Üvegporcpótlás magyar módszerrel

üvegporc, Ortopédia, Traumatológia, üvegporc | Népszabadság   Népszabadság
Nem túlzás a jelző, világra szóló magyar találmány született a budapesti Uzsoki utcai kórház ortopéd-traumatológiai osztályán. Maga a módszer 1992. február 6-án vált klinikai gyakorlattá, ám mostanáig a nagyközönség előtt ismeretlen maradt, s ez már önmagában is kérdések sorát vetheti fel. Hangody László főorvos, az orvostudomány kandidátusa dolgozta ki az eljárást, amely lényegében térdízületi porcátültetés.

A térdízület legfontosabb része a terhelőfelszín, ezen nyugszik az állás, a járás. Ez az úgynevezett üvegporc, amely a mozgást teszi lehetővé. Sérülés és kopás miatt azonban folytonossági hiány alakulhat ki rajta, mint ahogyan az útburkolaton is keletkezhet gödör. Helyreállítására korábban is léteztek módszerek, de - ahogyan Hangody főorvos hangsúlyozza - csak részeredményeket hoztak. Az ízület alapvető jellemzője az üvegporccal borított csúszófelszín, amely reprodukálatlan szövetféleség, felnőttkorban nem regenerálódik. A szervezet igyekszik ugyan rostos porccal pótolni, de ez is csak hiányosan sikerül. Az eddigi műtéti technikák végeredménye szintén eddig terjedt.

Az utóbbi tíz-tizenöt évben rengeteg pénzért sejttenyészet, csont- és porchártya átültetésével, bioprotétikai eszközökkelkísérleteztek, de üvegporc minőségű csúszófelszínt egyik módszerrel sem tudtak létrehozni. Nyilvánvaló volt, hogy a hiányt a szervezet más területéről nyert szövettel kell pótolni, a térízület bonyolult domborzati felszínét büntetlenül azonban nem lehet megbontani.

- Ám ha az ízület egyébként jó minőségű, üvegporc alkotta pereméről kis, henger alakú darabokat vehetünk ki, majd mozaikszerűen, amilyen sűrűn csak lehet, beültethetjük a szeletkéket a "gödörbe", így mintegy 80 százalékos kitöltést érhetünk el - mondja Hangody László. Ezután remény van a közti területek regenerációjára, mégpedig egy 30-60 perces beavatkozás után.

Felismerésüket állatokon és holttesteken több éven át végzett kísérletek támasztották alá. Kitűnően működött a módszer például németjuhász-kutyákban, amelyek műtét után azonnal elrohantak és zavartalanul mozogtak. A kísérletek tanulsága alapján Hangody főorvos és kollégája, dr. Kárpáti Zoltán adjunktus elérkezettnek érezte a klinikai gyakorlat bevezetését. Így került sor az első műtétre, amelyet azóta egyre több követett.

1994-ben kétéves tevékenységük tapasztalatairól beszámoltak az európai térdsebészkongresszuson, és az ezt dokumentáló poszterrel első díjat nyertek. Nagy dolog volt ez, mert - kommentálja a főorvos - Kelet-Európából az élet vizének felfedezését is fenntartással fogadták volna. Közben itthon is publikálgatták módszerüket, 1995-ben azután a nívós nemzetközi szakirodalomba is sikerült betörniük, most pedig már meghívott szerzők különféle kongresszusokon. 1996-ban pedig az Orthopedics Today, a világ legtekintélyesebb, magazinjellegű, de tudományos szakmai lapja közölt róluk cikket. A szerkesztőség évente végez felmérést a szakma haladását leginkább szolgáló eljárásokról. 1996-ban a tíz győztes sorrendjében ők voltak az elsők.

Ekkorra tehető, hogy az Egyesült Államokban is kezdtek felfigyelni rájuk, és az ottani orvosok a módszert átvették saját gyakorlatukba. Ugyanebben az évben a Smith and Nephew, a legjobb endoszkópos eszközöket gyártó cég kereste meg őket, hogy a műszerkészletet megvásárolja, Az orvoscsoporttal kezdettől fogva együttműködő Metrimed műszergarnitúrája jó volt ugyan, de arra alkalmatlan, hogy átlagos képességű sebész is sikerrel végezhessen vele artroszkópos beavatkozást. Az amerikai céggel együttműködve ezért olyan eszközrendszert fejlesztettek ki, amellyel nyitott és zárt technikával átlagos képességű ortopéd-baleseti sebész is eredményesen tud operálni. Ez azért nagyon fontos, mert a betegség a fiatal és középkorú generáció gyakori problémája, ám ha a beteget sorsára hagyják vagy hagyományosan kezelik, rövid időn belül romlani kezd az állapota, és ezen már csak a jóval drágább protézis segít, ráadásul térd esetében ez az eljárás nem is biztat teljes sikerrel.

Hangody László és Kárpáti Zoltán felfedezése - ők mondják így - magyar siker, amely a térd- és a sportsebészet egyik középponti problémájára talált megoldást. Mivel azonban a porckutatás igen nagy feladat, jelenleg a térdízület teljes felszínének artroszkópos elérhetőségén gondolkodnak, és esetleg a csípőízületekre is szeretnék kiterjeszteni a kutatást.

| üvegporc, ortopédia, traumatológia
2002-07-10 11:26:29
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop