Debreceni mentőhelikopter kényszerpihenőn

mentő, helikopter, mentőhelikopter, légi mentés, , mentÅ‘, mentÅ‘helikopter | Népszabadság   Népszabadság
A kelet-magyarországi helikopteres mentőszolgálat fennmaradása érdekében levélben fordult Gógl Árpád egészségügyi miniszterhez dr. Szép Imre, a Hajdú-Bihar megyei mentőszervezet vezető főorvosa. A kelet-magyarországi megyék sürgősségi betegellátását 1995. augusztus 1-jétől kezdve egy orosz tervezésű, lengyel gyártmányú MI-2-es helikopter segíti. A műszaki engedély 1300 repült üzemórára szól, így mától egyelőre szünetel ebben a megyében a légi mentés. Az ok: a helikopter lengyelországi felújítása tovább nem halasztható, és az ehhez szükséges pénz előteremtéséhez kért miniszteri segítséget a hajdú-bihari mentőszervezet vezető főorvosa.

Debreceni repülőtér. Csütörtök reggel 9 óra 17 perc. A mentőszolgálat helikoptere útnak indul. Húsz perc múlva Karcagon, a helyi kórház mellett, egy lakótelep füves területén száll le. A légi jármű tizenhárom perc elteltével egy idős, szívbeteg asszonnyal, a 76 éves kunhegyesi Cs. Mihálynéval visszaindul Debrecenbe. Életmentő műtétre van szükség: a helikopter 10 óra 15 perckor száll le a Debreceni Orvostudományi Egyetem szívsebészeti klinikája mellett. Fülöp Sándortól, a mentőhelikopter pilótájától megtudom: Debrecenből Nyíregyháza 20, Miskolc 34, Szolnok 44, Szeged pedig 68 perc alatt érhető el. A pilóta statisztikái szerint 1995. augusztus 1-je óta 250 esetben szálltak fel, hogy életet mentsenek: a februári rendkívüli havazás idején vesebetegeket szállítottak sürgős kórházi kezelésre. A pilóta szerint a mentések száma ennek a többszöröse lehetne, de az Országos Mentőszolgálat által kifizetett kerozinból ennyire futja.

- Előfordult, hogy Budapestre és Pécsre repültünk inkubátoros újszülöttekkel, akik nyitott szívvel jöttek a világra. Az orvosok szerint ha két órán belül a műtőbe ér a gyerek, komplikáció nélkül elvégezhető a műtét. A budapesti gyermekszívsebészetre 65 perc Debrecenből az út.

- Ha nem lesz helikopter, mi történik majd az ilyen problémával született kelet-magyarországi újszülöttekkel? - kérdezi tanácstalanul a pilóta.

A debreceni mentősök már régóta érzik azt, hogy kevés a havi tíz légi üzemóra. A megyei mentőszervezet vezető főorvosa és a pilóták sorra járták a vállalkozásokat, hogy szponzorokat keressenek, de sajnos kevés adományt kaptak. Egy gyógyszergyár és egy gázszolgáltató cég adott jelentős pénzt a mentésre. Akadt néhány névtelen adakozó is. A mentősöktől megtudom: volt olyan adományozó, aki egy borítékban 5000 forintot leadott a portára, és csak annyit mondott: "Ezt a légi mentésre adom."

A helyi napilapban 1996-ban és 1997-ben többször megjelent egy hirdetés, amely szerint fejenként 2000 forintért tízperces éjszakai panorámarepülésre mehetnek az érdeklődők a mentőhelikopterek pilótáival. Abban bíztak, hogy így talán pénzhez jutnak az üzemeltetéshez. Igaz, csak 200 ember jelentkezett, de így is összejött két szolnoki légi mentés ára - mondja Fülöp Sándor.

A pilóta elkeseredik, amikor a jövőre gondol. Azt mondja, egy ideig most nem repül a mentőhelikopterrel.

- Tudja, az elmúlt időszakban többször is olvastam a lapokban az egészségügyi miniszter nyilatkozatát. Ő kijelentette: a legfontosabb a sürgősségi betegellátás fejlesztése. A légi mentés elsorvasztása azonban nem ezt jelenti!

Hajdú-Bihar megyében kilenc mentőállomás van. Még hat-nyolcra volnaszükség ahhoz, hogy - megfelelő járművekkel felszerelve - mindenhová eljussanak a riasztástól számított 15 percen belül - mondja Szép Imre. Mivel a megyének vannak olyan területei, ahová szükség esetén 30 percen belül sem érkezik meg a mentőautó, elengedhetetlenül fontos a légi mentés. Ezért kértem sürgős segítséget a minisztertől - tudom meg a Hajdú-Bihar megyei mentőszervezet vezető főorvosától.

Az Országos Mentőszolgálat - amely az országban a hajdú-biharin kívül három mentőhelikoptert üzemeltet - havi tíz, úgynevezett repült órára adott üzemanyagot. Bizonyos esetekben az életben maradás egyetlen lehetősége az, ha a betegért mentőhelikopter érkezik. A mentőállomások diszpécserei - a szolgálatvezető főorvosokkal konzultálva - döntötték el, hogy helikoptert vagy mentőt küldenek az életveszélyben lévő betegért. A helikoptert elsősorban a járművel nehezen megközelíthető településekre irányították: Hajdú-Biharban ezek közé tartozik például Fülöp, Nyíracsád, Hortobágy és környéke, továbbá Polgár.

A főorvostól megtudom, hogy a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat korábban évről évre kétmillió forinttal támogatta a légi mentést. Ugyanennyit adott Debrecen városa is, valamint ingyen rendelkezésre bocsátott a mentők és a pilóták számára két helyiséget a tulajdonában lévő repülőtér területén. Rossz hír, hogy a debreceni önkormányzat fideszes többségű közgyűlése erre az évre már nem szavazta meg a kétmilliós támogatást.

A debreceni mentőhelikopter a számítások szerint ma teszi meg utolsó előtti útját. Már csak néhány üzemóra marad benne, ami ahhoz elég, hogy a lengyelországi gyárban landoljon.

A hajdú-bihari mentőszervezet vezető főorvosának levele nyomán azt kérték az Egészségügyi Minisztériumból telefonon, hogy írják össze Debrecenben, mennyibe kerül a helikopter felújítása.

Összeírták: 80 millió forintba.

| mentő, helikopter, mentőhelikopter, légi mentés,
2002-07-10 13:48:10

Web Design & Development Prowebshop