Háziorvosok és praxisok

háziorvosok, praxis, törvény, önkormányzat, privatizáció | Népszabadság   Népszabadság
A praxistörvényre benyújtott tervezetet január 31-én másodszor tárgyalja majd a parlament. Ha marad az eredeti változat, februárra minden körzeti orvos ajándékba kapja a praxisjogot, amely így a későbbiekben eladhatóvá válik. Budapesten mintegy 1600 háziorvos dolgozik, egyharmaduk gyermekorvos. Úgy tűnik, a szakma egy emberként támogatja a törvényt.

A Budapesti Orvosi Kamara (BOK) elnöke, Regöly-Mérei János elmondta, hogy a kamara támogatja a háziorvosi praxis privatizációjáról szóló törvénytervezetet, ha a törvény megszünteti a háziorvosok kiszolgáltatottságát a helyi önkormányzatoknak, azaz elejét veszi, hogy minden különösebb indok nélkül felbonthatják a szerződést vele. Az orvosi kamara szerint az állam végre vagyonként ismeri el a tudást, a háziorvos szakmai tapasztalatát. Többen kifogásolják azonban a törvénytervezet egy részét: kiegészítő kormányrendelet értelmében például a kerületi önkormányzatok előzetesen nyilatkoznak arról, szerződést kötnének-e az orvossal. E tisztán szakmai alapú döntést a kamarának kellene meghoznia, nem az önkormányzatoknak - véli Regöly doktor.

Óriásiak a különbségek a praxisok közt, nem közömbösek a technikai, felszerelésbeli adottságok. Mások a rendelés feltételei egy centralizált belvárosi praxisban, mások egy szétszórt településen. Vajon ki határozza meg a praxisok értékét? Vajon hogyan térítik vissza az önkormányzatoknak juttatott fejkvótát a privatizált praxisokba? - sorolta a kérdéseket Regöly.

A magánpraxis adás-vevése során egymást fizetik ki az orvosok. Szem előtt kellene tartani, hogyan juthat körzethez a bankok szempontjából gyenge hitelképességű pályakezdő. Nem világos az amortizáció fedezete sem: milyen mértékben járul hozzá az önkormányzat és milyen mértékben a háziorvos.

Egészében véve azonban elmondható: ha jó törvény születik, a családorvos hosszú távra tud tervezni, megvásárolhat drágább eszközöket is, a beteg pedig magasabb szintű ellátást kap. Fontos azonban az önkormányzat és az orvos közötti szoros kapcsolat, és a privatizáció jelentette biztonság.

A BOK elnöke szerint a törvény elfogadása után a különböző rendeletek, miniszteri utasítások tisztázzák majd a kamara szerepét, ezután egy-két év is beletelhet, mire kialakulnak az új működési rend szerződésrendszerei.

A törvény a háziorvosok szakmai elismerését, a családorvos munkájában megtestesülő értéket, tapasztalatot dokumentálja - mondja Bálint András, a Háziorvosok Budapesti Szekciójának elnöke, pesterzsébeti háziorvos. A háziorvos sok mindent tud a betegéről, ismeri korábbi egészségi állapotát, családi helyzetét, életmódját, ami segíti a megfelelő terápia alkalmazásában.

Az önkormányzatnak egyetértési joga van abban, ki kerülhet az adott praxisba, de vétójogát csak komoly megalapozottsággal érvényesítheti. A törvény elfogadásával egészséges, kulturált viszony alakul ki a területért felelős résztvevők között, és kiküszöbölhetők lesznek a zavaró úgynevezett "egyéb szempontok".

A betegellátást nem zavarta, amikor a háziorvosok közalkalmazotti státusból átlépve bt.-t, kft.-t alapítottak. A színvonal az új felállásban sem csökkenhet, sőt. A háziorvos célja, hogy a kezelés, a gyógyítás minősége a lehető legjobb legyen, ezért például új műszereket szerez be. Hárman-négyen összeállnak, praxisközösséget alkotnak, és kardiológust, szemészt stb.-t is mintegy alkalmazzanak, mentesítve a beteget a felesleges utazgatástól.

Bálint András szerint pályakezdők is bekerülhetnek háziorvosi praxisokba, családi összefogással vagy megfelelő hitelkonstrukcióval. A pályakezdő egy ideig együtt dolgozik az idős kollégával, majd átveszi tőle a praxist - a teljes dokumentációval, a gondozóhálózattal, kapcsolatrendszerrel együtt - pénzért vagy életjáradékért cserében. A leendő háziorvos diplomája birtokában akkor ülhet be a rendelőbe, ha összegyűlt rá a pénz. A fiatalok jó eséllyel indulnak, mert a túlnyomóan középkorú és idős családorvosok hamarosan nyugdíjba mennek. Az új konstrukcióban már nem fognak ragaszkodni a praxishoz, méltósággal állnak fel, és adják át helyüket a fiatalabbaknak, mert biztosítva lenne megélhetésük, nyugdíjas éveikben nem fenyegetné őket a létbizonytalanság. A kezdő orvosnak pedig biztos egzisztencia a praxis.

A családorvosok régóta szeretnék, hogy tudásukat ily módon is elismerjék. A törvénytervezet decemberi fiaskója feletti csalódottságuk ellenére bíznak abban, hogy régi vágyuk jogerőre emelkedik.

A főpolgármesteri hivatal egészségügyi főpolgármester-helyettese, Szolnoki Andrea a teljes privatizáció mellett foglal állást. Ennek lényege, hogy az orvos az ingó és ingatlan vagyont is megszerezhesse, mert ez teszi valóban érdekeltté, hogy építse, fejlessze tulajdonát. A praxisjog privatizációja ugyanis csak félmegoldás, politikai üzenet a kormánytól a háziorvosoknak, de nem az, amire szükségük lenne. A privatizációt egységes elvek alapján lehet véghezvinni, hiszen nem mindegy, hogy az egyik kerületben ingyen, a másikban meg piaci áron juthatnának a vagyonhoz. Ha különféle szempontok alapján zajlik, abból komoly káosz lehet a fővárosban. Szolnoki Andrea szerint a háziorvosok csökkentett áron, hosszú lejáratú hitelkonstrukcióval válhatnak az ingatlanok tulajdonosaivá.

Nagy Zsolt II. kerületi háziorvos szerint a praxisjog csak papír, nem pénz. Szerinte is az lenne a cél, hogy a rendelő és a felszerelés tulajdonjogát is megkapja a családorvos. A budapesti háziorvosok természetesen lelkesek, köszönik, hogy gondoltak rájuk, de a privatizáció nem fejeződhet be a praxisjog átadásával.

Sztanyó Emese

| háziorvosok, praxis, törvény, önkormányzat, privatizáció
2002-07-10 15:19:04
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop