Erősödő vita a bajai abortusz-ügyben

abortusz, per, magzat, kiskorú, kiskorú | Népszabadság   Népszabadság

A Népjóléti Minisztérium államtitkárának előzetes véleménye szerint nincs egészségügyi intézményi akadálya annak, hogy megszakítsák a tizenhárom éves dávodi kislány terhességét. Keller László lapunknak nyilatkozva megerősítette: ha a lány törvényes képviselője kéri, a terhesség megszakítható. A terhességmegszakításra abban a kórházban kerülhet sor, amelyhez a lánynak és édesanyjának bizalma van, s azt az orvost kérhetik fel, aki a kialakult helyzetben maga is elvégezhetőnek tartja a beavatkozást.

A szülész-nőgyógyász szakkollégium elnöke szerint a jelenlegi jogi helyzetben aligha van Magyarországon olyan nőgyógyász, aki elvégezné a beavatkozást. A MÁV- kórház képviselője viszont kijelentette, hogy az ügy tisztázása után azonnal készek elvégezni az abortuszt.

Az Országos Igazságügyi Tanács soron kívüli eljárást rendelt el, de a másodfokon illetékes Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke szerint ez sem jelent azonnali határozathozatalt. Ehhez az eljárásjogi előírások miatt legalább hét-nyolc napra van szükség, ám a beavatkozással nem szükséges addig várni, mert a bajai bíróság döntése a bírósági elnök szerint nem érvénytelenítette az abortuszengedélyt.

A kislány édesanyja tudósítónknak csak annyit mondott, ígéretet kaptak rá, hogy a beavatkozás elvégezhető. Mint miskolci tudósítónk megtudta, a borsodi megyeszékhelyen tavaly decemberben már volt egy hasonló ügy. A bíróság ott a terhesség megszakításának engedélyezése mellett döntött. A 16 éves állami gondozott lány magzata védelmében Miskolcon is az Alfa Szövetség emelt szót. Boós Tibor ügyvéd ugyanazokat a jogi módszereket alkalmazta, mint később Baján. A lány az infúziós abortuszt félbeszakítva megszökött a kórházból, de hat héttel később elvetélt. Borsodban egyébként négy esztendeje egy tizenegy éves kislány is szült, gyermeke nevelőszülőknél él.

Egy terhességmegszakítás stációi

P. Katalin bújik a világ elől. A 13 éves dávodi kislány - most, hogy abortusza magánügyből közüggyé emelkedett - senkivel sem akar találkozni. Édesanyja nem enged be a kertkapun, s csak annyit mond: ígéretet kaptak, hogy az abortusz mégiscsak elvégezhető. Abba már nem avat be, honnan ez az ígéret és mire épül. Inkább gyorsan elbúcsúzik tőlem.

A 2600 lakosú Bács-Kiskun megyei faluban, Dávodon mindenki hetek óta ismeri Katalin kálváriáját. A jól fejlett lány háromszor találkozott udvarlójával, egy 24 éves, bátmonostori, családos, kétgyermekes férfival. Együttlétük gyümölcse a nem kívánt terhesség. Katalin és édesanyja terhességmegszakítást kért. Az abortuszengedélyt meg is kapták, ám közben a bajai gyámhivatal magzatgondnokot nevezett ki. A gondnok pert indított a magzat megtartása érdekében. A perben - első fokon - a bajai bíróság Katalint gyermeke megszülésére kötelezte.

Itt tart most a nagy port kavart ügy.

A hét közepén Katalin terhessége túljut majd a tizenkettedik héten. Ettől kezdve már csak különlegesen indokolt esetben szakítható meg a terhesség. Erre van esély, hiszen a férfi bűncselekményt - megrontást - követett el, amikor a még gyermekkorú Katalinnal szexuális kapcsolatot kezdeményezett. Hogy a helyzet miképp fajulhatott idáig, azt egyre lázasabban vizsgálják az illetékesek. Petike József, Dávod polgármestere a következőket mondja:

- Katalin édesanyja azután jött be hozzám, hogy kiderült: az abortuszt nem végzik el a bajai kórházban, mert a gyámhivatal által kinevezett magzatgondnok bírósághoz fordult. Katalin édesanyja felháborodottan tiltakozott ez ellen, és nem értette, hogy milyen alapon avatkozik be családi életükbe a magzat védelmét mindennél fontosabbnak tartó Alfa Szövetség. Felhívtuk a bajai gyámhivatalt, és ők elismerték, hogy a magzatgondnok kinevezését nem előzte meg környezettanulmány. Ez azt jelenti, hogy így nem is lett volna joguk a magzatgondnok kinevezésére. Szóban azonnal tájékoztattak arról, hogy ezt a kinevezést visszavonják. Később ezt írásban is megerősítették.

Egyes vélemények szerint a magzatgondnok kirendelése indította el a bonyodalmakat. Széll Péter bajai polgármester elmondta: az önkormányzat fegyelmi vizsgálat keretében e héten megvizsgálja, hogy a gyámhivatal a magzatgondnok kinevezésekor szabályosan járt-e el. Ám e vizsgálattól, illetve a megbízás már említett visszavonásától függetlenül a miskolci dr. Boós Tibor hivatalosan még mindig magzatgondnoknak számít. Boós ugyanis megfellebbezte a megbízás visszavonását, és fellebbezéséről még nincs döntés. Így fordulhatott elő, hogy a magzatgondnok felperesként a bíróságon képviselhette a magzatot és pert nyert.

Katalin ügyvédje, dr. Várgedő Lajos szerint a bírósági ítélet valójában nem fosztotta meg Katalint az abortusz lehetőségétől. Várgedő hangsúlyozza, hogy a bíróság az abortusz iránti kérelmet hatálytalanította, nem magát a már megkapott abortuszengedélyt.

A bajai bíróság elnöke, dr. Wolf Béla értelmezése alapján viszont a bíróság ebben az esetben magát az abortuszt hatálytalanította. Az ítélet írásbeli indoklása a hét közepén készül el, így annak szakszerű elemzésére és megfellebbezésére csak azután lesz mód. Arra a megjegyzésre, hogy minden nap számít, Wolf Béla így válaszol:

- Mi is soron kívül tárgyaltuk az ügyet. Ha megérkezik a fellebbezés, a megyei bíróság is soron kívül kitűzi a tárgyalás napját.

A bajai kórház szülészetének osztályvezető főorvosa, dr. Bognár Zoltán úgy véli: Katalin abortusza mindaddig nem hajtható végre, amíg a jogi értelmezésben ekkorák a különbségek. Ugyanezt vallja a kórházigazgató, dr. Poór László is:

- A mi jogászunk is úgy foglalt állást, hogy nemcsak az abortusz iránti kérelem semmis, de az abortuszengedély is - avat be az intézet véleményébe a kórházigazgató. - Ennek ellenére állásfoglalást kértünk a népjóléti tárcától.

Azt azonban Poór László is elismeri: ha a tárca arra a megállapításra jut, hogy mégis elvégezhető az abortusz, akkor az nehéz helyzetbe hozza a kórház vezetését. Az igazgató mindezek után egy meglepő ténnyel ismertet meg:

- Katalin tulajdonképpen már áteshetett volna az abortuszon. Február 17-én megjelent a bizottság előtt és engedélyt kapott a terhességmegszakításra. De eltelt nyolc nap, ő nem jelent meg a műtétre, így az engedély érvénytelenné vált.

Hogy valójában Katalin miért nem élt az első engedéllyel, azt végül az abortuszbizottságok hivatali felettesétől, dr. Bohner József városi tiszti főorvostól tudom meg. E szerint Katalin, amikor másodszor kért abortuszra engedélyt, a védőnőnek arra a kérdésére, hogy korábban miért nem jelent meg, miért várt ennyi ideig, azt válaszolta: most döntött véglegesen.

- Lehet, hogy Katalin mégiscsak habozott, és volt egy időszak, amikor esetleg mégiscsak megtartotta volna leendő gyermekét? - kérdezem a tiszti főorvost.

-Erre nem tudok válaszolni - feleli Bohner József. - Annak azonban sehol sincs nyoma, hogy Katalin úgy nyilatkozott volna, a gyereket meg kívánja tartani.

| abortusz, per, magzat, kiskorú
2002-07-10 11:29:07

Web Design & Development Prowebshop