Járványt okozhatnak a dögkutak

állati hulladékok, dögkút, fertőzés, dögkút | Népszabadság   Népszabadság

Magyarországon legalább tízezren rendszeresen esznek a dögkutakból származó húsból - valószínűsítik a becslések. Hogy valójában mennyi dögkút lehet, arról ma egyetlen hatóság sem tud számot adni. Bár július elsejétől az új állat-egészségügyi szabályzat a korábbinál szigorúbban rendelkezik majd az állati hulladékok ártalmatlanításáról, a dögkutakat az EU-konform jogszabály sem tervezi megszüntetni.

Néhány héttel ezelőtt Zala megyében döghúsból főzött pörköltet evett, majd meghalt egy hatéves kisfiú. Az országban nem először fordult elő ilyen eset. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak azt nyilatkozta: legalább tízezerre tehető azok száma, akik több-kevesebb rendszerességgel esznek a dögkutakból származó húsból. (A dögkutakat elhullott állati tetemek elhelyezésére használják. Általában földbe süllyesztett, több méter mély, betonból, kőből készített építmény. Legkisebb távolsága lakóépületektől, vízkivételi helytől 250 méter.)

A nyomor főként romákat kényszerít arra, hogy a dögkutakból szerezzenek élelmet, de tudomása szerint a szegénytelepeken élő nem cigány nincstelenek is elfogadják a kétes eredetű húst.

A roma politikus már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy súlyos járványokat okozhat a romlott hús fogyasztása. Ám az, hogy egy ilyen eset halállal végződött, Horváth Aladárt is megdöbbentette. Áttanulmányozva az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei intézeteinek éves jelentéseit, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) talajhigiénés osztályának helyettes vezetője, dr. Szabó Zoltán azt mondja, feltehetően javasolják majd az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak, hogy jövőre a dögkutak kérdése legyen az ÁNTSZ kiemelt feladata. Jelenleg nincs összesített nyilvántartás ezekről.

Dr. Szentgyörgyi Ildikó országos tiszti főorvos azt mondja, a dögkutak ellenőrzése az ÁNTSZ feladata is, csakhogy egyetlen jogszabály sem írja elő, hányszor, mikor kellene a szolgálatnak ellenőriznie. A megyei intézetek éves jelentései csak arról számolnak be, hogy szaporodnak a gondok.

Az OKI információi szerint Baranyában bezáratták a mágocsi dögkutat. Bács-Kiskun megyében a kutak egyharmadánál találtak üzemeltetési hiányosságokat. A somogyi húspépüzem működését már 1995-ben felfüggesztették, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében az állati fehérjét előállító és az állati tetemek szállítását végző üzemek bezárása után több helyütt, így Karcagon és Kunszentmártonban is úgy döntöttek az állattartók, hogy maguk állítanak elő húspépet az elhullott állatokból.

Zala megyében csaknem 150 dögkút működik, Békésben több mint 25. Szabolcs-Szatmár-Beregben a hagyományos dögkutakat már felszámolták, négy-öt falu közösen tart fenn zárható fémkonténereket. Ezekbe gyűjtik az elhullott állati tetemeket, amelyeket az Állati Takarmányt Előállító Vállalat (ÁTEV) Rt. szállít el és dolgoz fel. Győr-Moson-Sopronban évek óta nem okozott gondot a dögkutak működése. Ez javarészt annak az eredménye, hogy a környéken Gönyűn és Bábolnán is szakszerűen üzemeltetett fehérjefeldolgozó létesült. Az őket ellenőrző állategészségügyi állomás és az ÁNTSZ egyszer sem talált jelentős szabálytalanságokat.

Dr. Papp Elemér Zala megyei tiszti főorvos szerint nem lehet megakadályozni, hogy bizonyos emberek időnként húst vigyenek el a dögkutakból. Ezt állítja dr. Landy Tamás, a Veszprém megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatóhelyettese is. Mint mondja, Veszprémben szögesdróttal körbevett és kutyával őrzött területről is vittek el állati tetemeket. Az elhullott állatokat Zalában egyébként használt gázolajjal locsolják le, hogy megakadályozzák a lopásokat.

Az FM állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályvezető-helyettesétől, dr. Juszku Istvántól megtudtuk: a földművelésügyi miniszter már aláírta, és július elsején lép hatályba az állat-egészségügyi törvény végrehajtási rendeletét jelentő állat-egészségügyi szabályzat. Ez EU-konformmá teszi az állati hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos hazai gyakorlatot. Mint mondta, Európában vagy elégetik, vagy hőkezeléssel feldolgozzák az állati tetemeket, de elfogadott megoldás maradt a tetemek elásása, elemésztése, azaz a dögkút alkalmazása is.

Régebben a dögkutak az állattartó telepek tulajdonába tartoztak, azok őrzéséről is a termelőszövetkezetek gondoskodtak. Manapság, ha van is a dögkutaknak őrzője, az étel reményében gyakran megfélemlítik az őrt a nehéz körülmények között élő helyiek.

Az önkormányzati törvény később a települések feladataivá tette az állati hulladékok ártalmatlanítását. Dr. Orbán László, a Fővárosi Közterület-felügyelet Illatos úti állat-egészségügyi telepének helyettes vezetője azt mondta, a tetemek elszállításáért a tulajdonosnak kell fizetnie, a fővárosban azonban a lakásokban és a közterületeken elpusztult kisállatok elszállítása ingyenes.

| állati hulladékok, dögkút, fertőzés
2002-07-10 10:30:32


Web Design & Development Prowebshop