Hirdetés

Az orvost nem elbocsátani, megfizetni kell

kamara, egészségügy, orvos, hálapénz, Magyar Orvosi Kamara |

Népszabadság   Népszabadság

Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint az az egészségügy legnagyobb baja, hogy a gyógyításra fordítható összeg vásárlóértéke ma már csak a fele az 1989. évinek. Azt mondja, a politikusoknak dönteniük kell: az-e a jó kórház, amelyik kevés pénzből is megél, vagy amelyik meggyógyítja a betegeket.

- Részt vett az orvosegyetem szakszervezete által szervezett júliusi kétórás munkabeszüntető akciójában?

- Az összes klinikai dolgozó részt vett benne, így magam is. Kétórás késéssel kezdtem el a járóbeteg-rendelést.

- Pedig ön akkoriban a kamara nevében elutasította a tiltakozásnak ezt a módszerét.

- Nem utasítottam el. Az volt a véleményem, hogy a klinikák dolgozóinak joguk van a tiltakozásra, ha elkerülhetetlen. A kamara elnöksége viszont nem tartotta szerencsésnek a tiltakozás e formáját. Azt azonban nem vitatta, hogy valamilyen módon fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egészségfinanszírozás elégtelen, és ezen belül az orvosi bérek tarthatatlanulalacsonyak. Egy olyan kifejezetten magasan kvalifikált emberekből álló köztestületnek, amilyen a Magyar Orvosi Kamara is, nem lehet módszere az erőszak. A problémákra racionális megoldást kell találni. Például a politikának, a döntéshozóknak mielőbb dönteniük kell arról, hogy fontos-e a társadalom orvosi ellátása. Ha igen, akkor fizessék meg jobban az orvosokat.

Mások megkapták- A politika válasza egyértelműnek tűnik: a feladat fontos, de tessék a meglévő pénzből megoldani. Eddigi nyilatkozataiban kategorikusan elutasította, hogy az orvos munkája során azt is mérlegelje, hogy mibe kerül a terápia.A kormányzat talán éppen amiatt, hogy az orvosok nem törődnek a költségekkel, arra készül, hogy csak szigorú szakmai útmutatók alapján finanszírozza az ellátást. Nem tart-e attól, hogy ezzel kollégái elveszítik a gyógyítás szabadságát? Nem volna egyszerűbb, ha maga az orvos korlátozná tudatosan a költségeket?

- Nem tudom pontosan, hogy ez a bevezetendő útmutató mit jelent. Azt viszont igen: ahhoz, hogy mindenki ugyanazt a terápiát nyújtsa, előbb a betegeket és a betegségeiket kellene egyformává tenni. Egyébként meg a kórházban dolgozó orvosokat arra sarkallja a pénz hiánya, hogy a gyógyító munka fölé helyezzék a financiális érdekeket. Azzal még nem ásom alá a doktorok szabadságát, ha azt mondom, kapjanak több fizetést. Ez pedig politikai szándék kérdése. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi béradatai szerint az év első felében az úgynevezett költségvetési területeken a bérnövekedés átlagosan 20 százalékos volt. A honvédségés még néhány más ágazat alkalmazottainak a bére 30 százalékkal növekedett. Az egészségügyieké 12 százalékkal. A kamara most kísérletet tesz arra, hogy rávegye a pénzügyminisztert: a következő költségvetési bérrendezéskor az egészségügy kapjon legalább húsz százalékot. A miniszterelnök azt nyilatkozta tavasszal, hogy a gazdaság teljesítőképessége éppen az idén érte el az 1989-es értéket. Az egészségügyben a finanszírozás vásárlóértéke éppen fele az 1989. évinek. Miért kellene ennek így maradnia?

- Milyen eredménye lett annak, hogy a nyáron tárgyalásokat kezdeményeztek a pénzügyminiszterrel?

- Írtunk egy levelet, amelyben személyes találkozót kértünk, mert a Magyar Orvosi Kamara kevesli azt az összeget, amelyet jövőre az egészségügyre szánna a pénzügyi kormányzat. Véleményünk szerint minimum 70 milliárd forint pluszpénzre van szükség az orvosi bérek rendezésére. További 30-40 milliárd forint pedig az elhasználódott műszerek és gépek pótlására kell. A napokban küldtünk egy újabb levelet, amelyben emlékeztetjük Járai Zsigmondot, hogy az előző írásunkra nem válaszolt.

- Ha megint kimaradnak a rendkívüli béremelésből, mit tehetnek? Hiába tiltakoztak a háromszázalékos elbocsátás ellen, végül is megtörténik. A költségvetéshez tartozó intézményekben jövőre további ötszázalékos létszámcsökkentésre lehet számítani. Arról pedig még becslés sincs, hogy milyen mértékű elbocsátásokkal járhat, ha a pénzügyi tárca által javasolt 2,85 százalékos béremelést az intézmények igazgatói a kívánt mértékűre próbálják majd emelni.

- Az ötszázalékos létszámleépítés nyilván nem érinti az egészségügyet. Nem is érintheti, amikor a magyarországi nővérek száma ötöde az európai átlagnak. Az orvosi létszám az európai átlag körül van. Pótolni kell a hiányzó nővéreket, az adminisztrátorokat.

- Az OECD adatai szerint viszont sok az orvos, ezért korlátozni kellene a hazai orvosképzésben részt vevők számát.

- Nem tudom, mit jelent az, hogy túl sok orvos van Magyarországon. Ez értelmezhetetlen számomra, amikor éppen annyi van, mint Svájcban. Lehet, hogy Svájcban van túl sok? Ha a betegellátással közvetlenül foglalkozók számát tekintjük, inkább orvoshiányról beszélhetünk.

- Az év elején Gógl Árpád egészségügyi miniszter megbízott egy tudományos bizottságot, vizsgálja meg a paraszolvencia jelenségét. Ha a hálapénz megszüntetésére kísérletet tesznek, az először az orvosi elitnek okoz majd sérelmet. Van már arra valamiféle ötlete, hogyan fogja az elit ellenállását a kamara elnökeként megtörni?

- Ha a hálapénz fölszámolása belső feszültséget okoz az orvostársadalomban, azt nem a kamara elnökének kell majd megtörnie. Ez a miniszter feladata lesz, mert a bizottságot ő bízta meg. Hálapénz nélkül az egészségügy ma nem tudna működni. Egy orvos kezdő fizetése 30 ezer forint, de azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy ezt a hálapénzzel is ki tudja egészíteni, például egy kezdő mérnök 130-300 ezer forintos bérére. Ha az orvos megfelelő fizetést kapna, a paraszolvencia rövid idő alatt magától megszűnhetne.

- Biztos ebben?

- Sem a beteg, sem az orvos nem érdekelt a hálapénzben. Az orvos nem a hálapénz arányában, hanem morálja, orvosi esküje alapján végzi a munkáját. Mint a kamara elnöke, bízom is ebben a morálban. De próbáljon meg kívülállóként gondolkodni: egyáltalában nem lenne csoda, ha a társadalom aggódna. Hiszen mindenki úgy gondolhatja: ha ilyen gyatra módon fizetik meg azokat, akik az életemért küzdenek, lehet, hogy éppen az én esetemben következik el az a kritikus pont, amikor ez a küzdelem sikertelen marad.

Beteg és tarifa- A társadalom már aggódik, ezért, ha tud, fizet. A hálapénz-csökkentés egyik módszere az lehetne, ha egy független szervezet ellenőrizné, hogy a beteg valóban azt az ellátást kapta-e, amire szüksége volt. Ön szerint kit fogadnának el ebben a szerepben az orvosok?

- Az orvosok leginkább orvosokat fogadnak el szakmai ellenőrként. Az kétségtelen, hogy mielőbb létre kell hozni a gyógyító intézményeknek egy olyan felügyelő bizottságot, amelyben a társadalom széles rétegei képviseltetik magukat, és a tulajdonos önkormányzatok küldöttei is tagjai lehetnek. Ma csak azt ellenőrzik, hogy mennyi pénzt kap az intézmény, de arra már senki sem figyel, hogy mennyire hatékonyan használja föl. Elvileg az a kórház, amelyiknek elég a kevés pénz, kap egy jó pontot akkor is, ha a betegei meghalnak. Ebben a rendszerben senki sem azt vizsgálja, hogy a gyógyítás eredményes-e.- Az egészségpolitika éppen most cseréli le a biztosítási alapú járulékfizetést adóalapúvá. Az orvostársadalom szempontjából melyik a jobb járulékbeszedési rendszer?

- Az orvosoknak az a jó, ha a kiemelkedő teljesítményt meg lehet fizetni. A privatizált környezetben az orvos sem élhet csak közpénzből folyósított jövedelemből. A kamara olyan biztosítási rendszert támogat, amelyben a betegnek van lehetősége megválasztani az orvost és az őt ellátó intézményt is. A gyógyítónak pedig lehetőséget ad arra, hogy maga szabja meg saját tarifáját a biztosítóval szemben. Európa államaiban az orvosoknak megvan a lehetőségük arra, hogy a magánbiztosítási rendszereken keresztül külön jövedelemhez jussanak, az egyébként magas állami fizetésük mellett.

Járható út- Néhány héttel ezelőtt a miniszterét bírálta, hogy nem képviseli eléggé a kormányzaton belül az ágazat érdekeit. Önről hasonlóan nyilatkozott a Szabolcs megyei kamara elnöke. Végül is ki képviseli jól az egészségügyet?

- Nem bíráltam a minisztert, csak azt mondtam, hogy a tárcának nem sikerül megfelelő kormányzati elfogadásra találnia. Nem biztos, hogy ez a miniszter hibája. Nem ülök ott a kormányülésen, de azt látom, hogy az eredmény kiábrándító. A szabolcsiak azt mondják, hogy a kamara képviselő-testülete és az országos elnökség is alkalmatlan. Ez az ő véleményük. Ehhez nincs mit hozzáfűzni. Szerintem az, hogy a Magyar Orvosi Kamarát nem veszi komolyan a pénzügyi kormányzat, nem a kamara hibája.

- Bírálták orvostársai amiatt, mert az orvosok egy rétege éppen a kamara lobbizásának köszönhetően jut magánvagyonhoz a háziorvosi privatizáció során még azelőtt, mielőtt tiszta helyzet teremtődne a rendszer egészében?

- Nem bírálták a kamarát, de azt hiszem, hogy az orvosok öszszességében örülnek annak, ha legalább a háziorvosok jól járnak. Nem is a kamara ötlete volt praxisok megvásárlása, a testület csak megpróbált segíteni a szaktárcának, hogy az ötlet a gyakorlatban is működjék. A háziorvosi privatizációról szóló elképzelés még most is folyamatosan alakul. Ez az első olyan helyzet, amikor a rendszerbe tőke kerülhet. Ezért a kamara azt is reméli, hogy ez az út folytatható, azaz adhatnak más területre is pénzt.

- A SOTE-n immár a második sztrájkra készülődnek. A kamara elnöke szerint ebben a konkrét esetben kinek kellene a zsebébe nyúlnia, hogy a feszültség enyhüljön?

- Azt nem tudom, de szerintem a SOTE dolgozói eléggé jó munkát végeznek, joggal illeti meg őket az országos átlagnak megfelelő emelés.

kamara, egészségügy, orvos, hálapénz, Magyar Orvosi Kamara

2002-07-10 14:47:41

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop