Hirdetés

Ígéret az orvosoknak - van-e rá fedezet?

háziorvos, orvos, alapellátás, finanszírozás |

Népszabadság   Népszabadság

A kormány havi 25 ezer forintot ad a háziorvosoknak, 35 ezret a fogorvosoknak eszköz-, gépjármű- és ingatlanhasználati támogatásként - döntött keddi ülésén a kabinet. Információink szerint azonban ennek finanszírozására nincs fedezet. A háziorvosok - derül ki körképünkből - természetesen örülnek a többletpénznek, de úgy vélekednek, hogy gondjaikat az nem oldja meg.


A kormány szándékai szerint az egészségügyi alapellátás teljes privatizációját teszi lehetővé a kabinet által kedden elfogadott rendelet, amely meghatározza az orvosok eszköz-, gépjármű- és ingatlanhasználati támogatását. Mikola István egészségügyi miniszter számításai szerint a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és a fogorvosok a most elfogadott rendelet nyomán évente 1,5-2 millió forintos többletbevételhez juthatnak.

December elsejétől a háziorvosok, a házi gyermekorvosok és az alapellátásban dolgozó fogorvosok havonta 25 ezer forint eszköztámogatást kapnak, amennyiben egyedül dolgoznak a rendelőben. Ha azonban egy rendelőben több orvos praktizál, akkor összesen negyvenezer forintra jogosultak. A fogorvosok számára 35 ezer forint az eszköztámogatás összege, de ha egy rendelőben több fogorvos dolgozik, akkor összesen 60 ezer jár nekik. Amennyiben egy fogorvos több telephelyen is dolgozik, akkor mindegyik után 20 ezer forintot kap havonta. Az ingatlantámogatás összege egy rendelőben működő praxis esetén 25, több praxis esetén azonban 30 ezer forint lesz. Ha egy orvos több körzetben dolgozik, akkor ez a támogatás 25 ezer forint havonta, amihez telephelyenként további 10-10 ezer forint jár. Mikola közölte, ezeknek az összegeknek a dupláját kapják azok az alapellátásban dolgozó orvosok, akik hitelt vesznek fel a rendelő megvásárlásához, felújításához vagy építéséhez, illetve orvostechnikai eszközök beszerzéséhez.

Ezeknek az intézkedéseknek jövőre 6-8 milliárd, 2003-ban pedig 16-18 milliárd forint a forrásigényük, ami a miniszter szerint rendelkezésre is áll.

Lapunk azonban kormányzati forrásból úgy tudja, a háttérszámítások szerint erre nincs fedezet. Így pedig csak az alapdíjak csökkentése árán fizethetnek eszközpótlást, azaz a háziorvosok között a jövő évre tervezett 43,6 milliárdot osztanák szét, igaz, többféle jogcímen.

Komáromi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának vezetője tegnap "egyelőre értékelhetetlennek" ítélte a határozat következményeit, arról csak később hoznak nyilvánosságra állásfoglalást. Komáromi elmondta: a kamara csak a sajtóból értesült arról, hogy a rendelők amortizációs támogatásáról szóló minisztériumi javaslat a kormány elé került. Négy héttel ezelőtt ugyanis a szaktárcával e témában folytatott egyeztetésen még azzal álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy a minisztérium hamarosan elküldi a háziorvosok szakmai érdekképviseleteinek javaslatuk végső változatát.

Komáromi Zoltán elmondta: egy átlagosan 1800 kártyával rendelkező körzet bevétele az egészségbiztosítási pénztártól 480 ezer forint havonta. (A praxisok 25 százaléka még 400 ezer forintnál is kisebb összeget kap az egészségbiztosítótól.) Egy új rendelő műszereire viszont minimálisan 1,5 millió forintra van szükség. Ha a bútorokat és az adatnyilvántartáshoz nélkülözhetetlen számítógépet is ki kell cserélni, akkor ez az összeg további egymillióval nő. Megbecsülni sem lehet azonban, hogy mekkorára nőnek a kiadások, ha a rendelő helyiségét is meg kell vásárolnia az orvosnak.

Ezen a gondon hivatott segíteni a háziorvosoknak szánt kedvezményes hitelkonstrukció, amelyet azonban egyelőre csak magánszemélyként vehetnek fel az orvosok, vállalkozóként nem, így nem is igen népszerű, hiszen a kedvezményezett saját személyi vagyonával felel praxisa sikeréért. - Részben ennek is köszönhető, hogy csak a praxisok öt százaléka működik saját tulajdonú helyiségben, a többiek az önkormányzati rendelőben gyógyítanak - vélekedett Komáromi Zoltán.

Lapunkat több bank is úgy tájékoztatta, hogy magánszemélyeknek praxishitel-vásárlásra kidolgoztak konstrukciókat, ezek azonban nem bizonyultak népszerűnek. A pénzügyi szakemberek szerint ennek az az oka, hogy a hiteltörlesztéshez igénybe vehető állami támogatás túl szigorú feltételeket támaszt a hitelfelvevő orvosokkal szemben, a pályáztatási rendszer pedig túl bonyolult. A tegnapi döntéssel kapcsolatban megjegyezték, hogy a mostani támogatás sem lesz elegendő a piaci hitelrészletek törlesztésére.

Kérdésünkre több praktizáló háziorvos is úgy nyilatkozott, hogy nekik természetesen segítséget jelent a most megszavazott pluszpénz, de gondjaik megoldásához kevés lesz. Pécsett például segít a város azzal, hogy az önkormányzati tulajdonú épületekben rendelő háziorvosoktól nem kér bérleti díjat, de a rezsiköltséget még így sem könnyű kigazdálkodni a háziorvosoknak - állítják. A város északi részében, a szerény családi házakkal övezett Hősök terén található rendelőben fogad betegeket dr. Juhász Béla háziorvos, aki elmondta: a fűtés, az áram, a víz, a telefon, a tisztítószerek, a szemétszállítás, illetve a riasztórendszer havonta 35 ezer forintos kiadással jár. A kertvárosi lakótelep Melinda utcai rendelőjében a havi rezsi mintegy 200 ezer forint, s ezt a pénzt négy orvos adja össze - mint egyikük állította, egyre nehezebben.

Egerben, az északi lakótelepen található gyermekorvosi rendelőt vállalkozásban működtető orvosnő elmondta: a panelházak közé épített rendelő az önkormányzat tulajdona, de bérleti díjat nem kell fizetnie, mert szerződésben vállalta a körzet betegeinek ellátását, azaz közfeladatot lát el. A doktornőnek kell fizetnie a rezsit, és az épületet gazdaságosan üzemeltetni lehetetlen. Magas a távfűtés díja, ezért kérte az önkormányzatot, hogy térjenek át a gázfűtésre, de a beruházás finanszírozását a város nem vállalta.

Hasonló gondokkal küszködnek a háziorvosok a fővárosban is. Az egyik lakótelepi rendelő négy felnőtt- és két gyerekorvosa fejenként és havonta tizenötezer forintos átalányt fizet a fenntartó önkormányzatnak a fűtésért, meleg vízért, áramért. Ez az összeg rendszerint elegendőnek bizonyul az év végi elszámolásnál - tudtuk meg dr. Katona Zoltántól, az óbudai Pethe Ferenc téri rendelő egyik vállalkozó orvosától. Ezenfelül azonban a rendelőket terheli a takarítás orvosonkénti mintegy 14 ezer forintos költsége, az aszszisztensek bére, valamint az összes műszer és anyag, például a fecskendők, a vérvételre alkalmas és egyéb tűk, a vatta, a gyógyszerek ára, ami további, legalább tizenötezres költséget jelent.

Nehezebb helyzetben vannak a pestszentlőrinci, Béke téri Háziorvosi Szövetkezet tagjai. Dr. Nagy Zsuzsa elnök munkatársunknak elmondta: szövetkezeti rendelőjük a XVIII. kerületben a legjobb állapotúnak számít. 1967-ben épült, ám több millió forintba kerülő korszerűsítésre szorulna a gáz- és elektromos hálózat, valamint az épület aljzata is. Nekik kell megvenniük, javíttatniuk a műszereket. Egy, a szív monitorozására alkalmas EKG-berendezés 700-800 ezer forintjukba kerül, az orvosok által használt sürgősségi táskáért pedig mintegy 300 ezer forintot kell kifizetniük. A szövetkezetben tíz orvos dolgozik, nekik kell kigazdálkodniuk a praxis teljes működtetési költségét. Az orvosoknak havi bruttó 50-60 ezer, az asszisztenseknek bruttó 50 ezer forintnyi fizetést tudnak adni, fizetik a járulékokat és az adókat, a minimális gépkocsi-hozzájárulást, az egészségbiztosítótól kapott kártyapénzből - a rezsi kifizetése után - szinte semmi sem marad. Ezért eszükbe sem jut, hogy hitelt vegyenek fel a rendelők megvásárlására - mondta végül dr. Nagy Zsuzsa.


SZEF-javaslat a kórháztörvény elnapolására

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) azt javasolja, hogy az Országgyűlés függessze fel a kórház-privatizációs törvényjavaslat vitáját, napolja el a döntést mindaddig, amíg a témáról nem folytatnak le egy szélesebb körű, társadalmi egyeztetést. Szabó Endre, a SZEF elnöke elmondta: kedden közös álláspontot alakítottak ki, és szakértőik részletes véleményt, javaslatokat fogalmaztak meg a törvénnyel kapcsolatban, amit eljuttatnak a szakminiszternek és a parlamenti pártokhoz. Kifogásolják, hogy az előkészítés során csupán az egészségügyhöz közel álló szakmai és érdek-képviseleti szervezetek mondhattak véleményt a törvényjavaslatról, s azt is, hogy a parlament kevés időt szán a tervezet vitájára. Súlyosbító körülménynek tartják, hogy az Országgyűlés vitáit ma már erőteljesen motiválják a jövő évi választásokkal összefüggő pártpolitikai meggondolások is. Úgy vélik, semmilyen reformfolyamat nem lehet sikeres, ha nem fordítanak a mainál lényegesen több pénzt az évtizede alulfinanszírozott egészségügy viszonyainak konszolidálására.

A konföderációk követelik a törvényjavaslat kiegészítését a foglalkoztatás biztonságát és a bérek felzárkóztatását célzó cikkelyekkel. Garanciát várnak arra is, hogy az alkotmányos jogokból következő állampolgári egészségügyi ellátás állami kötelezettsége és felelőssége senkire nem hárítható át, és hogy anyagi helyzete miatt senki nem szenvedhet hátrányt, nem kényszerülhet az úgynevezett szegényellátás körülményei közé.

Kun J. Erzsébet

háziorvos, orvos, alapellátás, finanszírozás

2002-07-10 17:52:25

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop