Alkotmányossági panasz a magzat védelmében

NOE, magzat, abortusz | Népszabadság   Népszabadság
A magzatvédelmi törvény csak mellékesen foglalkozik a magzat védelmével, ez pedig több alkotmányos jogot is sért - vélekedik a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE). A szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul. A jogszabályt tavaly nyáron éppen az AB döntése nyomán kellett módosítani.

A NOE szerint alkotmányellenes a magzatvédelmi törvény: nincs egyensúlyban a nő önrendelkezése és az állam életvédelmi kötelezettsége; a jogszabály alapvetően a művi vetélést szabályozza, és csak mellékesen foglalkozik a magzati élet védelmével. Ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A szervezet közleményben tudatta: az, hogy a jogalkotó elmulasztotta a magzat védelmének szabályozását, nemcsak az élethez való jogot sérti, hanem az alkotmány jogállamiságot deklaráló rendelkezésével is ellentétes. A NOE már a törvény módosítása idején, tavaly júniusban úgy vélekedett: ketté kellene választani a jogszabályban foglaltakat. Az abortusz eljárásrendjét és a magzati élet védelmét külön törvényben lehetne szabályozni.

A magzati élet védelméről szóló megváltoztatott jogszabály július elsejétől lépett hatályba.

A módosításra az Alkotmánybíróság döntését követően volt szükség: az 1992-ben életbe lépett törvény ügyében több beadvány is érkezett a taláros testülethez. Az AB úgy döntött: nem alkotmányellenes, ha a jogszabály lehetővé teszi az abortuszt abban az esetben, ha a nő súlyos válsághelyzetéről van szó. Alkotmányba ütközőnek találták viszont azt a kitételt, amely a súlyos válsághelyzetet határozza meg. A jogszabály kimondta: "súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz, és ezáltal veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését". Ezt a szakaszt, valamint a végrehajtási rendelet vonatkozó részét 2000. június 30-val megsemmisítették. A módosított változatból elhagyták a mondat magzatra vonatkozó felét, így küszöbölve ki az alkotmányellenességet.

A jogszabály másik, lényegi változtatása az volt, hogy a korábbi tízezer forint helyett az egészségbiztosító által elismert műtéti térítési díjat kell leróniuk a terhességmegszakításra jelentkezőknek. A módosítás szólt emellett arról, hogy az állam elősegíti a fogamzásgátló szerek és eszközök kedvezményes igénybevételét, amennyiben a nő rászorulónak tekinthető. A magzatvédelmi törvény ma már azt is tartalmazza, hogy az abortusz előtti kötelező tanácsadás során a családvédelmi szolgálat munkatársa a tájékoztatás mellett támogathatja az anyát abban is, hogy a válsághelyzet feloldásához állami vagy társadalmi szervezet segítségét kérje.

Tavaly nyáron közvélemény-kutatás készült arról: a magyarok miként vélekednek a terhesség-megszakítást érintő kérdésekről. A Tárki felméréséből kiderül, hogy a társadalom többsége, az 1500 megkérdezett 81 százaléka megengedő álláspontot foglal el a kérdésben. A lakosság fele az anyára bízná, hogy elveteti-e magzatát, 44 százalék pedig indokolt esetben - bűncselekmény, az anya életveszélye, a magzat súlyos fogyatékossága esetén - megengedné az abortuszt. 83 százalék fontosnak tartotta, hogy csökkenjen a terhességmegszakítások száma; közülük a legtöbben kormányzati intézkedéseket sürgettek. A megkérdezettek több mint kilencven százaléka ugyanakkor úgy vélekedett: kevesebben jelentkeznének abortuszra, ha a családok megélhetése kiszámíthatóbb lenne, megoldódna lakáshelyzetük, és az állam hozzájárulna a gyermeknevelés költségeihez.

| NOE, magzat, abortusz
2002-07-10 17:33:10

Web Design & Development Prowebshop