Gyorsan változnak a világ egészségügyi gondjai

A szív és érrendszer megbetegedései, a stroke és a rák lett a vezető halálok világszerte, felváltva a fertőző betegségeket és a hiányos táplálkozást, melyek évszázadokon át a halálozás fő okai voltak, főleg a fejlődő országokban, a Lancet-ben májusban megjelent közlemény szerint.

betegségek, halálok, fejlődő, országok, táplálkozás, fertőző, érrendszer, fejlÅ‘dÅ‘, fertÅ‘zÅ‘ | The New York Times Health News Service   Medincorp | McCarthy, M.

A vizsgálati eredményekből azt a következtetést vonják le, hogy a kormányok, jótékonysági szervezetek és a nemzetközi egészségügyi szervezetek újra kell gondolják megelőzési tevékenységüket, és a fertőzések és táplálkozási hiányosságok programjaira szánt anyagiakból jelentős összegeket át kell csoportosítani a világszerte bekövetkezett életmódváltozások miatt gyakoribbá vált betegségek megelőzésére és kezelésére.

A fejlődő országokban az emelkedő életszínvonal egyúttal egészségtelen táplálkozási szokások elterjedésével járt, növekszik a cukor, zsír és só fogyasztás, elterjedt az alkohol és a dohányzás.

A tanulmány címe " A betegség terhe a világban" (The Global Burden of Disease), a Világbank és a WHO felkérésére készült, Dr. Christopher J.L. Murray (Harvard School of Public Health in Cambridge) és Dr. Alan D. Lopez (WHO, New York City) vezetésével.

Murray és Lopez 1990- ből származó adatokat elemeztek. Becslésük szerint ebben az évben kb. 50,5 millióan haltak meg. 17,2 millióan fertőző betegségek, mint tuberculosis és malária következtében, melyek főleg szülőanyákat, csecsemőket és kisgyermekeket érintettek és a rossz táplálkozásnak tulajdoníthatók, olyan problémáknak, melyek évtizedekig a legtöbb nemzetközi erőfeszítés célpontja volt.

Az 17,2 millió elhunyt legtöbbje gyermek volt, akiknek 98 %-a fejlődő országokban élt. Világos tehát, hogy a hagyományos problémák nem szűntek meg.

Ugyanebben az évbe azonban 28,1 millióan, az elhalálozottak több, mint fele, a gazdagabb társadalmakra jellegzetes betegségekben halt meg.

1990-ben a szívkoszorúér betegség 6,3 millió halállal a leggyakoribb halálokká vált világszerte. A következő leggyakoribb halálok az agyi érkatasztrófa, a stroke volt, 4,4 millió esettel.

Sőt, Murray és Lopez számításai szerint egy felnőtt, aki a Föld alacsony jövedelmű területein él, például a Szahara alatti afrikai területeken, nagyobb valószínűséggel fog meghalni szív és érrendszeri betegségek, rák és stroke, mint fertőző betegségek következtében, mint a kialakult piacgazdaságokban, Nyugat Európában és Észak-Amerikában.

Ennek a ténynek az oka ismeretlen. A táplálkozás és az életmód megváltozott a fejlődő országokban, azonban ezekkel a betegségekkel kapcsolatos életmód a fejlett országokban elterjedtebb.

A vizsgálati eredmények azt sugallják, hogy valami a fejlődő országokban élő embereket nagyobb kockázatnak teszi ki. Az egyik elmélet szerint a korábban rosszul táplálkozó emberek anyagcseréje úgy van programozva, hogy hajlamossá teszi őket az élet későbbi folyamán a magas zsír és sótartalmú táplálkozás okozta károsodásokra.

Egy másik elmélet szerint a fejlődő országokban élő embereknek "fukar" génjeik vannak, melyek segítették az ősöket számos éhínség túlélésében, de a bőség időszakában hajlamosít diabetesre, szív és érrendszeri megbetegedésekre és más, táplálkozással összefüggő betegségekre.

A vizsgálat másik meglepő eredménye a sérülések és erőszakos cselekmények általi halálozás: becslések szerint 5,1 millió, az évi teljes halálozás kb. 10%-a. Közúti balesetek kapcsán közel egymillióan vesztették életüket, 502000-en haltak meg háborúban még többen, 504000-en vízbefulladtak.

A piacgazdaság országaiban 1990-ben az összhalálozás 6%-a volt erőszakos cselekménynek tulajdonítható, míg a fejlődő országokban 12-13%. Afrikában és Latin-Amerikában minden hatodik férfi halott közül egy erőszak áldozata.

A 12. leggyakoribb halálok az öngyilkosság, mely 786.000 volt, csaknem kétszerese a HIV fertőzésben elhunytaknak. A nők körében elkövetett öngyilkosságok 56%-a Kínában fordult elő, ahol a 14 és 44 év közötti halálozás 1/4 részét teszi ki.

A kísérő szerkesztőségi cikkben a Lancet szerkesztői megjegyzik, hogy sok esetben lehet valamit tenni a megelőzésre.

Az ischémiás szívbetegség, az agyérbetegségek, a krónikus obstruktív tüdőbetegségek és a tüdőrák, részben megelőzhető, ha politikai elhatározás születik a dohányzás, a környezetszennyezés és a kiegyensúlyozatlan táplálkozás területén.

A szerkesztők szerint a 10 vezető halálok listája azt sugallja, hogy a WHO és más szervezetek erőfeszítéseiket rossz irányban, a fertőző betegségek megelőzésére fejtik ki.

"Érdemes végiggondolni", írják a szerkesztők, "mennyivel több pénz megy el a HIV fertőzés kutatására, mint az öngyilkosságok okainak felderítésére és a közúti balesetek megelőzésére, és vajon ennek miért kell így lennie."

A TÍZ VEZETŐ HALÁLOK

  • szívbetegség
  • agyérbetegségek
  • alsó légúti fertőzések
  • perinatalis állapotok
  • krónikus obstruktív tüdőbetegségek
  • tuberculosis
  • kanyaró
  • közlekedési balesetek
  • légúti rákok

Megjelent: The Lancet

| betegségek, halálok, fejlődő, országok, táplálkozás, fertőző, betegségek, érrendszer
2002-07-31 18:32:49
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop