Kevesebb jut az egészségügyre, mint négy éve
A miniszter biztatónak tartja, hogy hosszú évek óta ez az első esztendő, amikor sikerült megőrizni az egészségügyre fordítható pénz reálértékét, de a követke
A választások közeledtével egyre nyilvánvalóbb, mely témák fogják uralni a politikai viták tartalmát a kampányban. Az egészségügy helyzetével kapcsolatos vélemények is politikai állásfoglalásokká válnak a következő hónapokban. Eggyel valamennyi szereplő tisztában van: az ágazat fejlődése az egész gazdaság fejlődésétől függ.
Korábban az egészségbiztosító a munkaadók és munkavállalók járulékbefizetéséből gazdálkodott, a pénz azonban a nagyvállalatok szétesésével, majd a kisebbek fizetésképtelenné válásával, a munkanélküliséggel egyre kevesebb lett. Így érthető, hogy az 1989-es 10 milliárdról, mára 260 milliárdra nőtt az öszszeg, amellyel tartoznak a biztosítónak.
Hogy érzékletes legyen a hiány nagysága: a legnagyobb hazai kórházban a szakdolgozók havi bruttó bére alig haladja meg a 30 ezer forintot, az orvosoké ennek a duplája. Megérthető tehát a szakszervezet folyamatos tiltakozása, a miniszterelnök is tarthatatlannak nevezte az egészségügyi bérviszonyokat. A kormányfő ugyanakkor kifejtette: felelőtlenség lenne gyors javulást ígérni. Tudhatja ezt a szakszervezet is, hiszen 1992-ben az akkori népjóléti miniszter megígérte már a betegellátáshoz szükséges pénz előteremtését.
Hat év telt el, s az egészségügy helyzete tovább romlott. Tavaly harmincöt kórház került a csőd szélére. Vitathatatlan, hogy az egészségügyi bérek emeléséhez és a gyógyításhoz szükséges eszközök beszerzéséhez további pénzforrásra van szükség. Kökény Mihály népjóléti miniszter ezért állítja, hogy az államháztartási reform kulcskérdése: hosszú távon milyen megosztást lehet kialakítani a közületi és a magánszektor között. A gondok megoldásáról akar tárgyalni a Magyar Orvosi Kamara is, a kormányhoz és a parlamenthez intézett felhívásában követelik, hogy március 19-ig jelöljék ki a tárgyalódelegációt, amely partnerük lehet az egészségügyi válság megoldását célzó feladatok meghatározásában. A kamara a tárgyalások eredménytelensége esetén az országos demonstrációtól sem riad vissza. A választások közeli időpontja és az, hogy az orvosi kamara elnöke egyben az ellenzéki Fidesz miniszterjelöltje, tagadhatatlanná teszi a felhívás politikai üzenetét.
Ami a politikai csatazajtól függetlenül is tény: az egészségügyön a reform eddig nem sokat segített. Az, hogy 100 ezer kórházi ágyból 85 ezer lett, nem oldotta meg a pénzhiányt. A betegek száma sem lett kevesebb. A statisztikából azonban nem maradhat ki az sem, hogy nyolc év alatt 800-ról 4600-ra bővült a hazánkban kapható gyógyszerkészítmények száma, a súlyos betegségben szenvedők gyógyszerköltségeit az egészségbiztosító fizeti, több mint 500 ezren pedig a közgyógyellátás keretében ingyen kapnak orvosságot.
Az elmúlt évek egyik leginkább elcsépelt zsurnaliszta fordulata: "beteg a magyar egészségügy". A választások közeledtével egyre többen közlik majd velünk, hogy ismerik a gyógymódot. Közülük kell kiválasztani, ki kuruzsló és ki igazi orvos.
2002-07-10 11:25:37