Testünket úgy hálózzák be az idegszálak, mint a nagyvárost a telefonközpontból kiinduló vezetékek. Akárcsak a telefon esetén, agyunk és a test legapróbb részei között is kétirányú kapcsolatot kell fenntartani. Agyunk utasításokat küld a gerincvelőn és az idegszálakon keresztül. A periféria felől ugyanakkor visszajelzések érkeznek a feladat végrehajtásáról.

Az összeköttetést a központ és a periféria között az idegrostok biztosítják. Egy-egy idegrostban megszámlálhatatlanul sok idegszál fut, akárcsak a drótok a telefonkábelben. Ha egy nagyobb idegszál megsérül, a kétirányú információáramlás megszakad. Az izomrostok nem mozdulnak többé, megszűnnek a fájdalom-, hő- és tapintásérzetek. A szervezet helyreállító mechanizmusai megkísérlik ugyan kijavítani a hibát, de sok esetben erre az emberi test önmagában nem képes. Mivel a legtöbb sérülés - háztartási, munkahelyi vagy közlekedési baleset - a felső végtagot éri, ezért leggyakrabban az igen apró, precíz, összehangolt mozgásokra alkalmas emberi kéz működése károsodik.

A természetes gyógyulási folyamat nagyon lassú, emiatt a beteg munkaképessége tartósan lecsökken. És minél régebbi a sérülés, annál rosszabbak a teljes gyógyulás esélyei.

A választható sebészi megoldás az idegvarrat vagy az idegtranszplantáció. Ebben az esetben a beteg lábából ültetnek át a sebészek egy saját idegrostdarabot. Természetesen ez a lábszáron okoz majd érzészavarokat, de a kéz működőképességének helyreállítása elsőbbséget élvez.

A londoni Royal Free és St. George kórházak kutatói dr. Giorgio Terenghi vezetésével azonban új felfedezéssel álltak elő, amely meggyorsíthatja az idegsérülést szenvedett betegek gyógyulását. A beteg saját idegszála helyett egy természetes anyagokból mesterségesen előállított "csövecskével" hidalták át az idegrostból hiányzó szakaszt. Ezzel jobb eredmények érhetők el, mintha az idegszálaknak "üres téren" keresztül kellene átnőniük.

Az eredményeken - úgy tűnik - még tovább lehet javítani azáltal, hogy a "csövecskébe" az idegszálak növekedését elősegítő növekedési faktorokat juttatnak. A növekedési faktorok olyan fehérjék, melyek ebben az esetben az idegszál regenerációját gyorsítják meg. Az NGF nevű növekedési faktor az érzőidegek, míg az NT-3 elnevezésű növekedési faktor a mozgatórostok gyógyulását serkentik. A feltételezések szerint további, hasonló hatású fehérjék is léteznek még, melyekkel még inkább javítani lehetne az elért eredményeket. Ezeknek az anyagoknak a vizsgálata jelenleg is folyik.

A kutatás másik irányvonala, hogy az idegszálakat beburkoló, úgynevezett Schwann-sejteket is bejuttatva a "csövecskébe", azok ott helyben termeljék meg a szükséges növekedési faktorokat.

Ezzel a természetes anyagokból előállított és szövettenyészetekben szaporított, genetikailag módosított Schwann-sejtekkel, valamint növekedési faktorokkal feltöltött "csövecskével" a sebészek olyan anyaghoz juthatnak, melyet a sérülést követően azonnal beültethetnek a hiányzó idegrostszakasz helyére. A kutatók szerint az eljárás lehetőséget adhat majd a távoli jövőben arra is, hogy ne csak a perifériás idegsérülések, hanem a beteget tolószékbe kényszerítő gerincvelő-sérülések is kezelhetővé váljanak ily módon.