Fejére zuhant a szomszédos ágy melletti infúziós állvány. Ezért halt meg hét éve egy idős hölgy egy pesti kórházban. Akkor az eset kuriózumnak számított, ellentétben a szülészet és a sebészet körében elkövetett orvosi műhibákkal, amelyek már-már tipikusak. Az orvosok azonban ritkán ülnek a vádlottak padjára, jobbára polgári peres ügyekben dönt a bíróság. Ez utóbbiakban viszont egyre többször.

Magyarországon 123 éve ismert az orvosi műhiba fogalma: az 1876. évi 14-es törvénycikk mondta ki először, hogy az orvosi működés szabad, egyetlen korlátja a műhiba. Abban az évben alakult meg az ügyvédi kamara is, amely néhanapján képviselte a felpereseket az orvosok elleni perekben. Már akkor sem sok sikerrel. Napjainkban a polgári bíróságok előtt több száz kártérítési per folyik. Öt-hat évig is húzódnak. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon évente 40-50 újabb ügyet tárgyalnak, a perek kilencven százaléka nem zárul le első fokon - tájékoztat dr. Sándor Zsuzsa bíró, a Fővárosi Bíróság szóvivője. A perek többségét a károsultak, illetve hozzátartozóik nyerik meg.

Dr. Salamon Ferenc, a SOTE-t képviselő ügyvéd szerint mind többen indítanak kártérítési pert a gyógyintézetek ellen. Úgy véli, hogy az esetek egy részében puszta pénzszerzési szándék figyelhető meg. A SOTE klinikái ellen jelenleg 35 per folyik, a befejezett ügyek zömében a gyógyintézet került ki győztesen. Dr. Sándor Zsuzsa viszont úgy látja, hogy az utóbbi időben nem nőtt a pereskedési kedv. Hasonlóan vélekedik a műhibaperekre szakosodott ügyvédi iroda egyik munkatársa, dr. Simon Tamás is, aki szerint a felek inkább peren kívül igyekeznek megegyezni.

- 1994-1995 óta a károsultak, illetve hozzátartozóik egyre több pert nyernek a gyógyintézetekkel szemben. A kialakult bírói gyakorlat ismeretében a kórházakért helytálló biztosítók, a gyógyintézetek és a felperesek a többéves procedúra helyett a legfeljebb 3-4 hónapot igénybe vevő peren kívüli egyezségre törekednek. A megegyezés valamennyi félnek kedvező; a biztosítóknak rövidebb ideig kell kártartalékban tartaniuk a fizetendő összeget, a károsultak rövidebb idő alatt pénzükhöz jutnak, no és a kórháznak is megéri, mert az egyezségnek többnyire része, hogy nem kerül nyilvánosságra az ügy - tájékoztat dr. Simon Tamás.

Nem ritka a tragikus műhiba

Több száz kártérítési per folyik a polgári bíróságokon

A legtöbb per a szülészet-nőgyógyászathoz és a sebészethez kötődik - mondja dr. Simon Tamás. "Típusüggyé" vált, hogy az orvos a túl nagy magzat esetében császármetszés helyett hagyományos módon vezeti le a szülést, miközben idegkárosodást okoz a babának. Ugyancsak a tipikus hibák közé sorolandó, hogy idegen testeket - törlőkendő, kisebb-nagyobb fémlemez, fogó - bennfelejtenek műtét közben a betegben, ezek esetenként károsodást vagy halált okoznak. Egy idős emberben műtét közben bennfelejtettek egy fogót, ez lezárta a beleket, a beteg bélelhalásban elhunyt. Egy másik peres ügyben a bennfelejtett fémlemez inkontinenciát okozott.

- A műhibák 70 százaléka nem abból adódik, hogy az orvos hibázik - vélekedik Simon Tamás -, hanem abból, hogy nem megfelelő az egészségügyi háttér. Elavultak a felszerelések, nem jut elég pénz korszerű diagnosztikai eszközre vagy megfelelő utógondozásra. Sokszor tökéletesen sikerül a műtét, az utógondozás során kap fertőzést a beteg. Az is előfordul, hogy azért nem ismernek fel időben bizonyos betegségeket, mert a kórháznak nincs pénze műszerekre. A gyógyintézetek felszereltsége Kelet-Magyarországon rosszabb, mint a nyugati országrészben, ebből adódóan ott több hiba fordul elő.

Plasztikai műtéttel akarta esztétikusabbá tenni szülés után megereszkedett kebleit egy fotómodell. A gyógyintézet orvosa helyi érzéstelenítés mellett ültette be a hölgynek a szilikonbetéteket, a beavatkozás után egy órával hazaengedték. A beteg még aznap este belázasodott, a jobb mellében erős fájdalmat érzett. Az orvos szakértői vélemény szerint sebfertőzést kapott, ezért a szilikonbetéteket el kellett távolítani. A gyógyintézet elleni per most is folyik.

Jóléti jogviták- Hosszú éveken át a tragikus műhibák - lebénulás, haláleset - kerültek a bíróság elé. Ha valaki azzal fordult a testülethez, hogy nem úgy sikerült az arcplasztikája, ahogy szerette volna, nem vették komolyan - vélekedik dr. Simon Tamás. Mára változott a helyzet. Egyre több a magánklinika, feltehetőleg egyre több esetben jelentkezik majd a kártérítési igény. Az ügyeket azonban ketté kell választani. Van, aki azért fordul bírósághoz, mert nem olyan a műtét eredménye, mint amire számított. Sokszor azonban elfertőződnek a beavatkozások, ami az egynapos sebészet legnagyobb veszélye. Ezek lesznek a jövő úgynevezett "jóléti műhibái".

Amennyiben a bíróságok megállapítják a gyógyintézetek kártérítési felelősségét, úgy vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére kötelezik őket. A felelősség akkor állapítható meg, ha az orvos szakmai hibát vétett - ecsetelte Sándor Zsuzsa. A megítélt vagyoni kár a bizonyítástól függően pár ezer forinttól tízmillió forintig terjed. A nem vagyoni kártérítés körében a bíróság figyelembe veszi, hogy mennyire változott meg, illetve nehezült meg a felperes életvitele. Ebben a kategóriában a Fővárosi Bíróság gyakorlatában 400 ezer és egymillió forint között mozog a megítélt összeg. Simon Tamás arról számolt be, hogy egy-egy halállal végződő műhibánál általában 3 millió, egyéb maradandó károsodás esetén 5 millió forintot ítél meg a bíróság. Az összeg nagysága attól is függ, hogy mikor történt az eset, hiszen az akkori árakat kell alapul venni. Egy 42 éves hölgy például a rossz altatás miatt 100 százalékos agykárosodást szenvedett, 20 millió forint feletti összeget ítéltek meg a javára.

Akadnak hosszú évek óta húzódó perek, amelyekben az összeg nagyságát még mindig nem sikerült eldönteni. H-né J. Margit 1991 augusztusában, ikerfiainak szülése után három nappal meghalt. Az asszonynál a császármetszés alatti altatás közben a savas gyomortartalom belehelése kétoldali vérzéses tüdővizenyőt idézett elő. A bíróság már megállapította a Schöpf-Mérei Ágost Kórház kártérítési felelősségét, az összegről azonban még folyik a vita.

Orvos a vádlottak padjánRitkábban fordul elő, hogy egy-egy orvost vagy az ápolószemélyzet valamelyik tagját büntetőjogi felelősségre vonják. A büntetőjog az orvosi műhibákat a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés körében értékeli. A Btk. szerint ezért a bűncselekményért felel az az orvos, aki szakmája szabályait gondatlanul vagy szándékosan megszegi, s ezzel a beteg életét, testi épségét, egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki.

Néhány éve egy kórházban egy csecsemőnél hörgőtükrözést végeztek. Az altatás megkezdése után a csecsemő elkékült, s megállt a szíve. Kiderült, hogy az oxigénpalack helyett szén-dioxidpalack került az altatógépre. A téves palackot a műtős szerelte fel, a műtőasszisztens e munkát nem ellenőrizte, az orvos pedig - akinek ugyancsak naponkénti feladata volt az altatógép ellenőrzése - ezt szintén nem tette meg a műtét előtt.

A büntetőjogászok szerint a szándékos szabályszegés szinte kizárt. Az is csak elvétve esik meg, hogy egy orvos gondatlanságból nem ismeri fel, hogy mit kell tennie. Inkább az a jellemző: a gyógyító tudja, hogy az adott helyzetben mi a teendő, ám nem ismeri fel, hogy "adott helyzettel" áll szemben. Például tudja, hogy a műtéti berendezéseket operáció előtt neki is ellenőriznie kell, ezt mégsem teszi meg, s ebből lesz a baj. Ez történt a fent említett esetben is.

- Nincs adat arról, hogy évente hány büntetőeljárás indul orvosok ellen, ugyanis az eseteket a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés körében tartják nyilván, amibe a vadászbaleset vagy más foglalkozással kapcsolatos tett éppúgy beletartozik, mint az orvosi tevékenység. Az e körben vizsgált bűncselekményeknek csupán 15-20 százalékát követik el orvosok. A fővárosban évente 5-8 ügyben születik jogerős ítélet - mondja Sándor Zsuzsa, és hozzátette: a bírói gyakorlat szerint a büntetőügyek többsége felmentéssel végződik, mert nehéz a bűnösséget bizonyítani. A foglalkozási szabálynál akkor egyértelmű, hogy az illető szabályt szegett, ha egy foglalkozásnak írott szabályai vannak. Az orvosoknál nincsenek írott szabályok, csupán az etikai kódexet és a gyógyítási gyakorlatot lehet az elbírálásnál alapul venni.

A bűnösség megállapításához az is elengedhetetlen, hogy a szabályszegés okozati összefüggésben álljon a halállal vagy károsodással. A diagnózisban való tévedés önmagában nem műhiba. Ha azonban a tévedést az orvostól elvárható gondosság hiánya okozta, a büntetőjogi felelősség megállapítható.

Felmentéssel végződött annak az orvosnak a büntetőügye, akit azzal vádoltak, hogy elmulasztott szemfenékvizsgálat miatt halt meg egy kisgyermek. A kisfiú 1994. október 22-én játék közben elcsúszott a szőnyegpadlóra tett gesztenyén, s beverte a fejét. Nyűgössé és aluszékonnyá vált, reggel magas lázzal ébredt. A felelősségre vont orvos különféle vizsgálatokat végzett, amivel kizárta az agyhártyagyulladást, majd elküldte a gyereket CT-re. A kisfiú december 7-én meghalt. Az orvosnak azt rótták a terhére, hogy elmulasztott szemfenékvizsgálatot végezni, holott azzal megelőzhette volna a bajt. A bíróság szerint ugyanakkor az adatok azt igazolják: a kisgyermek nem mutatott olyan tüneteket, amelyek alapján szükség lett volna erre a vizsgálatra. A legszomorúbb az egészben az, hogy a vizsgálatot akkor sem lehetett volna elvégezni, ha indokolt lett volna: a Madarász utcai kórházban nem volt szemészorvosi ügyelet.

Felmentettek és kizártak- A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságaihoz évről évre egyre több panasz érkezik. Míg öt évvel ezelőtt háromszázan tettek bejelentést, addig tavaly már több mint ezer ember jelentett be sérelmesnek tartott eljárást vagy magatartást - tájékoztatott dr. Poczkodi Sándor, a MOK országos etikai bizottságának elnöke. Nem etikus magatartás, valamint a foglalkozási szabályok megsértése miatt a kamara megrovásban részesítheti az orvost, és a minimálbér legfeljebb tíz hónapig terjedő összegének megfelelő pénzbüntetésre ítélheti. Az etikai bizottságnak arra is lehetősége van, hogy 1-6 hónapig felfüggessze a vétkes orvos kamarai tagságát. Ez gyakorlatilag a praktizálástól való eltiltást jelenti, hiszen csak az orvos végezhet gyógyító tevékenységet, aki tagja a szakmai kamarának. A legsúlyosabb esetben az orvost kizárják a kamarából, erre azonban csak a büntetőbíróság elmarasztaló ítéletét követően van lehetőség. Az etikai bizottságok leggyakrabban megrovásban részesítik az orvost. Így történt például abban az esetben, amikor a gyógyító rossz receptet írt fel a betegének. A páciensnek szerencsére nem lett semmi baja. Ritkán, de kizárás is előfordul. Ez történt abban az esetben, amikor az orvos természetgyógyászhoz küldte az addig általa kezelt beteg gyermeket, akinek állapota ezt követően romlott. Megyénként 3-8 orvos ellen folyik rendőrségi vizsgálat, ebből 2-3 ügy kerül büntetőbíróság elé.

- A megvádolt gyógyítók - főleg aneszteziológusok, műtősök és ápolók, akik többnyire az infúziót vagy az altatócsövet cserélik össze - többsége felmentő ítélettel távozik a büntetőbíróságról. Akit elítélnek, a bírói gyakorlat szerint többnyire pénzbüntetést vagy felfüggesztett szabadságvesztést kap. Letöltendő büntetést csak ritkán szabnak ki rájuk - tudtuk meg Sándor Zsuzsától.

Nincs jogi szentencia arra, hogy mit lehetne tenni az ilyen bűncselekmények megelőzése érdekében. Moravcsik és Sólyom, a két világháború közötti orvostan legkitűnőbb képviselői annak idején a következőképp fogalmaztak: " ... a hibák elkövetésétől leginkább megóvhatja az orvost szigorú etikai felfogása, a kötelességérzetéből és szakmája iránt való lelkesedéséből kifolyó gondossága, lelkiismeretessége és legjobb tudása."