére. Ez az összeg azonban nem feltétlenül "korrupciós pénz". Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a cégek jogszabálygyűjteményt, gyógyszerárlistát, külföldi folyóiratot adnak az orvosnak.
Beke Zsuzsa, a Richter Rt. PR-irodájának vezetője szerint vitathatatlan, hogy gyógyszert marketingmunka nélkül nem lehet eladni, vagy a piacon tartani. A Richter Rt. orvoslátogatói a termékkel kapcsolatos legfrissebb szakmai információkat juttatják el, megkönnyítve ezzel a gyógyítók munkáját. Azt viszont Beke Zsuzsa határozottan cáfolta, hogy az orvosok a cég képviselőjétől nagyobb értékű ajándékot kaphatnának. Emondta: a forgalmazó abban érdekelt, hogy az orvos minél többször találkozzon a promocionált termék nevével, ezért ajándékként olyasmi kerülhet szóba, ami a szer üzenetét erősíti, a rendelőben marad, illetve a napi orvosi munkához nélkülözhetetlen.
A Richter is utaztat orvosokat kongresszusokra, itt azokról a terápiás területekről szerezhet a doktor többletinformációt, melyekre a cég kínál gyógyszert. Így például a Richter Rt. a nőgyógyászat, az emésztő-, a szív és ér- valamint a központi idegrendszert érintő témakörökben rendezett tanácskozásokon látja vendégül az orvosokat. Arról, hogy ki utazik, a termékmenedzser dönt.
Azok az intézmények kerülnek leginkább "gyanúba", amelyek a legtöbb új szert próbálják ki. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettese, Ottó Lajos professzor szerint mivel az orvos- fizetések nem elégségesek a szakmai továbbképzések finanszírozására, nem is lehet mást tenni, mint elfogadni a gyártók támogatását. A professzor viszont egyetlenegy olyan kollégájáról sem tud, akit drága turistaútra vittek volna a gyártók. Mint mondta, az intézeti rend szerint ha valakit egy cég meghív egy konferenciára, arról, hogy részt vehet-e az illető a rendezvényen, a kórházban működő szakmai grémium dönt.
Molnár Lajos, a Szent István Kórház főigazgatója közölte: támogathatónak ítéli Mikola István törekvéseit. Olyannyira, hogy az intézet éppen ezekben a hetekben készíti azt a szabályzatot, amely rendezetté tenné a gyógyszerekhez kapcsolódó promóciós tevékenységet. Ebben eleve kikötnék, hogy csak az a gyógyszercég jöjjön be a termékével, amelyik vállalja, hogy a kórházzal köt támogatási szerződést. Most ugyanis gondot jelent, hogy a menedzsment tudta nélkül jutnak többletgyógyszerhez egyes betegosztályok. Emellett jelentősen növeli az intézmény közvetett kiadásait annak a rendszeresen utazó 30-40 kollégának a helyettesítése, akik a külföldi kongresszusok gyakori résztvevői. A főigazgató azonban nem tartaná elfogadhatónak, ha a készülő szabályozás túlzottan centralizálná az utaztatás, illetve a gyógyszertámogatások eloszthatóságát.
Egy külföldi gyártó név nélkül nyilatkozó képviselője elmondta: az esetek 90 százalékában a kórházi osztályok vezető főorvosainak ajánlják terméküket. Hozzájuk természetesen előzetesen bejelentkezik az orvoslátogató, ám az elképzelhetetlen, hogy a háziorvosokat ne a rendelési időben keressék fel. A terméket bemutató szakember átlagosan 5-7 percet tölt a családorvosnál. Ez idő alatt persze szakmai érvekkel lehet csak meggyőzni az orvost.
Az egyik nagy gyógyszergyár magyarországi képviselője megdöbbentőnek nevezte a miniszter tervezett intézkedéseit. Szerinte ennek a lázas rendeletgyártásnak az a célja, hogy elterelje a figyelmet az egészségügy valós és feszítő gondjairól. "Természetesen - hiába van a gyógyszergyárak között érvényben a kódex, amely korlátozza az ajándékozási, szponzorálási és egyéb lehetőségeket - lenne mit rendbe tenni ezen a területen" - mondta a neve elhallgatását kérő szakember, aki hiányolta, hogy az érdekeltekkel senki sem egyeztetett a tervezetről. "Most úgy érzi magát a szakma, mintha egy korrupciós hadjárat főszereplője lenne, holott a miniszter úr elfelejti, hogy hány drága műszer, készülék behozatalának, karbantartásának árát fedezik a gyárak, s nincs olyan tanácsadás, konferencia, amelyhez ne kérnék a segítségünket - mondta. Magyarországon vagyunk, magyar az egészségügy is, ahol egy nem privatizált orvos bére alig éri el a minimálbér kétszeresét - lehet, hogy néhányan egy tengerparti nyaralást fogadnak el a gyártól -, de legtöbben valódi és érdemi szakmai tanácskozásra mennek, olyanra, amelyre saját erőből nem juthatnának el" - tette hozzá a névtelen nyilatkozó.
2002-07-10 16:51:56