Magyarországon nincs fertőzés

lépfene, fertőzés | Népszabadság   Népszabadság
Eddig egyetlen lépfenebaktériummal fertőzött tárgyat sem találtak az ÁNTSZ munkatársai - tudta meg a Népszabadság. Ennek ellenére valamennyi bejelentett gyanús küldeményt a katasztrófavédelem potenciális veszélyforrásként kezel. A rendőrség eddig két eljárást indított lépfenefenyegetés miatt.


A héten több mint kétszáz bejelentés érkezett különféle veszélyesnek vélt anyagokról - mondta a Népszabadság kérdésére Dobson Tibor katasztrófavédelmi szóvivő. Hétfőn még csupán tíz, kedden 21, szerdán 89, csütörtökön 82, péntek délutánig azonban már ismét csak tizenöt helyszínre vonultak ki a polgári védelem szakemberei. Dobson úgy véli, hogy a bejelentések száma most már csökkenni fog. Az esetek kétharmadában egyébként azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy ízetlen tréfáról van szó. A bejelentők gyanakvása csak minden ötödik alkalommal volt megalapozott, mert - például - külföldről kapott, feladó nélküli, nem várt postai küldemény érkezett.

Pénteken a Népszabadság szerkesztőségének postázójába is megérkezett az első, lépfenefertőzés gyanújára okot adó boríték. A Németországból érkező, feladó nélküli küldeményért késő délután érkeztek meg a katasztrófavédelem munkatársai. A vegyvédelmi ruhába öltözött szakemberek a borítékot elszállították laboratóriumi vizsgálatra. Lapunknak Papdi Tibor és Halupka László, a katasztrófavédelem munkatársai elmondták: annak ellenére, hogy eddig egyetlen fertőzést sem igazoltak a begyűjtött mintákról, az ÁNTSZ szakemberei valamennyi gyanús küldeményt potenciális veszélyforrásként kezelnek. A péntek estig átvizsgált több mint száz mintából egyetlen lépfenebaktériummal fertőzött tárgyat sem találtak.

A rendőrség az elmúlt napokban két eljárást indított lépfenefenyegetés miatt - tudtuk meg Samu Attilától, a BRFK kommunikációs osztályvezetőjétől. Október 17-én a Központi Baleseti Ambulancia egyik dolgozója levelet kapott, amelyben egy-egy, az anthraxról, illetve a lépfenéről szóló ismeretterjesztő anyagot, valamint fehér port talált. A polgári védelem szakértői megállapították, hogy a fehér por valójában VIM. A rendőrség közben kiderítette, hogy a levelet a kórház két dolgozója küldte kolléganőjüknek. A VIII. kerületi ügyész álláspontja szerint rendzavarás miatt szabálysértési eljárás indul. A másik eset a IV. kerületi Lakkozó utcában történt. Az egyik társasházban lakó tizenhárom éves lány gyanús porral töltött levelet kapott. A zsemlemorzsával töltött borítékot az egyik, tizenhárom éves osztálytársnője adta fel. A rendőrség az elkövető korára tekintettel megszüntette a további eljárást.


Ragályból kifejlesztett rettegett hadiipari fegyver

A lépfene - régiesen pokolvar - ijesztő neve ellenére sem tartozik "békeidőben" a súlyos betegségek közé, csak ritkán betegít meg embert. Rettegett kórrá, pontosabban fegyverré a hadiipar, elsősorban szovjet-amerikai tudósok tették.

A "szovjet-amerikai tudós" elnevezés jelen esetben szó szerint értendő. Két éve lépett színre Kanatjan Alibek, a Pentagon Betalle nevű intézetének jelenlegi katonai tanácsadója. Meglepően nyíltan vallott arról, hogy húsz éve az ő közreműködésével miként alakították át a lépfenét pusztító fegyverré - még a Szovjetunióban, Kazahsztán sztepnogorszki hadiüzemének laboratóriumaiban.

Mi is az a lépfene, orvosi nevén az anthrax? Ez a ritka betegség - amelyből a járványügyi adatok szerint tavaly két gyógyult esetet regisztráltak Magyarországon - zoonózis, azaz állatról emberre terjedő fertőzés, emberről emberre sosem terjed. Kimutatták számos vadon élő háziállatban, többek közt szarvasmarhában és bárányban, antilopban és tevében. Elsősorban vágóhídi dolgozók, hentesek, néha szakácsok betegszenek meg - tehát azok, akik közvetlenül érintkeznek az állati eredetű hússal, szőrrel.

Ezzel magyarázható az is, hogy az anthrax 95 százalékban csak lokális bőrtünetekkel jár. A hám apró sérülésein behatolva kezdetben kis hólyagokat, majd kifekélyesedő, vérző pörkösödéssel járó sebeket okoz. Bár a bőrtünetek sokszor ijesztőek, és tovább is terjedhetnek, általában nem okoznak komoly fájdalmat, az egész szervezetet érintő általános tüneteket - például lázat - sem.

Rosszabb a helyzet, ha a bőranthrax más kórokozókkal felülfertőződik, vagy (nagyon ritkán) más szervet is megbetegít, például a tüdőt. Ez már súlyos betegség, amely kezdetben egyszerű megfázásra emlékeztető panaszokkal, hőemelkedéssel, izomfájdalommal, köhögéssel jár. Ha nem kezelik, magas láz, nehézlégzés kíséretében igazi vérzéses tüdőgyulladásba mehet át, amely gyakran végzetes kimenetelű. A biológiai fegyverré tett anthrax is elsősorban ilyen belélegezhető és még toxikusabbá, gyorsabban ölővé átalakított baktériumtörzseket tartalmaz.

A diagnózist a baktérium vérből történő kitenyésztésével állítják fel. Csupán az a bökkenő, hogy az első tünetek nem specifikusak. Ezért nem mindig gondolnak lépfenére, és nem végeztetik el idejében a vizsgálatokat. Ugyanez áll a terápiára is: vannak hatásos antibiotikumok, csak gyorsan és nagy dózisban kell adni őket. Az Egyesült Államokban kifejlesztettek ugyan egy hatásos védőoltást, de ezzel - az ára és korlátozott mennyisége miatt - nem lehet tömegesen oltani.Dr. Nemes János

Dávid Ibolya szerint a kórokozóval fenyegetés bűncselekmény

A kormány következő ülésén Dávid Ibolya igazságügy-miniszter tájékoztatást ad a lépfene kórokozójával való fenyegetés miatt alkalmazható intézkedésekről, az elkövetők felelősségre vonásának lehetőségeiről. Dávid javasolta a belügyminiszternek, hogy a két tárca szakértői haladéktalanul egyeztessenek arról: miként biztosítható, hogy a fertőző betegséggel fenyegetőző embereket minél nagyobb számban az igazságszolgáltatás elé állíthassák.

Dávid Ibolya szerint a jog válasza egyetlen olyan esetben sem maradhat el, ha valaki a polgárokat az életük vagy testi épségük elleni támadással fenyegeti. A miniszter álláspontja, hogy bűncselekményt követ el az, aki a lépfene kórokozóját bárkinek megküldi. Ebben az esetben a Btk. szerinti testi sértés vagy - szélső esetben - emberölés tényállása is megállapítható. Ha a polgárok kisebb-nagyobb csoportja érintkezhet a szándékosan terjesztett kórokozóval, a testi sértés, illetőleg az emberölés mellett a közveszélyokozás is megállapítható, és ezeket a tényállásokat a Btk. a legsúlyosabb büntetéssel fenyegeti.

Más a helyzet akkor, ha a betegség kórokozóját a küldemény nem tartalmazza, hanem "csak" a félelem- és pánikkeltés a cél. Ha a fenyegetés szándéka megállapítható, veszélyes fenyegetés tényállása ad módot a felelősségre vonásra, amely akár elzárás is lehet. A miniszter szerint bűncselekmény valósul meg akkor, ha az ártalmatlan anyagot kifejezetten azzal küldik meg valakinek, hogy a csomag kórokozót tartalmaz. Ekkor közveszéllyel fenyegetés miatt indulhat büntetőeljárás, és akár szabadságvesztés büntetés is kiszabható.

| lépfene, fertőzés
2002-07-10 17:44:21


Web Design & Development Prowebshop