Egyfelől együtt akar vele működni és megtalálni a közös hangot, de a részletekről már nem így nyilatkozik.

"Nem jönnek ki a számok" - mondja a Massachusetts-i demokrata képviselő, amikor arról van szó, hogy Bush átvilágítja a Medicare-t és 1,6 billió dolláros adócsökkentést fogadtat el.

Érzéseivel nincs egyedül az egészségügyi szakemberek és a politikusok közt, amikor az új Kongresszus és az új elnök minden eddiginél problémásabb egészségügyi helyzettel találja szemben magát. A gyógyszerárak nőnek, egyre több a nem biztosított, a kórházakra hatalmas pénzügyi nyomás nehezedik és a köz bizalma meglehetősen gyenge.

Politikailag azonban a Kongresszus nincs abban a helyzetben, hogy széleskörű reformokat iktasson be.

Ennek az az oka, hogy szinte egyenlő a Kongresszus megoszlása, de a pártok nem törekszenek kompromisszumra, nagyon távol állnak egymástól az egészségügyi reformokról képviselt nézeteik. Ráadásul az elnöknek sem elsősorban az egészségügy a szívügye.

"Az egészségügy nem volt fontos a Bushra szavazóknak - mondja Robert Blendon, a Harvardon működő Kennedy School of Government egészségpolitikus professzora. - Az ő prioritásai az oktatás és az adócsökkentés. Az egészségügy sokkal kevésbé lesz fontos, mint a Clinton-adminisztráció idején."

"A kihívás a részletekben van - mondja Meehan. - Szerintünk a Medicare a legmegbízhatóbb módja a nyugdíjasok segítésének."

De épp a Medicare a gond. A vesztes, Al Gore a kampány alatt több pénzt ígért a Medicare-nek, a nyugdíjasokat biztosító szövetségi programnak, amiből a nyugdíjasok olcsóbban kaphatták volna meg a vényre felírt gyógyszereket. Most zsebből, vagy külön biztosítással kell fizetniük.

Meehan és a legtöbb demokrata Gore indítványát támogatja. De Bush más utat választott. Megengednék a magánbiztosítóknak, hogy a nyugdíjasoknak fedezzék a biztosítást, amelybe elkerülhetetlenül beletartozna a gyógyszerek fedezése is.

Nem világos, hogy lehet ezt a szakadékot áthidalni. Itt van továbbá a kényes biztosító-ügy. Majd fél évtizeden át küzdött a Kongresszus az ún. Betegek Jogai nevű törvénnyel, amely alapvetően egy dologra koncentrál: arra, hogy perelni lehessen a biztosítókat. Jelenleg a betegek nem vihetik bíróság elé őket, ha például úgy érzik, tévesen tagadták meg tőlük valamely kezelés költségeit.

A demokraták és egyes republikánusok szerint is meg kellene kapniuk ezt a lehetőséget. De szóba került a kompromisszum is, Edward Kennedy demokrata szenátor tárgyalt mérsékelt republikánusokkal egy kompromisszumos törvényről, amely lehetővé tenné az eljárást, de korlátozná azt.

"Szerintem a Betegek Jogainak törvénye előbb tart, mint a nyugdíjasok gyógyszerkedvezményei - mondja Frank Clemente, egy fogyasztóvédelmi csoport igazgatója. - Kevesebb munka van már vele."

A kérdés az, hogy viszonyul mindehhez Bush. Bár ellenzi, mégis, Texas, ahol kormányzó volt, volt az első, ahol létrejöttek ilyen perek. Bush nem erőltette az intézkedést, de passzívan engedte.

Ez lesz tehát a két fő egészségügyi politikai kezdeményezés 2001-ben, de lesznek mások is. A Kongresszusnál évek óta megvoltak a szavazatok a késői abortusz betiltására, de Clinton megvétózta. Bush ellenzi az abortuszt, és valószínűleg átmegy a törvény. Kevésbé vitás a biomedikai kutatásra szánt szövetségi pénz emelése, ez is nagy valószínűséggel elfogadást nyer majd.

"Véleményem szerint el kell mozdulnunk a biztosítás általános fedezéséig, amely legalább a gyermekek esetében mindenkire vonatkozna - mondja Meehan. - Nem tudom, elkötelezte-e magát a Bush-adminisztráció ez irányba."

Mindkét pártnál a fő aggodalom a biztosítással nem rendelkezők sorsát kíséri. Most 43 millió ezek száma, 4 millióval több, mint 1992-ben, amikor Clinton vette át az elnökséget.

A Kongresszusban egyetértés van a tekintetben, hogy a szegény gyerekekre is kiterjesszék a biztosítást, és az önalkalmazottakat segítsék, hogy megvásárolják a fedeztetet. De az általános biztosítás nincs napirenden. A liberális törvényhozók néha lebegtetik a kérdést, amely általában elhal valamelyik albizottságban.

A biztosítással nem rendelkezőknél nagyobb nyilvánosságot kap az új kormányban a gyógyszeripar. Gore hevesen támadta árpolitikájukat.

Szakértők szerint nem valószínű azonban, hogy törvény fogja szabályozni a gyógyszerárakat.

A fogyasztóvédelmis Clemente szerint kényszeríteni kellene a gyógyszergyártókat, hogy fedjék fel, hogyan képzik az áraikat, mert ezek jelenleg hétpecsétes titoknak számítanak. Clemente a szabadalmi idő lerövidítését is kívánatosnak találná.

Ha lejár egy szabadalom, kijönnek a gyógyszer generikus változatai, és így csökkennek az árak is. A gyógyszergyártók azonban az évek során meghosszabbították a szabadalmi lejárat idejét. Bush és a republikánusok támogatják ezt, mert szerintük ez díjazza az innovációt.

Az egyik kompromisszum azokra a gyógyszerekre vonatkozik, amelyek igen hasonlóak, például a fájdalomcsillapítók esetében. Az első valóban újdonság volt, de a többit rivális gyógyszergyárak hozzák ki, a piacra jutás reményében. Sok törvényhozónak az a véleménye, hogy ezekre a másolatokra nem kellene megadni a szabadalmi idő hosszabbításának engedélyét. A szakemberek azonban nem tartják valószínűnek e kérdés napirendre kerülését.

"Fogyasztóvédelmi szempontból igencsak kevés várakozással nézek a jövő elébe" - mondja Clemente.

A 2002-es választásokon felgyorsulhat azonban a nyugdíjasok egészségügyi ellátásának kérdése, mert számuk egyre nő.

De ha a Kongresszusban a demokraták nyernének is, az egészségügyben nem sok változás történne, állítják a szakemberek.

Megjelent: The Boston Globe