Gyógyszer: hét év - hétszeres ár

gyógyszer, egészségbiztosítás, kórház, milliárd, OEP, lakosság | Népszabadság   Népszabadság
A júliusi gyógyszerárváltozás nagy terheket ró a lakosságra. Az OEP vizsgálatából kiderül: év végéig mintegy 102 milliárd forintot hagynak a betegek a patikában, a hét évvel korábbi összeg több mint hétszeresét.

Lapunk birtokába került az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentése, amely a júliusi gyógyszeráremelés hatását elemzi. A szaktárca illetékesei 5-6 százalékos drágulásról beszéltek, az OEP adatai szerint viszont az idén a lakosság 15 százalékkal fizet többet gyógyszerért, mint tavaly. A dokumentum szerint emiatt év végéig 102 milliárd forintot hagynak a betegek a patikában. Az előrejelzések tévesen ítélték meg az egészségpénztár tehernövekedését is. Az OEP kasszájából ugyanis húsz százalékkal kell majd többet költeni gyógyszertámogatásra, mint azt tervezték.

A napokban elkészült jelentés hosz- szabb távon is összehasonlítja a gyógyszerárak alakulását. A magyarországi évi fogyasztás 260-300 millió doboz, amiért 1993-ban 15,1 milliárd forintot kellett fizetni, 2000-ben már több mint 88 milliárdot, idén év végéig pedig 102 milliárdot.

Nagy József, az Egészségügy-kutató Intézet ügyvezetője szerint a drasztikusan növekvő lakossági kiadások oka nem kizárólag az orvosságok drágulása, hanem az, hogy a betegek és az orvosok egyre több új és drága készítményt használnak. Július előtt a támogatott gyógyszerek árát két éve egyáltalán nem emelték, a vény nélküli készítmények árát viszont négyszer is. Ugyanakkor folyamatosan csökkent az orvosságok árához adott támogatás. Míg 1993-ban egy százforintos készítmény árához a biztosító átlagosan még 77 forintot adott, idén már csak 61,5 forintot térít. Szerinte a lakosság gyógyszerkiadásai az egészségbiztosító terheivel szemben megkétszereződtek. Míg ugyanis a drágulásokból a betegek a hét évvel korábbi árak hét és félszeresét fizetik, addig az egészségpénztár csak alig több mint háromszorosát. Mindezzel szemben az OEP jelentésének készítői állítják: a lakossági terhek a szerek drágulása miatt növekedtek, és nem a támogatási rendszer változása miatt.

Rosszul jár, aki korszerűsít?

Felújítás után a fővárosi Szent Imre és a szolnoki Hetényi Géza Megyei Kórház

Elképzelhető, hogy egyes esetekben anyagilag rosszabbul járnak az egészségügyi intézmények, ha betegeiket jobb körülmények között, felújított, bővített épületszárnyakban látják el - legalábbis erre utal a fővárosi Szent Imre Kórház és a szolnoki Hetényi Géza Megyei Kórház esete.

A fővárosi Szent Imre Kórház vezetői számára egyelőre még kérdéses, hogy jövő szeptembertől, amikorra befejeződik a háromüteműre tervezett rekonstrukció, hogyan teremtik elő a megnövekedő rezsiköltségeket. Az intézmény alapterülete megnő, így fűtése, takarítása, világítása mindenképpen többe kerül majd, mint a korábbi épületé - mondta el érdeklődésünkre dr. László Imre főigazgató.

A Szent Imre Kórház rekonstrukciójának első üteme nemrégiben zárult: az új A épületet július végén adták át. Ott kapott helyett a szülészet, a röntgen, a gégészet, az onkológia, a krónikus belgyógyászat, valamint két műtő, ezáltal csökkent a kórházi osztályok eddigi zsúfoltsága. Nyilvánvalóan nőnek viszont a rezsiköltségek. A felújítás második ütemében a kórház egyik épületét átmenetileg kiürítik, ez azonban csak a rekonstrukció végéig kompenzálhatja a bővítés után megemelkedő költségeket, amelyeket 2002. szeptember végétől a kórháznak kell kigazdálkodnia - mondta a főigazgató. A kérdés már csak az, hogy miből. A július 7-től kinevezett kórházvezető szerint az egészségbiztosítási pénztár ugyanannyi pénzt utal a kórháznak egy új épületben ellátott betegért, mintha az olcsóbban fenntartható régiben kezelték volna.

Bővítés után nem várható segítség a tulajdonos önkormányzattól sem. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes elmondta: a főváros sosem ad intézményeinek működési költségkiegészítést. Amikor a kórházak címzett támogatásért folyamodnak, akkor kell nyilatkozniuk arról, hogy várhatóan okoz-e többletkiadást számukra a rekonstrukció utáni állapot. A kórházak azonban többnyire nem tüntetnek fel várható többletkiadást, mert attól félnek, hogy így nem kapnák meg a kért címzett támogatást.

A régi műtőhöz képest drágábban üzemel a szolnoki Hetényi Géza Megyei Kórház két évvel ezelőtt 1,9 milliárd forintért elkészült új műtője, ám a többletköltséget nem finanszírozza az egészségbiztosító - mondta tudósítónknak dr. Baksai István, az intézmény főigazgatója. Hozzátette: a korszerű steril műtő a réginél nagyobb alapterületen működik, ezért magasabb villanyszámlát, vízdíjat fizetnek, és a korábbinál több takarítónőt kell alkalmazniuk. Az egészségbiztosító azonban nem az ellátás színvonala alapján fizet, az OEP számára valójában mindegy, hogy fáskamrában vagy modern műszerek között műtünk, hiszen egy vakbél kivétele után így is és úgy is ugyanazt a kvótát fizetik - mondta a főigazgató. Baksai István hozzátette: a magasabb rezsiköltségeket csak úgy tudják kigazdálkodni, hogy az új műtőben több beteget látnak el, és a korszerű műszereknek köszönhetően hatékonyabban dolgozhatnak. Az így képződött pluszbevételt azonban az utolsó fillérig kénytelenek elkölteni a működtetésre - mondta a főigazgató.

Dr. Szabó Árpád, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tanácsosa kijelentette: az egészségügyben teljesítményelvű finanszírozás van, melyből az OEP a működési, az egyéb költségeket pedig a tulajdonos, illetve a fenntartó fedezi. Az intézmények vélelmezhetően azért korszerűsítenek, hogy magasabb szinten tudják ellátni a betegeket, így lehetőségük legyen magasabb díjazású esetek gyógyítására is - mondta. Ha a kórház a bővítés után olyan eljárást vezet be, amit korábban nem alkalmazott, az úgynevezett kódkarbantartó bizottságon keresztül lehetősége van arra, hogy indokolt esetben havi apanázsába pluszpontok beépítését kérje például az energiafelhasználás megnövekedése miatt.

| gyógyszer, egészségbiztosítás, kórház, milliárd, OEP, lakosság
2002-07-10 17:27:19


A XI. kerület jogszabály-módosítást javasol parlagfű-ügyben

Budapest, 2004. szeptember 2., csütörtök (MTI) - Jogszabály-módosítást javasol Molnár Gyula, a XI. kerület polgármestere annak érdekében, hogy az önkormányzatok...


Egészségpénztárból betegségpénztár?

Betegségpénztárakká válhatnak a már hatályos pénztártörvénymódosítás alapján a magyarországi egészségpénztárak.

Eddig ugyanis szolgáltatási kiadásaik...


OEP: a további fejlesztést félti

A gyógyszerkasszát másfél év alatt 58 százalékkal növelte meg a kormányzat, és ha ez ilyen ütemben folytatódik, nem lesz pénz az egészségügy fejlesztésére - mondt...


Új elnök és megújult elnökség a MOK élén

Mint ismeretes, 2003. májusában a MOK küldöttközgyűlésének 91 tagja bizalmatlansági indítványt nyújtott be a MOK elnöksége ellen. A MOK Felügyelő Bizottság...