Bérszorzó 130 ezer dolgozónak

dolgozók, bér | Népszabadság   Népszabadság
Jövőre egy már elfogadott indítvány értelmében csaknem 130 ezer egészségügyi dolgozó a tervezett 8,25 százalék helyett 13 százalékos béremelést kaphat. A közalkalmazottak egy részére - így az orvosok, az ápolónők, a védőnők - számára ötszázalékos "minőségi bérszorzót" vezetnek be. A szükséges hat-hétmilliárd forintot az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk.

A parlament kedden véglegesíti azt a javaslatot, amely a közalkalmazotti bértáblában úgynevezett minőségi bérszorzóval a tervezett 8,25 százalékos emelésen felül öt százalékkal növeli meg a kórházi betegágyaknál dolgozó szakemberek, valamint a védőnők és a mentőszolgálatok munkatársainak járandóságát. A lépést az indokolja, hogy az 1998 óta nem változott közalkalmazotti bértáblát hozzáigazítsák az egészségügyben azóta megtörtént béremelésekhez. (Lásd a változást szemléltető táblázatunkat.) Ez a korrekció csak azoknak jelent tényleges jövedelemnövekedést, akiknek a béremelkedése 1999-ben nem érte el a 13 százalékot: becslések szerint a 210-220 ezer szakdolgozó közül ez 130 ezret érinthet. Az Egészségügyi Minisztérium elemzése alapján mindössze hat-hét kórháznak okozhat problémát a minőségi bérpótlék bevezetése: ezek jellemzően azok az intézmények, amelyekben az idén elmaradt a béremelés.

Ezek az adatok azonban vitathatók, mert az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) felmérése szerint augusztusig csak a szakdolgozók harmada kapott 13 százalékot elérő emelést, az ágazati átlag 9,7 százalékos volt. Az intézmények tizedében egyetlen fillérrel sem növelték a béreket.

Kökény Mihály (MSZP), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a bértábla korrekciója aligha vezet tényleges béremeléshez. A többletkiadás fedezetére szükséges hat-hétmilliárd forintot az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk, nem kapnak rá pluszforrást.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: a bérszorzó alkalmazása értelmezhetetlen a kórházak gazdasági vezetői számára. Az egészségbiztosító az intézményeknek az ellátott, azaz a meggyógyított betegek után fizet. Így, ha a bérszorzó arányában nem nő az egy esetre utalt pénz, akkor nincs is miből emelni a dolgozók bérét.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1999-es tanulmánya szerint az országos átlaghoz viszonyítva az egészségügyben dolgozók a legrosszabbul fizetett magyar alkalmazottak közé tartoznak. A kilencvenes években az ápolói fizetések a reálbérek ötödével csökkentek. Az orvosi jövedelmek még magasabbak az átlagbérnél, de míg a különbség 1994-ben 50 százalék volt, addig ma csak 25 százalék.

| dolgozók, bér
2002-07-10 15:14:06

Web Design & Development Prowebshop