Egy majdnem halálos védőoltás

Csatári Gyula, védőoltás, influenza | Népszabadság   Népszabadság
1997. január 31-e átlagos hétköznapnak indult Csatári Gyula számára. A hírek napok óta a közelgő influenzáról, a reklámok az influenza elleni védőoltásról szóltak. Aznap a Csatári házaspár 500-500 forintért védőoltást vásárolt, amivel a VIII. kerületi rendelőintézetben beoltatták magukat.

Február 10-én hajnalban Csatári Gyula kínzó fájdalmakra ébredt. Fel akart kelni, de nem tudott a lábára állni. - A lábfejem és a kézfejem fehér volt és puffadt. Elvesztettem az egyensúlyérzékem - emlékszik vissza.

A feleség orvost hívott, a doktor a mentőket riasztotta. A férfit a Nyírő Gyula Kórház belgyógyászati osztályára szállították. Az izomgyengeség ekkor már a felső végtagjaira is átterjedt. Lebénult. Kivizsgálások sorozata következett. A diagnózis: Guillain-Barré-szindróma. A betegség a szakirodalom szerint az alsó végtagok izomgyengeségével kezdődik, érzékzavarokkal, légzésbénulással folytatódik. A károsodás életveszélyes állapotot idézhet elő, és esetenként halállal végződik. A gyógyuláshoz hetek, hónapok kellenek, de előfordul, hogy évekbe telik a felépülés. A betegség oka ma még ismeretlen. Feltehetően az immunrendszer működésének felborulása okozza. Egy 1997-ben készült orvos szakértői vélemény megemlíti: az influenzavakcinák számos mellékhatása között ma már szerepel a Guillain-Barré-tünetcsoport is. Akkoriban azonban még nem tüntették fel.

Csatári másnap már nehezen nyelt, lélegezni is alig tudott. A röntgenben rosszul lett. Kómába esett - másfél hónapig nem tért magához. Átvitték az intenzív osztályra, majd később a Jahn Ferenc Kórházba szállították. 1997. március elejéig volt ott. E közben gyomorszondán keresztül táplálták, újraélesztették, géppel lélegeztették. Átesett egy tüdőgyulladáson, tüdőtágulást kapott, s gennyes légcső- és hörghurut is fellépett nála. Február 28-án elvégezték a gégemetszést. A férfi március 12-én visszakerült a Nyírő Gyula Kórházba, ahonnét a felesége kérésére pár nap múlva a Szent János Kórházba vitték. A végtagjai továbbra is bénák voltak, s a tüdőgyulladása sem múlt el. Súlyos felfekvései voltak. Géppel lélegeztették, s kezelték az időközben fellépett vérmérgezést is. Április közepére állapota javulni kezdett. Május 26-án rehabilitációra áthelyezték az Orvosok Országos Rehabilitációs Intézetébe.

Csatári Gyula ekkorra több mint negyven kilót fogyott, megőszült, félig kihullott a haja, ujjairól lejöttek a körmök. Mikor azt hihette volna, hogy túl van már a nehezén, újabb megpróbáltatások kezdődtek. A betegség 298. napján bepirosodott a lábfeje, s egyre rosszabbul érezte magát. Azonnal ki kellett venni a bal veséjét.

- Amikor felébredtem az altatásból és meg akartam szólalni, nem ment. Nem mozdult a kezem, a lábam - mondta Csatári Gyula. Újból meg kellett tanulnia enni, inni, járni és beszélni.

A férfi ma 100 százalékos rokkant. Megromlott a látása, cukorbeteg lett. A lábfejében végleg megszűnt az izomműködés. Tud járni, de csak vasbetétes ortopédcipőben. Bottal vagy járókerettel. Állandó orvosi felügyelet alatt áll, s élete végéig gyógyszeres kezelésre szorul.

Csatáriékat soha, senki nem figyelmeztette, hogy az influenza elleni védőoltásnak ilyen szövődményei is lehetnek. Ők az orvosi dokumentumok birtokában úgy vélték, ez okozta a bajt. Beperelték az államot. A perben az államot képviselő Pénzügyminisztérium mindvégig a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az oltóanyag megfelel a gyógyszerkönyv előírásainak, s a vakcina tájékoztatóján sem tüntették fel a Guillain-Barré-tünetcsoportot esetleges mellékhatásként.

Többévi pereskedés után végül a bíróság megállapította, hogy Csatári Gyula az influenza elleni védőoltás következményeként betegedett meg, és megállapította a magyar állam felelősségét.

A bíróság az államot egymillió forint nem vagyoni kár, s 1,9 millió forint vagyoni kár megtérítésére kötelezte. Ezen túlmenően Csatári Gyulának havi 36 ezer 500 forint járadékot ítélt meg azzal, hogy azt minden év január 1-jével a hivatalos infláció százalékával emelni kell. Az ítélet tavaly júniusban emelkedett jogerőre.

A megítélt kártérítésből Csatáriék rokkantautót vásároltak, amellyel Csatári Gyula időnként ki tud mozdulni - ha segítséggel is - szűkös, egyszobás VIII. kerületi bérlakásukból. A lakásból csak egy szűk körfolyosón, mintegy 20 lépcsőn lehet lejutni az utcára. Ez igen körülményesen megy. Csatáriék tavaly szeptemberben a Pénzügyminisztériumhoz fordultak, mondván, szeretnék a havi járadékot egy összegben megváltani, s abból tudnának egy olyan földszintes, kertes lakást venni, ahol Csatári nagyobb nehézségek nélkül a levegőre tud jutni.

- A PM októberben válaszolt a megkeresésünkre. Nem zárkóztak el ettől a lehetőségtől, de garanciákat kértek. Az egyeztetés idén áprilisig tartott, s a PM minden lehetséges módon megpróbálta húzni az időt - mondta Csatáriné.

- Először - folytatta - azon vitáztunk, hogy mennyi legyen egy összegben megváltva a havi járadék. Mi tízmillió forintra gondoltunk, a minisztérium azonban ragaszkodott a hétmillióhoz. Elküldtek bennünket a KSH-ba, hogy tudjuk meg, mennyi a férfiak várható életkora.

A KSH-adatok alapján végül úgy vélelmezték, hogy az akkor 46 éves és 3 hónapos Csatári Gyula 71 évet és 3 hónapot fog élni, azaz, van még 24 éve.

- Kinéztük a házat Erdőtelken, ami 3,4 millió forintért ideális megoldásnak tűnt. Az adásvételi szerződés megkötése azonban ugyancsak bonyodalmas volt. A PM leírást kért az eladótól a házról, mi található benne, mekkora távolságra van a bolt, az orvosi rendelő és így tovább. Az eladó mindezt el is faxolta. Ezután több megállapodástervezet készült a ház adásvételéről. A pénzt ugyanis nem kaptuk meg a tárcától, azt ők utalták az eladónak. A PM előbb nem akart foglalót fizetni, ám így az eladó nem kötött üzletet. Mikor rábólintottak a foglalóra, a tárca előbb vételi jogot, majd elővásárlási jogot kötött ki öt évig az Erdőtelki házra. Ez volt az utolsó ajánlatuk idén februárban. Azt írták nekünk, hogy ajánlatukat március 10-ig tartják fenn. Mivel az állam nem kötelezhető a járadék megváltására, a részükről lezártnak tekintik a tárgyalásokat - fogalmazott indulatoktól sem mentesen Csatári Gyuláné.

A megállapodást, az adásvételi szerződést, valamint az elővásárlási jogról szóló dokumentumot április 4-én írták alá az érintettek. A történtekről szerettük volna meghallgatni a PM álláspontját is, de ők elzárkóztak a nyilatkozattól.

A járadék egyösszegű megváltása nem kötelező. A felek elvileg bármiben megállapodhatnak. Egyes jogi szakértők szerint ezért a tárca lényegében gesztust gyakorolt Csatáriék felé. (A házaspár nem így gondolja.) Más ügyvédek szerint ez nem feltétlenül gesztus a PM részéről, hiszen az egyöszszegű megváltással nemcsak a házaspár jár jól, amely így rövid időn belül megoldotta a lakásproblémáját. Nem lehet ugyanis előre kiszámítani, hogy valaki meddig él, s így mekkora összeget kellett volna végül összességében kifizetnie a tárcának.

Csatári Gyula az első, aki pert nyert azért, mert az influenza elleni védőoltástól betegedett meg. Esete akár precedenst is teremthet. Baranya megyében jelenleg is folyamatban van egy per, amelyet egy huszonéves fiatalember indított, aki ugyancsak a védőoltástól rokkant meg.

| Csatári Gyula, védőoltás, influenza
2002-07-10 17:14:20

Web Design & Development Prowebshop