"Nagyon komoly, karakteres kutató Günter Blobel, aki keményen megdolgoztatja az intézetében dolgozó fiatal munkatársait. Ő tudja magáról, hogy mit ér a szakterületén" - jellemezte a friss orvosi Nobel-díjast Udvardy Andor, az MTA Szegedi Biológiai Intézetének kutatója, aki szerint az amerikai szakember jogosan kapta meg az elismerést.

A molekuláris biológia fejlődése két nagy szakaszra bontható. Először a makromolekulákat kémcsőben vizsgálták, s így próbáltak meg új ismeretekhez jutni. Később már nem a kémcsőben, hanem magában a sejtekben elemezték a jelenségeket. A sejtek különböző részeiben különféle kémiai folyamatok zajlanak le, amelyek egymástól elkülönülten mennek végbe. Az elkülönítés nagyon hasznos, hiszen így egymást kizáró folyamatok is megtörténhetnek, de óriási probléma, hogy miként lehet az egyes fehérjéket a megfelelő helyre eljuttatni. Ennek az új típusú molekuláris sejtbiológiának a kialakításában volt óriási szerepe Günter Blobelnek. Ő fedezte fel ugyanis, hogy minden egyes makromolekulán van egy kis jel, egy rövid fehérjeszakasz, amely egyértelműen definiálja, hogy annak a molekulának a sejten belül hol a helye. Udvardy Andor szerint Blobel a molekuláris sejtbiológia egyik megteremtője.

A Nobel-bizottság méltán emelte ki: "Blobel kutatásai hozzájárulnak ahhoz, hogy a sejteket "fehérjegyárakként" használhassuk fel fontos gyógyszerek előállításához." Számos örökletes betegséget a fehérjék belső jelzéseinek és szállítási mechanizmusának a hibái okozzák. A németországi Waltersdorfban született kutató a New York-i Rockefeller Egyetemen dolgozik.