Cser: Egészségügyi csomag készül a biztosítottaknak

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója 1997 egyik eredményének azt tartja, hogy megszűnt a protekcionizmus a kórházak és rendelőintézetek finanszírozásában. Cser Ágnes az új évben is folytatni kívánja a drága orvosságok és a gyógyításhoz szükséges eszközök központi pályázattal történő beszerzését. (A jövő évi gyógyszerárak listája a 21-28. oldalon.) Lapunknak adott interjújában elmondta: olyan egészségbiztosítót szeretne, amely a polgároknak is ellenőrizhetővé teszi, hogy mire fordítják az általuk befizetett járulékot, s amely kiszámítható partnere az orvosoknak.

-Ön másfél éve került az OEP élére, s talán nem túlzás azt állítani, hogy pár hét alatt darázsfészekké vált az addig viszonylag békésnek látszó biztosító.

-Semmi különöset nem tettem, csupán igyekeztem átvenni a munkakörömmel járó feladatokat. Hamarosan kiderült, hogy nemegyszer jogszerűtlen eljárással szerezték be a drága, összesen több milliárd forintba kerülő úgynevezett különkeretes gyógyszereket. Ezeket kapják a vérzékeny, a szklerózis multiplexes, illetve a daganatos betegek. Elég korán bizonyossá vált az is, hogy az OEP több mint kétszázmillió forintot kifizetett az orvosi vények ellenőrzésére (Over) kiírt pályázat nyertesének, a rendszer azonban nem működik. Rábukkantam továbbá olyan finanszírozási szerződésekre, amelyekből kirítt, hogy azt protekcióval járták ki az OEP-nél. Azt hiszem, hogy az elmúlt másfél évben csaknem valamennyi ügyet sikerült feltárni.

-Milyen következményekkel?

-Megszűntek az egyedi finanszírozási szerződések. Az idén ugyanarra az egészségügyi szolgáltatásra ugyanolyan tartalommal szerződtünk a kórházakkal és rendelőintézetekkel. Először vontuk be az orvosi kamarát e munkába, holott a törvény már korábban is kötelezővé tette volna a részvételét. Az egészségügyi szolgáltatók finanszírozásának módját havonta megjelentettük a közlönyben, így mindenki ellenőrizhette, hogy a másik kórház mennyi pénzt kapott a biztosítótól. A betegek képviselőit is bevontuk a jövő évi gyógyszerártárgyalásokba. Létrehoztuk a közbeszerzési irodát. Központi tenderpályázattal szerezzük be a drága implantátumokat és gyógyszereket.

-Hogyan érte önt a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának az Over-ügyben tett vádemelési javaslata?

-A nyomozó hatóság hanyag kezelés alapos gyanújával zárta le az ügyet. Változatlanul hiszek a jogbiztonságban. Az ügy tanulsága, hogy a közpénzek felhasználóinak nagy a felelősségük. Ez érvényes az egészségpénztárra is. Az emberek részéről soha nem éreztem a mostaninál erősebb elvárást a törvényes rend garantálására.

-Mindenesetre tény, hogy az OEP-nél nem működik az Over. Pedig valószínűleg megtakarítást jelentene a tetemes gyógyszerkassza felhasználásánál.

-Az Over nem működik, de a kecskeméti egészségpénztár munkatársai által kifejlesztett úgynevezett Kever igen, s az már az OEP tulajdonában van. Ezen kívül - az Országgyűlés adatvédelmi biztosának ajánlását figyelembe véve - dolgozunk egy országos vényellenőrzési programon is, mert a feldolgozott receptekből a gyógyszer-felhasználási szokásokra, a forgalomra vonatkozóan számos adathoz juthatunk.

-Ön eredményesnek minősítette az egészségügyi intézmények finanszírozását. A kórházak egy része éppen az ellenkezőjét mondja. Azért panaszkodnak, mert nem tudnak igazodni a gyakran változó finanszírozási szabályokhoz.

-Az egészségbiztosítási önkormányzatnak és a hivatali szerveként működő Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak nincs jogalkotási hatásköre. A finanszírozási szabályok változásáért tehát nem mi felelünk. Fontosnak tartom, hogy a jövőben a Népjóléti Minisztérium a mi szakmai érveinket is jobban vegye figyelembe a gyógyításért járó pénz elosztásáról rendelkező szabályok megalkotásánál. Az a véleményem, hogy valódi egészségbiztosítóvá kell válnunk, olyan pénztárrá, amely a biztosított betegeknek szolgáltatásokat vásárol a kórházaktól és a szakrendelőktől.

-Nem gondolja, hogy ez még hosszú ideig óhaj marad? A vásárláshoz ismerniük kellene az egészségügyi beavatkozások valós értékét.

-1993 óta jogszabályok sora rendelkezik arról, hogy valódi, szolgáltatást vásárló biztosítóvá váljunk. Ez csak akkor lehetséges, ha pontosan ismerjük a gyógyításhoz igénybe vett szellemi erő és a felhasznált tárgyi-dologi eszközök költségeit. Tudnunk kell, hogy például egy vese- vagy szívműtét mennyibe kerül.

-Többek szerint bizonyos orvosi erők ellenérdekeltsége miatt sem lehet pontos ismerethez jutni.

-Ez természetes, hiszen sokan félnek attól, hogy feleslegessé válnak. Én pedig úgy gondolom, hogy az ellenérdekeltség mindaddig fikció, amíg az egyes egészségügyi beavatkozásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket nem határozzuk meg. Ezeket a gyógyszeres terápiát is tartalmazó, sokat emlegetett gyógyítási protokollokban kellene rögzíteni.

-A fejlett országok egészségügyében régóta alkalmazzák a protokollokat. Indokolt esetben ezektől eltérhet a kezelőorvos, tehát nem sérül az orvos gyógyítási szabadsága. Ugyanakkor biztonságot és kiszámíthatóságot jelent a betegnek.

-A Népjóléti Minisztériummal együtt mi is megkezdtük az ez irányú munkát. A computeres tomográfiai (CT) vagy a mágneses elven működő (MRI) diagnosztikai vizsgálatokat és több drága orvosi beavatkozás költségeit - az orvosi szakma bevonásával - kiszámoltuk, és esetenként fizetünk értük az intézményeknek. Szeretnénk bővíteni a kört. Együttműködési megállapodást írtunk alá a gerincgyógyász orvosok társaságával. Vállalták a szakmai protokoll elkészítését, ami segíti a nagyon költséges gerincsebészeti beavatkozások finanszírozási szabályainak kidolgozását. Ugyanilyen célokat fogalmaztunk meg az ugyancsak költséges szívsebészeti eljárásoknál is. Ha tételesen ismerjük a beavatkozás költségeit, a műtétekért és az azokhoz szükséges egyszer használatos eszközökért ugyanannyi pénzt fizetünk az egyes szívsebészeti centrumoknak. Ez a biztosítottak érdeke is.

-Milyen felelősség terheli az egészségbiztosítót azért, hogy egy szívsebész éhségsztrájkja kellett a szívműtétek folytatásához?

-Sajnálom, ha a közvéleményben az a kép alakult ki, kényszer kellett ahhoz, hogy az egészségpénztár fizessen. Az OEP időben és az előírt jogszabály szerint fizetett a szívsebészeti centrumoknak. Tény az is, hogy a szívsebész szakma - noha a szaktárca nyár eleje óta kéri - nem tette le az asztalra az eljárásokhoz szükséges költségelemzéseket. Ha ezt megtették volna, időben fel lehetett volna emelni a műtétek után járó pénz összegét. Szeretném leszögezni, hogy ettől függetlenül egyetlen életmentő műtét sem maradt el, és folyamatosan sor kerül a tervezhető operációkra is. Nem hagyhatom ki azt sem, hogy elmondjam: a hét hazai szívcentrum által vállalt ez évi műtéti számot néhol túlteljesítették, másutt kevesebbet operáltak a vállaltnál. A zalaegerszegi kórházban működő szívsebészet gondja nem keverhető össze a kórház korábban felhalmozott adósságával.

-Nem gondolja, hogy az egészségügyben nem lehet megoldás, ha egy-egy botrányos ügy után tűzoltásként juttatnak pénzt a bajba jutott intézeteknek?

-Az OEP-nek nincs tartalék pénze a rendkívüli esetekre. Pedig az ön által botrányosnak minősített esetek elkerülésére célszerű lenne a rendkívüli forráslehetőség megteremtése.

-Sokak szerint az egészségbiztosító jövő évi költségvetése ismét kevesebb pénzt tartalmaz a gyógyításhoz szükséges összegnél. Önnek mi erről a véleménye?

-Az idén fogadta el az Országgyűlés az egészségbiztosítási törvényt, amely szerint meg kell határozni a biztosítottaknak kötelezően járó egészségügyi szolgáltatási csomagot. Amíg ez nincs meg, addig nem állíthatom, hogy elég, de azt sem, hogy kevés a jövő évi költségvetési pénz.

-Ugyancsak az idén alkotta meg a parlament az egészségügyi törvényt, amely rögzíti a betegek jogait.

-Azt tervezzük, hogy a megyei egészségpénztárak irodáiban állunk készen a betegek képviseletére. Tájékoztatni szeretnénk a betegeket arról, hogy milyen egésszégügyi ellátásra jogosultak, s ha szükséges, eljárunk a panaszaik ügyében.

-Nem tart attól, hogy a magánegészségpénztárak legyőzhetetlen riválisai lesznek az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő OEP-nek?

-Azért nem, mert az Országgyűlés hitet tett a kötelező egészségbiztosító mellett. Ez fontos, hiszen ma alig több mint hárommillió aktív munkavállaló és azok munkáltatója fizeti a tíz és fél millió polgár ellátását fedező járulékot, egy aktív munkavállalóra három ellátandó jut. Ez olyan felelősség, amelynek teljesítéséhez szükség van a nagy jövedelmű emberek befizetéseire. Azért sem tartok a rivalizálástól, mert biztosan tudom, hogy az általános egészségügy finanszírozása mindenki számára kiemelten fontos ügy. Csak így oldható meg, hogy - ha nehezen is - a pénzhiánnyal küszködő magyar egészségügyben nem maradnak ellátatlanul a betegek.

| egészségügy, biztosított, kórházak, OEP, Országos Egészségbiztosítási Pénztár
2002-07-10 11:15:16

Web Design & Development Prowebshop